A járulék bevezetése megtörtént, de a szolgáltatás valójában csupán elméleti síkon létezik.
Július 1-jétől a tartós gondozásra vonatkozó jogszabály értelmében elindult a szolgáltatás finanszírozását támogató járulék fizetése, és életbe lépett a tartós otthoni gondozás szolgáltatás is. Jelenleg azonban ez utóbbi csak elméleti szinten létezik, a gyakorlati bevezetésére várhatóan ősszel kerül sor.
Az újonnan bevezetett járulék az alkalmazottak bruttó bérének egy százalékát terheli, míg a munkáltatók számára ugyancsak ezt az összeget kell megfizetniük. A nyugdíjasok esetében a nettó nyugdíj egy százaléka képezi az alapot. Az önfoglalkoztatók pedig a havi bevételük két százalékát kötelesek befizetni. Fontos megjegyezni, hogy a járulékok automatikusan levonásra kerülnek, így nem érkezik külön értesítés a befizetésről.
A törvény értelmében fokozatosan kerülnek bevezetésre a különböző jogosultságok, kezdve a családtagi gondozói státusszal, amely 2024. január 1-jétől lép életbe. Idén július 1-jétől pedig, a járulékfizetés mellett, életbe lép az otthoni tartós gondozás, az e-gondozás, valamint az önállóság megőrzését támogató szolgáltatás. Jelenleg azonban ezek a szolgáltatások még csak papíralapúak, mivel a gyakorlati bevezetésük késlekedik. Az első végzések a jogosultak számára várhatóan csak ősszel fognak megjelenni, ugyanis az ehhez szükséges informatikai háttér még nem állt össze. A gondozási ellátás iránti kérelmeket már június 1-jétől be lehet nyújtani a szociális ügyintéző központokhoz. Ezt követően egy értékelő szakember látogat el a kérelmező otthonába, hogy felmérje, milyen mértékű támogatásra van szükség. A jogosultság megállapítása egy ötfokozatú kategória-rendszer alapján történik, amely havi 20 és 110 óra közötti ellátást jelenthet. Azonban a tartós otthoni gondozás területén a tájékoztatás hiányos, sokan nem tudják, mire számíthatnak, így sokszor előfordul, hogy a tényleges támogatás kevesebb, mint amire számítottak, ami csalódást okozhat. Előfordulhat az is, hogy a felmérés során nem állapítanak meg jogosultságot, ha a kérelmező állapota nem indokolja az önállóság korlátozását.
A tartós házi gondozás szolgáltatás bevezetése a gyakorlatba tehát a törvényes hatálybalépés után szinte csak az előkészületi fázisban van. A jövőben a szolgáltatást a községek által kiválasztott kivitelezők biztosítják majd, azonban a községek még nem kötötték meg a szükséges szerződéseket, noha a szolgáltatókról zömében már döntöttek.
Milyen a helyzet ez ügyben a nemzetiségileg vegyesen lakott területen? Az öt község közül négy válaszolt kérdésükre. Dobronakon a jelenleg már házi gondozást biztosító lendvai idősotthonnal tervezik megkötni a hosszú távú gondozásról szóló szerződést is, de ennek időpontja még bizonytalan a nyitott kérdések - elsősorban a káderbiztosítás és a finanszírozás - rendezéséig. Sal Község a házi segítségnyújtásról szóló szerződés aláírása előtt áll szintén a lendvai otthonnal, és az első tapasztalatok alapján később a hosszú távú gondozásra is kiterjesztik majd az együttműködést. Lendva Község is a lendvai otthonnal állapodott meg a házi segítségnyújtásról, és alkalmazkodik a hosszú távú gondozás új szabályozásához is. - A szolgáltatás beindítása azonban országos szinten késik, mivel a kivitelezők még nem kaptak megfelelő iránymutatást az illetékes minisztériumtól. A végleges megállapodások az országos egyeztetések lezárulta után várhatók - áll a község válaszában. Marácról nem kaptunk választ, Hodos Község pedig azon kevés község közé tartozik, ahol még nem választottak kivitelezőt sem.
A tartós gondozási rendszer kiépítése még számos kihívást rejt magában. A legnagyobb problémát a szakemberhiány, valamint a finanszírozás megfelelő biztosítása jelenti, melyek kulcsszerepet játszanak a szolgáltatás hatékony működésében.
