A gyermekgondozási támogatás megszüntetésének kérdése összetett és érzékeny téma, amely számos szempontot felölel. A gyermektartásdíj nem csupán pénzügyi támogatás, hanem a gyermek jólétének alapvető része is. A megszüntetése komoly hatással lehet a gyerm
Öt éve váltam el a feleségemtől, akivel egy közös gyermekünk van. A válás után a fiunk, aki akkor harmadikos gimnazista volt, teljesen megszakította a kapcsolatot velem. Nem akart találkozni, nem válaszolt a telefonhívásaimra, és az üzeneteimre sem reagált. Amikor véletlenül összefutottunk, még csak köszönni sem volt hajlandó. A bíróság által megállapított gyermektartásdíjat azonban a mai napig rendszeresen fizetem, hiszen azt hittem, hogy Budapesten közgazdaságtant tanul. Nemrégiben azonban a keresztanyja elárulta, hogy otthagyta a főiskolát, és jelenleg Ausztriában dolgozik egy multinacionális cégnél, ahol jól keres. Most pedig olyan kérdések foglalkoztatnak, hogy erkölcsi okokból még mindig köteles vagyok-e a tartásdíjat fizetni, valamint hogyan tudom hivatalosan megszüntetni a tartásdíj-kötelezettségemet. Emellett érdekelne, hogy visszakövetelhetem-e a fiamtól azt az összeget, amelyet azóta kifizettem, hogy már dolgozik.
A gyermektartásdíj kötelezettségének megszüntetése a 36/2005. (XII. 30.) sz. Családjogi Törvény keretein belül van szabályozva. A törvény 78. §-a szerint fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a tartásdíj fizetésére vonatkozó kötelezettség szülői megállapodás vagy bírósági határozat alapján jött-e létre. Ezen kívül a jogszabály különbséget tesz a kiskorú és a nagykorú gyermekek esetében a megszüntetés feltételei között.
Ha a szülők egyetértenek a gyermektartásdíjról, az alapelv szerint ugyanúgy megállapodhatnak annak megszüntetéséről is. Kiskorú gyermek esetén azonban a megegyezést a bíróság köteles jóváhagyni. Olvasónk helyzete viszont úgy alakult, hogy a bíróság már korábban döntött a tartásdíjról, ezért a megszüntetéshez indítványt kell benyújtania a bírósághoz, amelyben egyértelműen meg kell jelölnie, hogy melyik napra kéri a tartásdíj megszüntetését. A bíróság ezután bizonyítási eljárást folytat le annak érdekében, hogy megállapítsa, a már nagykorú gyermek az indítványozó által megadott időpontban ténylegesen rászorult-e a tartásdíjra. Megvizsgálja, hogy a gyermek befejezte-e tanulmányait, munkaképes-e, és van-e munkaviszonya. Amennyiben a keresztanya által szolgáltatott információk megerősítést nyernek, miszerint a felnőtt fiú már stabil jövedelemmel rendelkezik, a bíróság megállapítja, hogy mikortól képes ellátni saját szükségleteit, és az adott naphoz kötötten megszüntetheti az apa tartásdíj-fizetési kötelezettségét. Fontos azonban, hogy az apa az indítvány benyújtásának napján még nem hagyhatja abba a tartásdíj fizetését; ezt csak azután teheti meg, amikor a bírósági döntés a tartásdíj-kötelezettség megszüntetéséről jogerőre emelkedik.
Ami a tartásdíj visszakövetelését illeti, kiskorú gyermekek esetében, ha a tartásdíj pénzösszegét a gyermek már elfogyasztotta, a pénz visszakövetelése nem jöhet számításba, a törvényhozó ugyanis abból indul ki, hogy a kiskorú legjobb érdeke, hogy ne csökkenjen a már elért életszínvonala. Tehát azt, a kiskorú gyermeknek kifizetett tartásdíjat, amit a gyermek már felélt, nem lehet visszakövetelni. Más azonban a helyzet a nagykorú gyermeknél, ha ugyanis kiderül, hogy a kötelezett szülő már úgy fizeti a tartásdíjat, hogy annak nincs jogi alapja, visszakövetelheti azt gyermekétől, de tudni kell, hogy ez az igény 3 éven belül elévül.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kiskorú gyermek esetében általában nem bír jelentőséggel az, ha esetleg erkölcstelenül viselkedik a szüleivel. Ezzel szemben a nagykorú gyermek esetében a tartásdíj megítélése vagy megszüntetése már erősen befolyásolható az ilyen körülmények által. A nagykorú gyermek részéről elvárható, hogy ne éljen vissza a tartásdíjjal összefüggő jogával, és hogy megfelelő magatartást tanúsítson a tartásdíjat biztosító szülő irányába. Ekkor már elvárt, hogy a nagykorú gyermek rendelkezzen olyan belátással, amely lehetővé teszi számára, hogy értékelje saját magatartásának erkölcsös vagy erkölcstelen mivoltát és annak következményeit.
