A magyar érettségin a tanár véleménye szerint egy különleges feladat is szerepelt, amely ajándék jelleggel bírt.
A végzős diákok számára új kihívások bontakoztak ki hétfőn, amikor megkezdődtek a vizsgák. Az érettségi folyamatát a magyar nyelv és irodalom vizsgája nyitotta meg. Egy egri pedagógust faggattunk a feladatsorral kapcsolatos tapasztalatairól és benyomásairól.
A hétfői magyar érettségi feladatsora kapcsán a diákok véleménye az volt, hogy a feladatok teljesíthetők voltak, erről már korábban is beszámoltunk. Gabanyecz Mónika, az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyar-francia szakos tanára, a Heol.hu-nak nyilatkozva osztotta meg gondolatait, és részletesen elemezte a feladatsort.
A jelenlegi magyar érettségi vizsga két fő részből áll: az első rész a szövegértési nyelvi feladatokat és az irodalmi kérdéseket tartalmazza, míg a második rész a műértelmező szövegalkotásra összpontosít. Idén a diákok számára egy jól körülhatárolható szövegértési feladatot állítottak össze. Ez a feladat az utónévkönyv, utónevek és keresztnevek témájára épült, így a fiataloknak nem kellett bonyolult szakkifejezésekkel megküzdeniük. A kapcsolódó kérdések egy része a szöveg elolvasásával könnyen válaszolható volt, de voltak olyan kérdések is, amelyekre akár a józan ész alkalmazásával is sikerült pontos válaszokat adni. Ezt Gabanyecz Mónika is megerősítette, hozzátéve, hogy a diákok is hasonlóan vélekedtek.
Hozzátette, hogy természetesen volt olyan része, amihez szükséges volt a nyelvtanórán összeszedett nyelvi ismeret, például szófajtani ismeret, hiszen kellett olyan mondatot írniuk, amiben főnévi igenévnek kellett szerepelnie, kellett a szószerkezetek ismeretéről is tanúbizonyságot adniuk, kellett minőségjelzős szószerkezet, illetve kellett alárendelő összetett mondat, és azért ezek elég sok pontot érnek, mert összesen 6 pontot lehetett ezekkel megszerezni. Egyébként ennek az első rész 40 pontot ér, az irodalmi feladatlappal pedig 20 pontot.
- Az irodalmi feladatsor az első feladatában hibás tényt közöltek volt egy-egy művel, illetve alkotóval kapcsolatban, azt kellett megkeresni, illetve a javított jó megállapítást rögzíteni. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelme nem a diákok kedvence, meg tényleg nehéz mű, illetve tizedikben találkoznak vele, talán egy picit elsikkad, de reméljük, hogy mindenki tudta, hogy az nem elbeszélő költemény, hanem barokk eposz. Abban biztos vagyok, hogy Arany Jánossal kapcsolatban a gyerekeknek szinte mindegyike tudta, hogy nem nagyszalontai balladák vannak, hanem nagykőrösi balladákról beszélhetünk, és szerintem az is ment, hogy Babits Jónás könyve nem újszövetségi, hanem ószövetségi témát dolgoz át - fogalmazott a tanárnő.
