Az "Éjszakai szuka" egy ambivalens provokáció, amely a posztmodern művészet határvonalait feszegeti. Amy Adams lenyűgöző teljesítménye a film középpontjában áll, miközben a történet komplexitása és sokrétűsége új dimenziókat nyit meg a nézők számára. Az a

Minden szempontból felzaklató és provokatív alkotás Marielle Heller új filmje, az Éjszakai szuka, melyben a hatszoros Oscar-jelölt Amy Adams átváltozik kutyává, hogy ezzel oldja a mindennapok frusztrációit. A színésznő az "anya" nevű karaktert alakítja, aki korábban festőművész volt, de fia születése kapcsán főállású háztartásbeli asszony lett. Férje (Scoot McNairy) afféle hétvégi apa, miután munkanapokon folyamatosan üzleti úton van, így a nő kvázi egyedül neveli kisgyermekét (Emmet és Arleigh Snowden ikerpár meglepő alakítása).

A helyzet világos, és ebből simán születhetett volna egy hagyományos dráma, de Heller úgy határozott, hogy minden szinten egy különleges csavart visz a műbe.

Képzeljétek el, hogy Adams egy nap, amikor éppen a naplementét bámulja, hirtelen azt gondolja, hogy a mosolygás helyett inkább felpofozná a legközelebbi barátját. Mert miért is ne? Végül is, a barátság nem csak a jókedvről szól, hanem néha egy kis feszültségkeltésről is! "Hé, haver, remélem, a pofon után is barátok maradunk!" – mondja az irónikus mosollyal, ami inkább egy kényszeredett grimasz, mint bármi más. Aztán jönnek az igazán agyeldobós pillanatok. Az anya, akiről eddig azt hittük, hogy csak a házimunkát végzi és a gyerekek felett őrködik, hirtelen kutyaként kezd viselkedni! Igen, jól hallottátok! Képzeljétek el, ahogy az ebédnél hirtelen lehasal, és a lábunk körül kering, mint egy boldog golden retriever. És mint ha ez nem lenne elég, hirtelen farkat növeszt! Mert ki ne szeretne egy farkat, igaz? De ez még csak a kezdet! Jönnek a kutyusokra jellemző extra mellbimbók, amik aztán a családi vacsora igazi fénypontjai lesznek! "Anya, ez most komoly?!" – kérdezzük, miközben próbáljuk elnyomni a nevetést, hiszen a polgárpukkasztó viselkedés határvonalán egyensúlyozunk. Mert mi is lehetne izgalmasabb, mint egy vacsora költői magasságokba emelkedő, kutyás anyával? Mindenki élvezi a helyzetet, hiszen a humorral tűzdelt absurd helyzetek mindig is a legjobb fűszerezés az életben!

Rachel Yoder azonos című regényéből készült film nyilvánvalóan azt az üzenetet közvetíti, hogy a kutyák világa sokkal "humánusabb", mint a modern emberi társadalom, amelyben a nem alkalmazkodó egyének folyamatos frusztrációval néznek szembe. A film azonban merészen játssza meg a nézők elvárásait, hiszen nem kínál világos válaszokat, hanem inkább zavaros és kusza utakon vezeti a közönséget, gyakran "mit is nézek?" dilemmába taszítva őket. Micsoda alkotás ez valójában? Társadalomkritika? Testhorror? (A farokfelfedezős jelenet különösképpen nem nyerte el a tetszésemet.) Kutyakomédia? Vagy talán egy merész provokáció? Valószínűleg mindezek keveréke, miközben elismerjük, hogy egyes jelenetek valóban hatásosak, míg mások már-már kínossá válnak.

Tekinthetjük ezt pozitívumként, hiszen a produkció mögött egy hollywoodi stúdió állt, és ők általában nem szoktak ilyen merész lépéseket tenni. Különösen üdítő, hogy az Éjszakai szuka teljes mértékben elkerüli az álomgyári kliséket és a megszokott családmodell ábrázolását. Sőt, az sem von le az érdemeiből, hogy a film masszívan feminista nézőpontból készült.

Természetesen, ha valóban gonoszkodni szeretnék, akkor ugyanazokat a tényeket könnyedén hibaként könyvelhetném el, még azzal is kiegészítve, hogy a közhelyek túlnyomó része csak a levegőbe lóg. Vajon hiányzik a művészet a mindennapokból? A főállású anyaság mostanában ciki lenne? Valóban fontosabb az egyéni ambíció, mint a családi értékek? Ha egy nő eredetiséget keres (például kutyaként viselkedve), akkor azt nemcsak hogy nem kell elismerni, de talán még el is kellene ítélni?

Szóval, zavarba ejtő kis darab az Éjszakai szuka - tegyük hozzá, zavarba ejtő a magyar címe is. Ambivalens provokáció, posztmodern alkotás, amelyben Amy Adams remekel, de hát a teljesítményét nyilván nem veszi észre a díjosztó társadalom. De képzeljük már el, amikor egy komoly sztár elvállalja, hogy kutyaként tekintsen rá a világ! Amy Adams alázata példátlan. Ám az egész film kicsit olyan, mint egy szerencsétlen kutya, akiről látjuk, hogy szenved, de mégsem segítünk rajta. Értjük, érezzük, látjuk, de mégsem. Mert kegyetlen emberek vagyunk.

Legyünk nagylelkűek: Marielle Heller filmje az év első igazán megfoghatatlan alkotása. Ha valaki az eredetiséget kutatja, akkor itt érdemes megállnia. Megtalálta, amit keresett.

Fedezd fel a varázslatos éjszakát a Disney+ legújabb bemutatójával: "Éjszakai Szuka"! Merülj el egy lenyűgöző történetben, ahol a sötétség titkai és a kalandok várnak rád. Ne hagyd ki ezt a különleges élményt, ami tele van izgalommal és meglepetésekkel!