150 éve létezik a világ legnagyobb heliotermikus tava, amely egy varázslatos történet szerint egy tündér könnyeiből született. Ez a lenyűgöző vízfelület nem csupán természeti csoda, hanem egyben a mitológia és a fantázia találkozása is, mely évszázadok ót

Szováta városa, amely Maros megye szívében, Erdély festői táján terül el, a világ egyik leglenyűgözőbb természeti csodájának ad otthont: a Medve-tónak. Ez a különleges vízfelület nem csupán egyedülálló jellemzőivel, hanem rendkívüli keletkezési történetével is felhívja magára a figyelmet, így nem véletlen, hogy a gyógyturizmus egyik legfontosabb célpontjává vált. A Medve-tó a legnagyobb a világ heliotermikus tavai között, és Európában egyedülálló, hiszen a napenergia segítségével melegszik. E különleges adottsága mellett, már több mint másfél évszázada vonzza a gyógyulni vágyókat és a természet szerelmeseit, akik a tó körüli festői tájban és a gyógyító vízben keresnek felüdülést.

Az erdélyi Sóvidék lenyűgöző tájának középpontjában két impozáns sóhegy áll, amelyek a történelem során emelkedtek ki a hatalmas sótömbből: az egyik Szovátán, míg a másik Parajdon található. Ezek a sóbányák nem csupán a helyi közösség megélhetését biztosítják, hanem a vidék kulturális örökségét is gazdagítják. A sóbányászat hagyományai itt egészen a római korig nyúlnak vissza, amikor a rómaiak már a felszíni sóvágás mesterségét gyakorolták. E tevékenység nemcsak gazdasági jelentőséggel bírt, hanem formálta a tájat is, hiszen a só kitermelése mély nyomot hagyott a természetes környezet alakulásában.

Szovátán számos helyen találkozhatunk úgynevezett dolinákkal, ezek a természet által formált mélyedések, amelyekben később gyönyörű tavak alakultak ki. Így jött létre a híres szovátai hat sós vizű tó, melyek mellett két édesvizű tavat is felfedezhetünk a település területén – ezek közül az egyik a mesterségesen kialakított Tivoli-tó. A Medve-tó története sem mentes a múlt titkaitól, hiszen több korábbi taváról is tudunk: már a régi időszakokban is léteztek itt heliotermikus tavak. Különösen említésre méltó az 1710-ben létrejött Horgos-tó, amely a Medve-tót is meghaladta méretében, vízszintje pedig a mai műút szintjénél is magasabban volt.

A világon páratlan heliotermikus, sós vizű tavunk, a Medve-tó, számos szempontból kiemelkedő. Egyrészt, az itt tapasztalható vízhőmérséklet-eltérés különleges élőhelyet teremt, amely számos ritka növény- és állatfaj otthona. A víz különleges összetétele nem csupán a táj szépségét emeli ki, hanem egészségügyi jótékony hatásai miatt is népszerűvé teszi a látogatók körében. Ezen kívül a tó körüli táj varázsa és a természet közelsége minden évszakban lenyűgözi az ideérkezőket.

Ez a világ egyedülálló természetes tava, amelynek keletkezési időpontját pontosan ismerjük.

A mai Medve-tó helyén hajdanán egy kies, zöld kaszáló állt, amelyen áthaladt a Körös-Toplica és az Aranybánya-patak, majd - a mai tó medrének közepén - egy víznyelőbe (ponorba) zúdulva eltűntek, majd föld alatti búvópatakként folytatták útjukat.

Szovátafürdő 1940-ben - Fortepan / Horváth József A múlt homályából előbukkanó képek tanúskodnak Szovátafürdő varázslatos világáról, amely 1940-ben élte virágkorát. A gyönyörű táj, a kristálytiszta víz és a gyógyító ásványi források vonzották az embereket, akik a természet ölelésében kerestek felüdülést. Horváth József felvételei pedig megörökítik ezt az időszakot, amikor a fürdőhely még a nyugalom és a szépség szigeteként lebegett a látogatók előtt. A képek nem csupán egy hely, hanem egy életérzés megidézésére is szolgálnak, ahol a múlt emlékei és a természet csodái összefonódnak.

