A magyar inflációs helyzet váratlan fordulatai egy másik ország valutájának megerősödését eredményezték - Világgazdaság.
A forinttal együtt a zloty is nekilendült a januári magyar inflációs adatok okozta kellemetlen meglepetés után. A forint árfolyama erősödik, a zloty követi, a cseh korona azonban nem: mindebből kirajzolódik, mire lesz majd érdemes figyelniük a forint kanyarjait latolgatóknak a következő hónapokban.
A forint árfolyama jelentős emelkedést mutatott, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar infláció januárban a legpesszimistább előrejelzéseket is túlszárnyalta. Hasonló trendet figyelhettünk meg a zloty esetében is. Bár nem állítható egyértelműen, hogy a két deviza között közvetlen összefüggés lenne, az biztos, hogy a lengyel hatóságok hamarosan közzéteszik saját inflációs adataikat, és a régióban gyakran tapasztalhatók hasonló árfolyam-variációk. Mindenesetre a régiós devizaárfolyamok ingadozása ismét felhívja a figyelmet arra, hogy az árfolyamokat nemcsak az euró és a dollár közötti mozgások befolyásolják, hanem egyéb helyi tényezők is jelentős szerepet játszanak. Ezáltal a jövőbeli trendek előrejelzése könnyebbé válik.
Az inflációs adatok közlését követően a forint ugrásszerűen, 403,2 közelébe erősödött az euró ellenében, 404,9 közeléből, majdnem négy hónapos csúcsra és a 400-as pszichológiai határt közelítgetve. A reakció logikus, hiszen a vártnál magasabb infláció szigorúbb jegybanki politikát, azaz a korábban számítgatottnál magasabb kamatokat vetít előre.
A lengyel zloty is hasonló tendenciát mutatott, azonban nem tudta követni a forint figyelemre méltó, negyed százalékot meghaladó erősödését, sőt, a hétfői csúcsértékét sem sikerült megközelítenie. A két deviza emelkedését nemzetközi folyamatokkal is magyarázhatjuk, hiszen a dollár éppen gyengül az euróval szemben, ami jótékony hatással van a régió devizáira. Viszont a cseh korona most éppen ellenkező irányba indult, és a délelőtt végére körülbelül negyed százalékkal csökkent az euróval szemben.
A cseh infláció januárban más irányba indult el, míg a lengyel adatokra még várni kell.
A zloty és a forint között az a hasonlóság, hogy mindkettő közép-európai valuta, amelyet a saját országuk, Lengyelország és Magyarország gazdasági viszonyai határoznak meg. Ezek a valuták helyi tranzakciókra szolgálnak, és az euróövezethez való csatlakozás lehetősége miatt a jövőjük is hasonló kérdések körül forog. A cseh korona viszont a Cseh Köztársaság hivatalos pénzneme, amely szintén a közép-európai régió része, de a cseh gazdaság sajátos jellemzőivel és politikai döntéseivel rendelkezik. A három valuta közötti különbség abban rejlik, hogy míg a zloty és a forint a legnagyobb mértékben a helyi gazdasági környezetre reagál, a korona esetében másfajta stabilitási tényezők érvényesülhetnek. A lengyel és magyar valuták inflációs nyomása, illetve a monetáris politikai döntések hatással vannak az értékükre, míg a cseh korona esetében a gazdasági teljesítmény és a külső kapcsolatok játszanak fontos szerepet. Összességében tehát a zloty és a forint hasonlósága abban rejlik, hogy mindkettő a helyi gazdaság sajátos vonásait tükrözi, míg a cseh korona egy külön utat jár be, a cseh gazdaság specifikumai által formálva.
Zloty-korona viszonylatban a helyzet érdekes: a csehek már nyilvánosságra hozták januári inflációs adataikat, míg a lengyelek még nem tettek közzé hivatalos számokat. Az utóbbiak számára figyelmeztető jel lehet a magyar inflációs adatok okozta csalódás, hiszen a lengyel inflációs mutatók a magyarországiakkal egy "szinten" mozognak, nem pedig a cseh adatok környékén.
A cseh infláció a magyarral pont ellentétesen mozogva a decemberi 3 százalékról 2,8 százalékra mérséklődött, ami az ő esetükben valószínűbbé teszi, hogy a cseh jegybank a gazdaság ösztönzése céljából tovább tudja majd csökkenteni kamatait. Ebből már érthető, hogy a cseh korona nem száguld.
