Az állam lassan, de biztosan kimeríti a kórházi beszállítók erőforrásait, és ennek következményeit már a betegek is tapasztalják a mindennapi ellátás során.

A helyzet kritikus dimenziókat öltött, hiszen a kórházak eladósodása már nem csupán az egészségügyi ágazat problémája, hanem egy összkormányzati kihívás, amelynek megoldása nem csupán a szakminisztérium feladata, hanem a kormányzat hatáskörébe tartozik – nyilatkozta Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója egy sajtótájékoztatón. Az eseményen jelen volt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, valamint Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszterének (MEDIKLASZTER) főtitkára is.

A kormány az elmúlt években bebizonyította, hogy rendkívüli helyzetben képest intézkedéseket hozni, ilyen volt a covid-19 járvány vagy az orosz-ukrán háború, sorolta Rádai Tamás, de ilyen intézkedések a kórházi adósságok tekintetében nem történtek meg, illetve a hozott intézkedések nem elégségesek - mindez mára kritikus helyzetet eredményezett, erősítette meg Rádai Tamás. És úgy fogalmazott a felméréseik szerint a betegpanaszok is az elmúlt időszakban 100 százalékkal emelkedtek.

A három szervezet sokat egyeztetett, legalább 50-szer, mondta Tóth Zsolt, és hozzátette, hogy most ez az utolsó utáni óra.

Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben az alacsony versenyképességet emelte ki az európai gazdaság legfőbb kihívásaként. Magyarország újonnan kidolgozott Versenyképességi Stratégiája az egészségipart, különösen az orvostechnikai szektort, kiemelt stratégiai ágazatok közé sorolja. A versenyképesség egyik alapvető pillére a kiszámíthatóság, valamint az üzleti szereplők közötti bizalom megléte. A kötelezettségek teljesítése nem csupán üzleti szempontból fontos, hanem bizalmi kérdéseket is felvet. Tóth Zsolt hangsúlyozta, hogy a bizalom helyreállítása elengedhetetlen a jövőbeni sikerhez.

Rásky László kiemelte, hogy amit sérelmeznek még, hogy a gyógyítás egyéb költségeinek finanszírozása, a béreken túl, nem volt előtérben a magyar költségvetésben. Kiemelte, hogy helyes döntés volt a bérek emelése, és a szakemberek jövedelmi helyzetének rendezése, de az is tény, hogy teljes adósságrendezés soha nem volt a magyar egészségügyben. Az igaz, hogy volt olyan év, ahol minimálisra sikerült leszorítani az adósságállományt, de az elmúlt két évben már ilyen nem történt.

- hangsúlyozta az OSZ főtitkára.

Ellentmondást éreznek a kormányzati szavak és tettek között, mondta Rádai Tamás. Mivel a kormány kiemelt stratégia ágazatként aposztrofálja az egészségipart, ezzel szemben a kórházi beszállítók azt tapasztalják, hogy az állam fojtogató légkört teremt. Éppen csak annyira enyhül a szorítás, hogy egy kis levegőt kapjanak a beszállítók, de ettől még az életben maradásuk veszélyben van.

- emelte ki Rádai Tamás, hangsúlyozva a téma fontosságát.

A kormányzati intézkedések és a korábbi gazdasági fellendülés eredményeként az utóbbi években jelentős mértékben emelkedtek az állam adó- és járulékbevételei. Ennek ellenére ez a növekedés csak részben tükröződik a gyógyítás finanszírozásában, mivel az állam nem biztosította az intézmények működési költségeinek emelkedéséhez szükséges forrásokat.

Mindezek következtében a magyar állam olyan helyzetbe hozza a kórházi beszállítókat, amely gazdasági megpróbáltatásokkal teli, és szinte kimeríti őket.

A magyar gazdaság jövőbeni fejlődése érdekében a kormány célja, hogy jelentős bérfelzárkóztatást valósítson meg az elkövetkező évek során. Tóth Zsolt hangsúlyozta, hogy a kórházak alulfinanszírozása egyfajta választás elé állítja a beszállítókat: dönteniük kell, hogy a bérkifizetéseket részesítik előnyben, vagy inkább az áfát választják. A kifizetetlen kórházi tartozások nem csupán a béremelési terveket veszélyeztetik, hanem már számos beszállítónál a munkahelyek megőrzését is komolyan fenyegetik.

