Az éghajlatváltozás következtében Dél-Európában egyre gyakoribbá váltak a halálos erdőtüzeket kiváltó szélsőséges időjárási jelenségek.
A kutatók felfedezték, hogy a törökországi, görögországi és ciprusi erdőtüzek mögött álló időjárási jelenségeket jelentős mértékben alakította az éghajlatváltozás.
Az új kutatások szerint a törökországi, görögországi és ciprusi halálos erdőtüzeket okozó időjárási viszonyokat az éghajlatváltozás fokozta.
A World Weather Attribution (WWA) gyorsjelentése rávilágít, hogy a három érintett országban tapasztalható forró, száraz és szeles időjárási viszonyok, amelyek a tüzek elterjedését előidézték, körülbelül 22 százalékkal fokozottabbak az emberi tevékenység által kiváltott éghajlatváltozás következtében.
A szakmai elemzések akkor váltak nyilvánossá, amikor kiderült, hogy az idei nyár Európa legsúlyosabb erdőtűz-szezonját hozta el, amely során több mint egymillió hektárnyi terület vált hamuvá. Az Európai Erdőtűzvédelmi Információs Rendszer (EFFIS) statisztikái alapján augusztus 26-ig a lángok által elpusztított terület meghaladta Ciprus teljes kiterjedését, és ennél is nagyobb volt, mint bármely más korábban dokumentált évben.
A tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok folytatólagos égetése esetén a nagyobb és nehezen megfékezhető tüzek kockázata tovább fog emelkedni. Az ilyen tűzesetek, amelyek már most is jelentős terhet jelentenek a tűzoltási erőforrások számára, egyre inkább felülmúlják az alkalmazkodási intézkedések határait. Az események fokozódó intenzitása arra utal, hogy sürgős lépések szükségesek a helyzet kezelésére.
"A mostani eredmények rendkívül aggasztóak. A jelenlegi 1,3°C-os felmelegedés mellett az erdőtüzek viselkedésében és jellemzőiben új szélsőségeket figyelhetünk meg, amelyek már a tűzoltók képességeit is komoly kihívások elé állítják" - nyilatkozta Theodore Keeping, az Imperial College londoni Környezetpolitikai Központjának kutatója.
"De ebben az évszázadban akár 3°C-ra is emelkedhet a hőmérséklet, kivéve, ha az országok sürgősebben váltanak a fosszilis energiahordozókról."
Június és július hónapokban több száz erdőtűz pusztított a Földközi-tenger keleti partvidékén, súlyos károkat okozva a természeti környezetnek.
A legsúlyosabb következmények Törökországban jelentkeztek, ahol 17 ember, köztük bátor tűzoltók is életüket vesztették. Tragikus módon ők akkor kerültek veszélybe, amikor a szél váratlanul megváltoztatta irányát, és a lángok csapdába ejtették őket. Cipruson két, míg Görögországban egy ember hunyt el a katasztrófák következtében. A három érintett országban összesen több mint 80 000 embert kellett kényszerűen evakuálni.
A kutatók véleménye alapján a klímaváltozás jelentős hatással volt az időjárás alakulására, különösen a tüzeket megelőző időszakokban – hónapok, hetek és napok szintjén. Ez a megváltozott környezet hozzájárult a török, görög és ciprusi tűzesetek kirobbanásához, elősegítve ezzel a szélsőséges tűzvészek kialakulását a térségben.
A téli csapadékmennyiség a régióban mintegy 14 százalékkal csökkent az iparosodás előtti korszak óta, vagyis azelőtt, hogy az ember elkezdte volna elégetni a fosszilis tüzelőanyagokat. Ez nyáron szárazabb körülményekhez vezetett, ami az intenzív hőséggel párosulva égésre késztette a növényeket.
A növények kiszáradását okozó, "erősen párologtató" körülmények hétköznapjai most mintegy 18 százalékkal intenzívebbek és 13-szor valószínűbbek az éghajlatváltozás miatt - állapította meg az elemzés.
Ezután a kutatók a forró, száraz és szeles körülmények kombinációját vizsgálták, amely a tüzek kaotikus terjedését okozta. Az éghajlatváltozás nélkül hasonló események csak körülbelül 100 évente egyszer fordulnának elő. Ma azonban, az 1,3°C-os felmelegedés mellett, körülbelül 20 évente egyszer várható.
Ezek a tűzveszélyes körülmények összességében mintegy 10-szer valószínűbbé és 22 százalékkal intenzívebbé váltak az éghajlatváltozás következtében.
Végül a "etesi" néven ismert, szélsőséges északi szelek vizsgálata következett. A kutatók felfedezték, hogy a nagynyomású időjárási rendszerek intenzitása növekszik, beleértve azt a rendszert is, amely a pusztító tüzeket okozta. Az eredmények összhangban állnak a régió korábbi kutatásaival, amelyek arra utalnak, hogy ezek a tüzet előidéző etesi szelek egyre erősebbé válnak.
