A minisztérium bírósági útra tereli az ügyet, így a parajdi sóbánya részvényesei most lehetőséget kapnak arra, hogy alaposan mérlegeljék a helyzetüket. - Pénzcentrum
A gazdasági minisztérium jogi lépéseket tett, miután az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényesei elutasították a vállalat igazgatótanácsi tagjainak leváltását a parajdi bányakatasztrófa kapcsán - számolt be róla az erdélyi Krónika Online.
Radu Miruță gazdasági miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy jogi lépéseket tettek az ügyben, miután a részvényesek közgyűlése megtagadta, hogy összeüljön és megvizsgálja a Salromot ért veszteségeket, amelynek megállapítása törvényi kötelezettségük lett volna. "Annyira ragaszkodnak a pozíciójukhoz, hogy nem hajlandóak eleget tenni a törvény előírásainak" - hangsúlyozta a tárcavezető.
A miniszter július 3-án kezdeményezte a részvényesek közgyűlésének összehívását, hogy a részvényesek vonják vissza az igazgatótanács tagjainak mandátumát, és felelősségre vonják őket a károkért. Miruță határozottan elutasította azt a véleményt, miszerint a katasztrófa előre láthatatlan lett volna. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy már 2006-ból származó hivatalos adatok és több szakértői vélemény is figyelmeztetett a potenciális veszélyekre, amelyeket az illetékesek figyelmen kívül hagytak. "Ezeket a hivatalos figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyták, a fenyegetést semmibe vették" - mondta.
A miniszter szerint a kockázatokról tudott a Salrom, a román vízügyi igazgatóság, az ásványi erőforrások országos ügynöksége (ANRM), valamint a gazdasági tárca is, amely felügyeli a bányavállalatot. Miruță a történteket a román állam tehetetlenségének tulajdonította, ahol az illetékes intézmények "addig hárították a felelősséget, amíg a természetnek már nem volt türelme".
A parajdi sóbányába május végén betört a Korond-patak vize, amely néhány nap leforgása alatt teljesen elöntötte a létesítményt. Ez a bányászat a Székelyföld egyik legfontosabb turisztikai attrakciójának számított, évről évre számos látogatót vonzva. Nemcsak a bányászok számára nyújtott megélhetést, hanem a környék vendéglátóipari dolgozóinak is, akik a bányászat körüli turizmus virágzásából profitáltak.