Tóth Zsolt elmondása szerint a MEDIKLASZTER tagvállalatainak többségénél már végrehajtották a portfólió csökkentést, és sokan fontolóra veszik a cégük értékesítését, vagy akár a magyar piac elhagyását is.

Azért van eredménye az elmúlt időszakban az egészségügyi kormányzat sokat dolgozott az egészségfinanszírozás javítása érdekében, mondta Rásky László. Ennek egyik fontos lépése, hogy a jövő évi költségvetés plusz 150 milliárd forintot biztosít a kórházi ellátásra. Ez egyrészt kevés a megoldáshoz: maga a szaktárca is kétszer ekkora pluszforrást tart indokoltnak. Másrészt a korábbi negatív tapasztalatok alapján kérdéses, hogy ebből az összegből mennyi jut el az orvostechnikai beszállítókhoz.

A késedelmi kamat és a behajtási költségátalány jelentős és indokolatlan nyomást gyakorol az intézményrendszerre. Rádai Tamás megjegyezte, hogy a kórházak folyamatosan sürgetik ezen terhek eltörlését.

A reálgazdaság világában egyértelmű, hogy a kifizetések elmaradásakor a késedelmi díjak érvényesíthetők, különösen a határidők letelte után. A kórházi számlák megfizetése elmaradása miatt a beszállítók kénytelenek banki forrásokat igénybe venni, ám a bankok nem hajlandók elengedni a kamatterheket egyetlen kórházi beszállító számára sem – hívta fel a figyelmet az ETOSZ igazgatója. Gyakori, hogy a kórházak elvárják, hogy a beszállítók ne számlázzák ki a késedelmi kamatokat. A tagvállalatok tapasztalatai szerint sok esetben az intézmények nyomást gyakorolnak a vállalatokra. Az igazgató arra is figyelmeztetett, hogy a bankok sosem mondanak le a kamatköveteléseikről.

2024-ben a kormány többször is biztosított pluszforrást a kórházak konszolidációjára, ám a szállítók lejárt követeléseinek teljes körű rendezése elmaradt. A legutolsó adósságrendezési lépés novemberben zajlott, azonban ez csupán a jelenlegi adósságállomány egyharmadát sem képes fedezni.

- emelte ki Rásky László, hangsúlyozva ezzel a téma fontosságát.

Ezt a díjemelést az orvostechnikai beszállítók meg fogják támadni. Emellett a magyar gyártókat azért is kiemelten sújtja a kórházi adóssághelyzet, mert az MDR-felkészülés - ez egy európai szabvány megfelelési rendszer - rendkívüli pénzügyi terhet ró rájuk, erről Tóth Zsolt beszélt. Ehhez hozzáadódik az MDR-felkészülés kormányzati támogatásának hiánya, valamint az, hogy több orvostechnikai termékgyártó vállalkozás - pénzügyi vagy szakmai okok miatt - nem tudott auditori szerződést kötni a bejelentett szervezetek valamelyikével. Mindez leálló fejlesztésekhez, ezáltal az innovációs készségek romlásához és a piacképes termékek, szolgáltatások csökkenéséhez vezet.

Tóth Zsolt hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy azonnal létrejöjjön egy olyan szabályozás, amely lehetővé teszi a nemzeti eltérési engedélyek kiadását, hiszen az MDR rendelet ezt megengedi.

Az állam nem moshatja le a saját működési problémáinak következményeit másokra. Amennyiben az állam elvárja a polgároktól, hogy pontosan és időben teljesítsék a közterheiket - hiszen ennek elmulasztását bünteti és késedelmi kamatot is felszámít - úgy neki is felelősségteljesen kell eljárnia. Ez azt jelenti, hogy biztosítania kell, hogy a közintézmények megbízható módon és határidőre kifizessék a velük szerződött vállalkozásoknak járó összegeket.

Addig, amíg a kórházak finanszírozása nem tükrözi az egészségügyi szolgáltatások valós költségeit, a kormány számára elengedhetetlen, hogy alternatív pénzügyi megoldások révén biztosítsa a kórházi beszállítók követeléseinek kielégítését. Ennek elmaradása esetén a stratégiai szempontból kiemelkedő hazai orvostechnikai ipar nem tudja megfelelően támogatni a kormány által kitűzött versenyképességi és bérszínvonal-növelési célokat – hívták fel a figyelmet a három szakmai szervezet közös sajtótájékoztatóján.