1875. május 27-én, a délelőtt 11 óra körüli időszakban, egy hatalmas felhőszakadás zúdult a tájra. A tó körüli patakok vize olyannyira megáradt, hogy a frissen kaszált szénát a Pálné gödreként ismert víznyelőbe sodorta, ezzel eltömítve azt. Ezt követően a víz lassan elkezdett felhalmozódni a duzzasztó felett, és hat év leforgása alatt kialakult az a tó, amely kezdetben édesvizű volt. Az idő múlásával a tó vize fokozatosan feloldotta a víz alatt rejtőző sótömböket, így a víz egyre sósabbá vált.

Érdekes megfigyelni, hogy a 18,9 méter mély tó két különböző vízrétegből tevődik össze: a felszínen található, körülbelül 15 cm vastag édesvízréteg alatt rejtőzik a sós víz. A Nap melege a tó vizét 1,5-2 méter mélységig átlagosan 35-40 ºC-ra melegíti, és a felszíni édesvíz rendkívül hatékony hőszigetelőként működik, megakadályozva a sós víz lehűlését. Ez a jelenség, amelyet üvegház-hatásnak is nevezünk, a heliotermikus hatás alapját képezi.

Tudtad? Ha nem fürödnénk a Medve-tóban, akkor a nyári melegek után, szeptemberre akár 80 ºC-ra is felmelegedne a vize, vagyis már nem lehetne fürdeni benne. Ez így volt akkor is, amikor a Medve-tó még nem volt frekventált fürdőhely: csak csónakkal közlekedtek rajta. Egyes legendák szerint a századforduló tájékán a tó vize annyira meleg volt, hogy 1-2 méteres mélységben a tojást is meg lehetett főzni. 1901-ben 1,3 m mélységben, ahol akkor az erősen sós vízréteg kezdődött, 80 ºC-ot mértek.

A Medve-tó sótartalma rétegenként változó: a felszínhez közel 200-250 gr/l, a legmélyebb rétegekben 300 gr/l sót tartalmaz, vagyis

A vizének sótartalma tízszeresen felülmúlja a tengervíz sótartalmát.

Tudtad? A heliotermikus jelenséget világviszonylatban először Kalecsinszky Sándor geokémikus, a Budapesti Földtani Intézet fővegyésze írta le, aki 1898 és 1901 között tanulmányozta a Medve-tó vizét. A csapadékként és több forrás vizéből érkező édesvíz vékony rétege üvegházhatást képezve védi az alsóbb rétegek sós vizét a lehűléstől. Kalecsinszky Sándor leírásából tudjuk, hogy a tó halokin rétege 1901-ben 1,3 m mélységnél kezdődött - ezt ma 2,7-3 m mélységnél találjuk.

Tudtad, hogy a Medve-tó elnevezése nem csupán a formájából ered? Valójában a tó alakja egy kiterített medvebőrre emlékeztet, de az első neve Illyés-tó volt. Ezt a nevet Sófalvi Illyés Lajos, a térség egyik földbirtokosa után kapta, aki Felső-Szováta megalapítójaként ismert. 1894-ben építette meg az első villáját a tó partján, majd két évvel később az első nyaralót is létrehozta. Érdekes módon, a fürdőkalauz 1902-ben még Illyés-féle Medve-tóként említi a szovátai tavat, és csak 1910-től kezdve vált hivatalosan Medve-tóvá.

A Medve-tó strandja különleges nyitva tartással várja a látogatókat, akik a helyi ökoszisztéma védelme érdekében fontos szabályokat követhetnek. A nap első felében, 10.00 és 13.00 óra között van lehetőség a vízben való fürdőzésre. Ezt követően egy rövid szünetet kell tartani, és csak 15.00 órától lehet ismét élvezni a tó hűsítő vizét, egészen 18.00 óráig. E szabályok segítenek megőrizni a környezet épségét, miközben a strandolók kellemes élményekkel gazdagodhatnak.

