A háború zajaival teli táj, ahol a fémek csattogása és a távoli dörgés egyesült a szél süvítésével. Az emberek arcán a félelem és a remény keveredik, miközben a bombák robbanásai ritmusra táncolnak a földön. A füst és a por között, a hősök és az áldozatok

Otthon. A településen megújult a veszélyt jelző légiriadó szirénája. Mostantól rövidebb ideig hallható a figyelmeztetés, ami üdvözlendő változás, de nem csupán a hangzás, hanem a narrátor is átalakult. A korábban megszokott női hang helyett ezúttal egy férfihang szól.

A rövidebb szirénázásnak örülök, az éteri, apokaliptikus hangulatot teremtő, valószínűleg világháborús időkből ránk maradt női hangot hiányolom. Egészen megkedveltem, már amennyire lehet ilyen kijelentést tenni háború, valós veszély idején.

Egyéb változás is történt - új "ébresztőórát" kaptunk. Az áldozatokra emlékeztető egyperces néma csendet órakattogás imitálja. A falu összes kutyája biztosítja vonyításával a kíséretet, élükön a németjuhászainkkal. Ezután felcsendül a himnusz, de a kutyák továbbra sem törődnek a pillanat szentségével.

Verbickij zenéje mindig is különleges helyet foglalt el a szívemben. Gyerekként, a focimeccsek izgalma vagy a Klicsko-fivérek bokszmérkőzései előtt a dallamok rendszeresen megragadták a figyelmemet, és felkavarták a lelkemet. Azóta azonban, hogy a katonatemetések árnyai ránk nehezedtek, az emelkedett érzések helyét egy mély szomorúság vette át. A nap első hangjai között a szomorúságot szorongás öleli körül, nosztalgia kísér, míg a bizonytalanság elgáncsolja a reményt. Mi vár ránk? A nemzeti identitás erősítése csupán a végső óránk harangját jelzi? A nagypolitika kegyetlenségei alatt áldozatokká válunk? Hogyan formálják át a belső világunkat azok, akik jöttek? Kik maradtak mellettünk? Maradunk egyáltalán? Én meddig érzem itt magam otthon? Egyáltalán mondhatom-e még, hogy otthon vagyok? Igen, mondom.

A gyereket tízkor húzom ki az ágyból, a nyolcas ébresztés még mindkettőnknek korai. Egyelőre csak engem ver fel a hangosbemondó, a légiriadó jelzése viszont számára is idegen. A hátborzongató női hanghoz szokott, így az újítás rendre felriasztja. A kijevi áldozatokra gondolok. A gyermekeiket sirató szülőkről közzétett videókra. Szitkozódom. Vinné el az ördög az összes háborút indító, szító és fenntartó pokolfajzatot.