Nagy Márton benyújtotta a 2026-os "békeépítő" költségvetés tervezetét.

A 2026-os év kulcsfontosságú kérdése az, hogy a magyar közpénzek Ukrajnába kerülnek-e, ezért a következő év költségvetése egy "háborúellenes" jelleget ölt. Ezt nyilatkozta Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, a jövő évi költségvetésről tartott sajtótájékoztatóján. Nagy kedden terjesztette a parlament elé a jövő évi költségvetési tervezetet.

A költségvetési hiányt 3,7%-ra kívánják mérsékelni, miközben 2025-re 4%-os célkitűzés áll fenn. A következő évre 4,1%-os GDP-növekedést terveznek. Az inflációs cél 3,6%, míg a 2025-ös évre 4,5%-ot határoztak meg a kormányzati irányelvekben.

A sajtótájékoztató során külön hangsúlyt fektettek a "lakosságot érintő pozitív fejleményekre". Ide sorolhatóak olyan intézkedések, mint a családtámogatások – például az emelt családi adókedvezmény és a többgyermekes anyák szja-mentessége. Emellett említést nyert a 13. havi nyugdíj kifizetése, az igazságügyi illetmények emelése, a pedagógusok béremelése, valamint a hat havi fegyverpénz kifizetése is. A kormány továbbá kedvezőnek tartja, hogy a lakossági állampapírok után járó kamatokat is kifizeti az állam. Összességében ezekre a kiadásokra 2979 milliárd forintot tervez a kormány.

A Telex által feltett kérdésre, miszerint miért döntött a kormány ismételten a költségvetés korai benyújtása mellett, Nagy válaszában kiemelte, hogy ez a lépés a költségvetés stabilitásának megőrzése érdekében elengedhetetlen. "A 2026 januárjához képest még hosszú idő áll előttünk, és sok minden közben történhet, ezért ha a helyzet úgy kívánja, ősszel szükségessé válhat a módosítás” - fogalmazott Nagy. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a költségvetési tartalék növelésével éppen azt szeretnék elkerülni, hogy a későbbiekben módosításokra legyen szükség.

A Költségvetési Tanács kritikája alapján, amely több kockázatot is azonosított a benyújtott költségvetésben, Nagy kifejtette, hogy a Tanács feladata éppen az, hogy felhívja a figyelmet ezekre a potenciális veszélyekre. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány számára az a legfontosabb, hogy a gazdasági növekedésből a lehető legnagyobb hasznot hozza ki, mindeközben fenntartva a költségvetés stabilitását. "A kormánynak figyelembe kell vennie a Tanács javaslatait, és ez most is így történt, amit a rendkívüli tartalék növelése is tükröz" - tette hozzá Nagy.

Nagy az élelmiszerinflációval kapcsolatban kifejtette, hogy a cél az 5 százalék alatti szint elérése, ám a miniszter véleménye szerint erre májusig még nem lesz lehetőség. Ennek ellenére a kormány holnap egy olyan döntést hozhat, amely visszavonja ezt az intézkedést. Nagy hangsúlyozta, hogy amíg az élelmiszerinfláció nem csökken erre a kívánt szintre, a korlátozás fenntartása indokolt. A háztartási cikkekkel kapcsolatos kérdésben is holnap dönt a kormány; ha a korlátozás mellett döntenek, az intézkedés május közepén fog életbe lépni.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a parlament a törvényjavaslatot május 20. és 23. között fogja megvitatni. Ezt követően a bizottsági ülések, valamint a törvényalkotási bizottság összegzése következik, és a zárószavazásra június 10-én kerülhet sor.

A költségvetési tervezetek tartalmának meghatározása, legyen az tervezet vagy már elfogadott törvény, gyakran nem tükrözi a valós helyzetet. Az elmúlt években a Fidesz folyamatosan módosította a költségvetést, s 2024-ben például 37 alkalommal is beleavatkoztak, összesen 3930 milliárd forint átcsoportosításával. A hiánycélok betartásának fontosságát jól illusztrálja, hogy 2025 első negyedévében a kormány 2554 milliárd forint mínuszt produkált, ami az éves hiánycél 62%-át jelenti.

Április végén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozta a 2025 első negyedévi GDP-adatokat, amelyek még a már eleve pesszimista előrejelzéseket is alulmúlták: a magyar gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent. Az utóbbi hónapokban az infláció drámai emelkedést mutatott, a bérek növekedésének üteme pedig jelentősen lelassult, míg az ipari termelés februárban sokéves mélypontra esett vissza. Mindez azt jelenti, hogy a kormány által idénre prognosztizált 3-6 százalékos, valamint a költségvetésben szereplő 3,4 százalékos gazdasági növekedés elérhetetlenné vált. Valószínű, hogy a nemrégiben megjelölt 2,5 százalékos növekedési cél is illúziónak bizonyul. A miniszterelnök és a kormánymédia által festett kedvező képek tehát úgy tűnik, nem valósulnak meg, és a várt fantasztikus év egyelőre távolinak tűnik.