A rendkívül közkedvelt gyógy- és wellness központban

A víz, az iszap és a levegő mind különleges gyógyító erővel bírnak. A víz frissítő hatása nem csupán a testünkre, hanem a lelkünkre is jótékonyan hat. Az iszap, mely földünk mélyéből származik, tele van ásványi anyagokkal, és segít a bőr regenerálódásában, míg a levegő tiszta és friss áramlata képes felébreszteni bennünket, feltöltve energiával és életerővel. E három elem harmóniája révén igazi revitalizáló élményben részesülhetünk, amely nemcsak a fizikai, hanem a szellemi jólétünket is szolgálja.

A sóban gazdag víz igazi természetes csodafegyver a fertőtlenítés terén, különösen a bőrproblémák elleni harcban mutatkozik meg hatékonysága. A meleg víz nemcsak a vérkeringést serkenti, hanem remekül oldja az izomgörcsöket és enyhíti a reumás fájdalmakat is. Emellett a víz felhajtóereje segít tehermentesíteni az ízületeket, ami különösen jótékony hatással van a mozgásszervi problémák kezelésére. Az iszap, amely a helyi gyógyszállóból származik, szintén nagy szerepet játszik, hiszen reumás panaszok, nőgyógyászati megbetegedések és bőrbetegségek, mint például a pikkelysömör kezelésére alkalmazzák.

A víz sótartalma miatt kiemelten fontos, hogy a fürdőzés végén alaposan öblítsük le a bőrünket édesvízzel, így megszabadulhatunk a sólerakódásoktól. Ne feledjük, hogy a tó vize nem alkalmas ivásra; ajánlott kerülni, hogy nagyobb mennyiség kerüljön a szánkba vagy a szemünkbe. Azok számára, akik nyílt sebekkel, friss tetoválással vagy különböző bőrproblémákkal küzdenek, a fürdőzés nem javasolt. A várandós nők és a szívbetegek esetében pedig mindenképpen orvosi konzultáció szükséges a tóban való fürdés előtt.

A természet védelme szempontjából elengedhetetlen, hogy a látogatók ne hozzanak be idegen anyagokat a vízbe, és lehetőség szerint csökkentsék a szappanok és más kozmetikai termékek használatát a fürdőzés előtt. A tó ökológiai egyensúlya rendkívül érzékeny, így minden külső tényező hatással lehet a víz minőségére, valamint a heliotermikus jelenségek fokozódására. Fontos, hogy mindannyian tudatosan járjunk el, hogy megőrizzük ezt a csodálatos élőhelyet.

A Medve-tó és környéke nem csupán a só és a víz jótékony hatásai miatt különleges.

Ez a világ egyedülálló sós vízű ökoszisztémája, ahol a partok és a sósziklák zöldellő növényzete lenyűgöző kontrasztot alkot a környező tájjal. Itt a természet csodálatos harmóniában létezik, miközben a sós víz és a buja vegetáció egyedi látványt nyújt.

