A nulla titkai: Felfedezés egy láthatatlan dimenzióban A nulla, bár látszólag csupán egy üres helyet jelöl, valójában egy mély és izgalmas fogalom, amely a matematika, a filozófia és a fizika határvonalain játszik. Számos kultúrában különböző értelmet ny

Első pillantásra talán meglepőnek tűnhet, hogy a nullát veszélyesnek titulálják, ám ha kicsit belemerülünk a könyv tartalmába, könnyen rájöhetünk, hogy a szerző nem csupán a levegőbe beszél.

Kezdő újságíróként egy gazdasági esemény tudósítása várt rám, ami azóta is élénken él a memóriámban, bár a részletek homályosak. Talán egy megyei kisvállalatok számára rendezett sajtótájékoztató volt az a bizonyos esemény, de az izgalma, ahogy most visszagondolok rá, legfeljebb csak a besorolás szintjén volt mérhető. Az igazság az, hogy az esemény annyira felejthető volt, mint ahogyan a leírása is sugallja. Az emlék, ami még mindig él bennem, a tudósítás során elkövetett hibámhoz kötődik: valami számadatot tévesen tüntettem fel, ami miatt a cikkemben pontatlan információk jelentek meg. Nem volt ez eget rengető hiba, a cikk tartalmát nem befolyásolta, de számomra mégis lelkifurdalást okozott. A főnököm viszont, mintha csak a dolgot bagatellizálta volna, egy laza kézlegyintéssel elintézte a problémát, és csak annyit mondott: "Jobb, ha az újságíró nem számolgat, abból csak baj származik." Azóta is emlékszem erre a mondatra, és bár az újságírói pályám során sok mindent tanultam, ez az apró epizód örökre megmarad bennem.

Akár egyetértesz ezzel a megállapítással, akár nem, én elhatároztam, hogy amennyire csak lehetséges, elkerülöm a számok világát. Sajnos, ez a fogadalom viszonylag hosszú ideig tartott, míg végül ráébredtem, amit már a "régi görögök" is jól tudtak: a számok és a bölcselet elválaszthatatlanul összefonódnak. Továbbá, ha távol tartanánk magunkat a számoktól, lemaradnánk olyan lenyűgöző művekről, mint Charles Seife könyve a nulláról – arról a számról, amely sokáig csupán egy veszélyes gondolatként létezett a nyugati filozófia történetében.

A laikusok számára talán elsőre meglepőnek tűnhet, hogy a nullát veszélyesnek nyilvánítsuk, de ha belemerülünk a témába, gyorsan kiderül, hogy a szerző nem túlzásokba esik (legalábbis ebben az esetben). A nulla ugyanis valósággal félelmetes jelenség volt az ókori görög matematikában, amely főként a geometriára összpontosított, valamint a filozófiában, amely a semmire utaló fogalmakkal foglalkozott. A püthagoreusok, akik a számok világában alapvető szerepet játszottak az antik világban, nem tudtak mit kezdeni a nullával, hiszen egy háromszögnek nem létezhet olyan oldala, amelynek hossza nulla. Így inkább figyelmen kívül hagyták azt a lehetőséget, hogy a semmi létezhet számként. Ezt a nézetet erősítette Parmenidész híres bölcsessége is, amely gyakorlatilag megteremtette a nyugati metafizika alapjait, és így hangzott: a létező létezik, a nemlétező pedig nem létezik. Ha pedig a nemlétező nem létezik, akkor valóban nincs is szükség arra, hogy bármilyen formában jelöljük – nemde?

Seife szerint azonban a nulla története nem is itt (nem) indul be igazán, mivel az igazi főkolompos a történetben nem más, mint Arisztotelész. Az a görög gondolkodó, aki Platón mellett a legnagyobb hatást gyakorolta a nyugati gondolkodás történetére, és akire természetesen nagy hatást gyakoroltak az előtte munkálkodó bölcsek, így például Püthagorasz és Parmenidész. Seife élvezetes stílusban mutatja be a részleteket, és a történet nyilván sokrétűbb a mostani ismertetésnél, de a lényeg, hogy azok a tanítások, melyek a legnagyobb hatást gyakorolták a nyugati civilizációra, nem tudtak mit kezdeni a nullával és távoli unokatestvérével, a végtelennel. Az Arisztotelész metafizikájában megjelenő "mozdulatlan mozgató" - amely nem engedi a dolgokat "elvégteleníteni" - nagyon is jól jött a kereszténység számára, hiszen tulajdonképpen bizonyította isten létét. (A keresztény teológia legalábbis így értelmezte.) A nulla és a végtelen nemléte így velünk maradt majdnem kétezer évig és eléggé sok galibát okozott. Seife többek között felhívja a figyelmet arra, hogy Zénón legendás paradoxonjait is azért nem tudták feloldani sok száz éven át, mert akik foglalkoztak velük, nem ismerték a nullát. Ami azonban ennél jobban meghatározta az emberek hétköznapjait (és a mai napig örökségünk), nem más, mint a naptár, amit használunk, és amit szintén a nulla ismerete nélkül alkottak meg. Lett is belőle bonyodalom 25 évvel ezelőtt, az ezredforduló ugyanis nem akkor, vagyis 1999. december 31-én volt (mint ahogyan azt sokan gondolták), hanem egy évvel később 2000. december 31-én.

Seife könyve igazán lebilincselő betekintést kínál a nulla történetébe, és mindenképpen érdemes részt venni azon szellemi utazáson, amelyre az olvasót invitálja. Még ha egy ponton az olvasó úgy érzi is, hogy Seife azt jelzi: a nulla ismeretének hiánya és az arisztotelészi filozófia dominanciája hosszú időre gátolta az emberi fejlődést, fontos észben tartani, hogy a nulla önmagában nem minden. Bár a nulla ismeretének (vagy éppen ellenkezőleg, tagadásának) hiánya valóban jelentős hatással volt a gondolkodástörténetre, számos más kulturális és társadalmi tényező is hozzájárult ahhoz, hogy világunk olyanná formálódjon, amilyennek ma ismerjük. Figyelembe véve ezeket a szempontokat, a nulla történetének felfedezése és Seife szórakoztató stílusa egy rendkívül eredeti nézőpontból tárja elénk a gondolkodás fejlődésének ívét.

A "Nulla - Egy veszélyes gondolat története" című könyvben Charles Seife izgalmas utazásra hív minket a nulla fogalmának felfedezésére. A mű bemutatja, hogyan vált a nulla nem csupán matematikai jelöléssé, hanem a gondolkodásunkat alapjaiban megváltoztató fogalommá is. Seife részletesen tárgyalja a nulla történeti és filozófiai aspektusait, bemutatva, hogy e látszólag egyszerű szám mögött milyen mély és sokszínű jelentések rejlenek. A könyv olvasása során betekintést nyerünk a nulla körüli vitákba, valamint azok hatására a tudományos és társadalmi diskurzusra. A Typotex által kiadott 2024-es kiadás friss nézőpontokat és érdekfeszítő anekdotákat kínál, amelyek révén a nulla nem csupán egy szám, hanem egy izgalmas gondolat, amely új perspektívákat nyit meg előttünk.