"A dél-koreai demokrácia kiemelkedő teljesítményt nyújtott."

Dél-Korea jelenlegi elnöke, Jun Szogjol nagyon-nagyon sokat veszített a népszerűségéből az elmúlt hónapok során és a szükségállapottal próbálta stabilizálni hatalmát, de a nyilvánosság és a nemzetgyűlés gyors reakciója megakadályozta ebben - értékelte a helyzetet Csoma Mózes, Korea-szakértő, volt szöuli nagykövet.

Dél-Koreában kedden néhány órára statáriumot hirdettek, miután Jun Szogjol elnök váratlanul bejelentette a katonai igazgatás bevezetését. Az ország történetében 44 év óta nem fordult elő hasonló intézkedés, így nem meglepő, hogy a lakosság körében sokkolóan hatott a hír. A parlament épületénél, amelyet rendőrök és katonák védtek, tüntetők gyűltek össze, kifejezve elégedetlenségüket. Pár órával később a kabinet feloldotta a statáriumot, de a helyzet továbbra is feszült maradt. A Guardian és más médiumok is kiemelték, hogy az elnök döntése súlyos zűrzavart okozott, és az ellenzék máris Szogjol lemondását követeli. A háttérbeli okokkal azonban itthon keveset tudunk, ami csak fokozza a helyzet körüli bizonytalanságot.

"Rendkívül bizarr, furcsa és mondhatnám abszurd fejleménynek lehettünk tanúi pár órán keresztül. Azt kell tudni, hogy Dél-Korea jelenlegi elnöke, Jun Szogjol nagyon-nagyon sokat veszített a népszerűségéből az elmúlt hónapok során. Ebben közrejátszik az is, hogy már akkor is, amikor 2022-ben megnyerte a választást, nagyon pici, marginális különbséggel lett Dél-Korea államfője" - mondta a Reggeli gyors csütörtöki adásában Csoma Mózes, Korea-szakértő, volt szöuli nagykövet.

Kiemelte, hogy "a jelenlegi események alakulásában szerepet játszik az is, hogy az elnök mögött, illetve mellette állt a felesége, a first lady, aki szintén jelentős népszerűségvesztéssel küzdött." A tevékenységeit különféle botrányok és kínos események övezték. Az extravagáns luxuscikkek iránti vonzalma, valamint a kétes lobbi tevékenységek mind hozzájárultak ahhoz, hogy az elnöki pár hírneve súlyosan megsínylette a helyzetet.

"Gyakorlatilag annyira elfogyott a levegő az elmúlt hónapok során Jun Szogjol államfő körül, hogy kedd este rendkívül bizarr módon egy 1970-es évekbeli módszerrel próbálta meg stabilizálni a hatalmát, és megakadályozni azt, hogy esetlegesen alkotmányos eszközökkel elmozdítsák hivatalából. Ez a szükségállapot bevezetése volt - mondta Csoma, hozzátéve, hogy a hetvenes évek módszere láthatóan napjainkban nem vált be, hiszen a dél-koreai sajtó lecsapott a témára.

"A dél-koreai demokrácia jól vizsgázott, és 6 óra alatt a nemzetgyűlési képviselők le tudtak ülni, és le tudták szavazni a szükségállapot érvényességét" - összegzett Csoma.