A WWA arra figyelmeztet, hogy az Európa-szerte egyszerre több száz erdőtűz miatt a tűzoltási erőforrások már 1,3°C-os globális felmelegedés mellett is túlterheltek.
Augusztus 21-ig az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát, amely a vészhelyzetek idején nyújtott segítséget koordinálja, idén már 17 alkalommal aktiválták erdőtüzek miatt. Ezen a rövid időszakon belül több ország, mint például Görögország, Spanyolország, Bulgária, Montenegró és Albánia is súlyos helyzetekkel küzdött, amelyek sürgős beavatkozást igényeltek.
"Habár Európában még hetek választanak el minket a tűzszezon végéig, a kontinens már most a legrosszabb időszakát éli meg, hiszen több mint egymillió hektárnyi terület égett le" - nyilatkozta Dr. Clair Barnes, a londoni Imperial College Környezetpolitikai Központ kutatója.
Spanyolország és Portugália szenvedte el a legnagyobb csapást, hiszen a két ország együttesen az Európai Unió idei leégett területének körülbelül kétharmadát teszi ki. Az EFFIS (Európai Tűzfigyelő Rendszer) statisztikái szerint augusztus 5. és 19. között, amely időszak egybeesett az Ibériai-félszigetet sújtó 16 napos hőhullámmal, drámai mértékű növekedés tapasztalható a tűzesetek számában.
Dr. Barnes megjegyezte, hogy a WWA már elindította a spanyolországi erdőtüzek gyorsított elemzését, és várakozásaik szerint ott is felfedezhetők lesznek az éghajlatváltozás jellegzetes nyomai.
A tudósok előrejelzései alapján az éghajlat globális felmelegedése következtében Európa számos országának egyre inkább szembe kell néznie az erdőtüzek fenyegetésével, amelyek jelentős erőforrásokat igényelnek. Egyes területeken a szélsőséges tűzesetek kockázata annyira megnövekedhet, hogy az alkalmazkodási intézkedések már nem lesznek elegendőek a helyzet kezelésére.
Törökország, Görögország és Ciprus területén a globális éghajlat-politika jelenlegi irányvonalának következtében a várható 2,6°C-os hőmérséklet-emelkedés következményeként kilencszeresére nőne az extrém forró, száraz és szeles időjárási események előfordulásának valószínűsége, ráadásul ezek intenzitása is 25 százalékkal fokozódna.
Dr. Bikem Ekberzade, az Isztambuli Műszaki Egyetem Eurázsiai Földtudományi Intézetének kutatója elmondja, hogy az erdőtüzek Törökországban idén júniusban érték el váratlanul a tetőpontot, amikor a szezon általában a július közepétől augusztus közepéig tartó négy hétre esik.
"Gyújtogatás volt az elsődleges ok, míg a meteorológiai körülmények - különösen a nagy felszíni szélsebesség - hozzájárultak a tüzek gyors terjedéséhez és súlyosságához".
Amikor a növényzet kiszárad és a szél hevesen fúj, egyetlen szikra is elegendő ahhoz, hogy gyorsan elharapódzó, nehezen kontrollálható erdőtűz keletkezzen – figyelmeztet Dr. Ekberzade.
"Ahogy a globális felmelegedés hatásai egyre inkább megjelennek, a városi és természetes élőhelyek közötti határok elmosódnak, ami miatt a súlyosabb és pusztítóbb tüzek egyre gyakoribbá válhatnak."
A kutatás hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a proaktív lépések megtétele az erdőtüzek kialakulásának és elterjedésének kockázatának mérséklése érdekében.
Jelenleg Törökországban, Görögországban és Cipruson a tűzoltási stratégiák a lángok mielőbbi megfékezésére helyezik a hangsúlyt, kiterjedt tűzoltói erőkkel és vízibombázó repülőgépek, valamint helikopterek flottájával. A tűzszezon megkezdése előtt 14 különböző országból összesen mintegy 650 tűzoltót irányítottak a magas kockázatú területek támogatására.
"Még a több száz tűzoltó, akik előre érkeztek, a szomszédos országokból érkező erősítések, valamint a vízibombázó repülőgépek ellenére is rendkívül pusztítóak voltak a tüzek" - nyilatkozta Maja Vahlberg, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Klímaközpontjának technikai tanácsadója.
A WWA szerint bár az ehhez hasonló nemzetközi bevetésekre továbbra is szükség lesz, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tüzek megelőzésére. Ez olyan erőfeszítéseket foglal magában, mint a közösségek tűzveszélytudatosságának javítása és a tüzek tüzelőanyagának kezelésére irányuló stratégiák, például a növényzet eltávolítása vagy megváltoztatása.
"Az emberek védelme érdekében elengedhetetlen, hogy folytassuk a kemény munkát a hosszú távú erdőtűz-kezelési stratégiák kidolgozásán. Ezek a megoldások nemcsak a tüzelőanyagok elérhetőségét kezelik proaktívan, hanem segítik a közösségeket abban is, hogy felkészüljenek a várható erdőtüzekre" - hangsúlyozza Vahlberg.
