A NATO új kezdeményezése, a Balti Őrszem, célja a balti-tengeri infrastruktúra védelmének megerősítése. Ez a misszió a térség biztonságának fokozását és a stratégiai fontosságú létesítmények védelmét hivatott szolgálni.
Ez a katonai tevékenység a folyamatban lévő erőfeszítéseink egyik alapvető része, melynek fő célja a balti-tengeri jelenlétünk növelése és a szövetségünk szempontjából kiemelkedő területek védelmének megerősítése - nyilatkozta Rutte. Hozzátette: egy új kezdeményezés keretében innovatív technológiákat is integrálnak a balti-tengeri műveletekbe. Ezzel összefüggésben tengeri drónokból álló kisebb flotta kialakítása van tervben, amely lehetővé teszi a felderítés és elrettentés hatékonyságának fokozását.
A NATO-főtitkár rámutatott, hogy a szövetség tagállamaiban egyre inkább érzékelhetőek a destabilizáló tevékenységek, amelyek kibertámadások, merényletek és szabotázsakciók formájában jelentkeznek. Emellett megjegyezte, hogy a Balti-tenger mélyén található vezetékek megrongálása is e kampány része lehetett, hangsúlyozva, hogy az internetforgalom körülbelül 95 százaléka tenger alatti kábeleken keresztül jut el a felhasználókhoz.
A helsinki tanácskozáson részt vevő országok, köztük Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői előzetesen kifejezték aggodalmukat: úgy vélik, hogy a Balti-tengeren további incidensekre kell felkészülniük az európai államoknak. A térség országai már az ukrajnai háború három évvel ezelőtti kitörése óta magas készültségben működnek, mivel több tenger alatti vezeték megsérült. Legutóbb a finn rendőrség által elfogott Eagle S nevű tartályhajó kapcsán merült fel a gyanú, hogy horgonyával szándékosan rongálta meg egy áramvezetéket és számos telekommunikációs kábelt.
Mark Rutte leszögezte: a NATO ellenfeleinek tisztán kell látnia azt, hogy a katonai szövetség nem fog beletörődni a számára kulcsfontosságú infrastruktúra elleni támadásokba, és "mindent meg fog tenni azért, hogy vissza tudjon vágni".
A Balti-tenger körüli szövetségesek közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy "fenntartják a jogot arra, hogy a nemzetközi jog keretein belül intézkedéseket tegyenek minden olyan gyanús hajóval szemben, amely megkerüli a szankciókat, és veszélyt jelent a biztonságra, az infrastrukturális létesítményekre, valamint a környezetre". Kifejtették, hogy Oroszország úgynevezett árnyékflottája különösen aggasztó tényező a tengeri és környezeti biztonság szempontjából, továbbá "jelentős támogatást nyújt Oroszország Ukrajna ellen irányuló jogellenes agressziójához".
A helsinki tanácskozás előtt Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy Németország haditengerészete készen áll arra, hogy hozzájáruljon a balti-tengeri infrastruktúra védelméhez. Scholz hangsúlyozta, hogy az ország felelősséget vállal "saját erőforrásai" bevetésével, ami azt jelenti, hogy német hajók fognak biztosítani a biztonságot a térségben. Emellett Finnország és Svédország is korábban kifejezte szándékát, hogy hadihajóikkal részt vesznek a balti-tengeri jelenlét megerősítését célzó misszióban.