**A Medve-tó legendája** Valaha, a Szováta környékén tündérek népesítették be a tájat, és közülük a legelragadóbb egy gyönyörű tündér volt, aki egy hatalmas, medvebőr formájú tisztáson álmodta meg palotáját. E békés lelkű tündér szoros barátságot ápolt az emberekkel, gyakran sétált a közeli réteken, ahol léptei nyomán virágok nyíltak, s énekének varázsa még a legszebb madarak trillázását is túlszárnyalta. Egyik alkalommal, amikor a nap sugarai aranyszínűre festették az eget, találkozott egy furulyázó székely pásztorlegénnyel, aki éppen juhait terelgette. A tündér szíve azonnal lángra lobbant a fiú iránt, de a két különböző világból származó fiataloknak lehetetlen volt egymásra találniuk. Így a tündér titokban, az éjszaka csendjében osont fel a legelőhöz, hogy hallgathassa kedvese furulyájának édes dallamait. A szerelem azonban nem ismer határokat, még a tündérek birodalmában sem. A bájos tündér végül nem bírta tovább az epekedést, így egy csillaggyümölcsöt tűzött homlokára, és elhatározta, hogy eljut a pásztorhoz. Amikor megérkezett az esztenához, szíve összetört, amikor látta, hogy a legény egy helybéli lány karjaiban pihen. Dühében, mint a vihar, varázsereje megváltoztatta a fiút és juhait, s mindannyian sóbálvánnyá váltak, az esztenás pedig eltűnt. A harag gyorsan szomorúsággá változott a tündér szívében, és amint ráeszmélt a tette következményeire, azonnali megbánást érzett. De a varázslat már megtörtént, és nem lehetett visszafordítani. Ettől az naptól fogva léptei nyomán nem virágok, hanem csak tövisek nőttek, amelyek szaggatták ruháját, míg foszlányai között a sziklákon sóvirágok bontogatták szirmaikat. Végül, elkeseredve leült a mély gödör szélére, ahol palotája egykor állt. Könnyei, mint a záporeső, lassan megtöltötték a gödröt, mígnem a tündér maga is eltűnt a víz tükrében, amely a könnyekből keletkezett. Ma is, viharos időben, a tó fölött szárnyaló szélben hallani lehet a tündér sóhaját, aki örökre a Medve-tó mélyén él.

A Medve-tó különleges környezeti adottságai egyedülálló ökoszisztémát alakítottak ki, ahol csupán a szélsőséges sókoncentrációhoz alkalmazkodott élőlények találják meg a megélhetésüket. A tó magas sótartalma és a változó hőmérsékleti viszonyai olyan extrém környezetet teremtenek, amelyben csak ezek a különleges mikroorganizmusok képesek fennmaradni és virágozni.

A tó vizének gazdag élővilágában elsődlegesen halofil baktériumok, vagyis sókedvelő mikroszkopikus organizmusok találhatók, akik rendkívüli alkalmazkodóképességükről híresek. Ezek a különleges mikroorganizmusok nemcsak hogy képesek elviselni a magas sókoncentrációt, hanem kulcsszerepet játszanak a víz kémiai egyensúlyának fenntartásában is. Tevékenységük révén hozzájárulnak ahhoz, hogy a tó vizének egyedi és sokszínű tulajdonságai megmaradjanak, így segítve elő a helyi ökoszisztéma fenntarthatóságát.

A Medve-tó vizei az élővilág szempontjából három jól elkülöníthető rétegre tagozódnak:

A Medve-tóban folyamatosan zajlanak izgalmas kutatások. Dr. Hantz Péter, a neves biofizikus kutatóbúvár, legújabb vizsgálatai alapján már tudjuk, hogy a tó hőtároló képességgel rendelkező halokin rétege fokozatosan lejjebb helyezkedik el, így egyre távolabb kerül a napfénytől, ami miatt a víz hőmérséklete nehezebben emelkedik. Ez a jelenség, amely a tó öregedését jelzi, a természetes életciklus szerves része. Ugyanakkor szakmai érvek támasztják alá, hogy érdemes lenne megfontolni a tó sós vizes rétegének megerősítését: a tömény sóoldat óvatos befecskendezésével a halokin réteg fölé talán segíthetnénk a hőmérséklet optimálisabb fenntartásában.

A Medve-tó, valamint Szováta más tavai rendkívül törékeny ökoszisztémák, amelyek megóvása kiemelt figyelmet követel. A klímaváltozás hatásai, a fokozódó turisztikai nyomás és a környezetvédelmi kihívások mind olyan tényezők, amelyek jelentős hatással lehetnek a tavak jövőbeli állapotára. A fenntartható turizmus elveinek érvényesítése és a látogatók számának gondos szabályozása elengedhetetlen a természeti kincsek védelme érdekében.