Bizalmas információk kerültek napvilágra, miután Trump munkatársai egy alaszkai szálloda nyomtatójában felejtették őket.

A beszámolók szerint egy több oldalas dokumentumcsomagról van szó, amely részleteket tartalmazott Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójának logisztikájáról és a megbeszéléssel kapcsolatos feladatokról.

Bár a dokumentumok hivatalos állami pecséttel ellátottak, a Fehér Ház eddig nem adott hivatalos megerősítést azok hitelességéről. Az iratokra szállóvendégek bukkantak a Cook kapitány szálloda nyomtatójában. A lapok alján a Fehér Ház protokollfőnökének aláírása található.

A Cook kapitány egy 4 csillagos szálloda Alaszka fővárosának központjában, és mint minden jobb helyen, itt is működik egy központi nyomtató, melyet a szállóvendégek igénybe vehetnek.

Az NPR és egyéb hírforrások információi alapján péntek reggel az alaszkai szálloda üzleti központjában olyan dokumentumokat fedeztek fel, amelyeket az amerikai külügyminisztérium és a Fehér Ház hivatalos jelzései díszítettek.

A dokumentumok felfedték, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti anchorage-i találkozón korábban titkosnak számító és érzékeny információk is napvilágot láttak.

A nyolc oldal, amelyet amerikai hivatalnokok állítottak össze, részletes információkat tartalmazott a csúcstalálkozó precíz helyszíneiről és időpontjairól, továbbá az amerikai kormányzati munkatársak elérhetőségeit is megadta. Ez utóbbi különösen aggasztó, hiszen ha rossz kezekbe kerül, komoly következményekkel járhat.

A csomagot pénteken reggel fedezték fel három szállóvendég, akik kértek, hogy ne lehessen nyilvános a személyazonosságuk, mivel állításuk szerint "megtorlástól féltek".

A kinyomtatott csomag felfedte a találkozók sorrendjét, beleértve az anchorage-i bázison belüli helyiségek pontos nevét is, ahol a találkozókra sor kerül. Azt is feltárta, hogy Trump ünnepélyes ajándékot szándékozik adni Putyinnak. "Az elnök Putyin elnöknek, az amerikai kopasz sas íróasztal-szobra" - áll a dokumentumban.

A lista tartalmazta a csúcstalálkozón részt vevő orosz férfiak neveinek fonetikus kiejtését, beleértve a "Mr. POO-tihn elnök" nevét is. Érdekes megjegyezni, hogy a "POO" névtöredék az angol szlengben altesti jelentéssel bír, ami nyomtatva igencsak gyermeki hangulatot kelthet.

A csomag 6. és 7. oldala leírta, hogyan szolgálják fel az ebédet a csúcstalálkozón, és kinek. A dokumentumokban található étlap szerint az ebédet "Vlagyimir Putyin Őexcellenciája tiszteletére" rendezik.

Az ülőhely-rend szerint Putyinnak és Trumpnak egymással szemben kellett volna helyet foglalnia az ebéd alatt (ami végül elmaradt). Trumpot hat tisztviselő fogta közre, tőle jobbra Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter és Susie Wiles, a Fehér Ház kabinetfőnöke, balra pedig Scott Bessent pénzügyminiszter, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter és Steve Witkoff, a békemissziókért felelős elnöki különmegbízott.

Putyin utódját közvetlenül külügyminisztere, Szergej Lavrov, valamint külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov között választották ki.

Szombaton Anna Kelly, a Fehér Ház sajtótitkárhelyettese "többoldalas ebédmenünek" minősítette a dokumentumokat, és azt sugallta, hogy az információk nyilvános nyomtatón való hagyása nem jelent biztonsági rést. Az USA Külügyminisztériuma nem reagált a történetre.

Jon Michaels, a UCLA jogi karának professzora, aki a nemzetbiztonság témájában tart előadásokat, kifejtette, hogy az alaszkai szállodában felfedezett nyomtatott anyagok arra utalnak, hogy a magas kockázatú találkozóra való felkészülés során súlyos szakmai ítélőképesség-hibák történtek.

"Ez számomra a kormányzat figyelmetlenségének és szakmai hiányosságainak újabb bizonyítéka" - fogalmazott Michaels. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyszerűen csak a nyomtatóban hagyjuk a dolgokat, ez nem így működik. Ilyen nem létezik."

A Trump-adminisztráció tisztviselői által elkövetett biztonsági incidensek újabb példájaként értelmezi a professzor a nyomtatott dokumentumok ügyét. A hét elején egy bűnüldöző szervek közötti csoportos csevegés során, amelyben az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatalának (ICE) munkatársai is részt vettek, véletlenül egy idegen személyt is hozzáadtak a beszélgetéshez. A diskurzus középpontjában egy gyilkossági kísérlet nyomozása állt.

Márciusban az amerikai nemzetbiztonság vezetői, akiknek élén Hegseth védelmi miniszter állt, véletlenül egy újságírót is bevontak egy titkos chatbeszélgetésbe, amely a jemeni húszik elleni katonai műveletekről folyt. Ez a figyelmetlen lépés máris súlyos következményekkel járt, hiszen Mike Waltz, Trump egyik fontos tanácsadója, kénytelen volt lemondani posztjáról. Ezen eset is rávilágít arra, hogy a hétköznapi figyelmetlenség milyen komoly problémákat okozhat a nemzetbiztonság területén.

Nem ez az első alkalom, hogy bizalmas információk vagy titkok meglehetősen ostoba módon kerülnek nyilvánosságra. 2021-ben például az Egyesült Királyságban egy buszmegállóban felejtettek el egy köteg titkos kül- és védelmi iratot, melyek a HMS Defender hadihajó fekete-tengeri küldetésének részleteit tartalmazták. A dossziéban megtalálhatóak voltak térképek és érzékeny diplomáciai forgatókönyvek, amelyek Oroszország lehetséges reakcióival foglalkoztak – mindezt egy véletlenül arra járó civil találta meg a padon.

Nem sokkal korábban, 2008-ban egy brit minisztériumi munkatárs egy vonaton hagyott el személyes adatokat több ezer állampolgárról, az Egyesült Államokban pedig többször előfordult, hogy ügynökök vagy katonák laptopjaival együtt szivárogtak ki szupertitkos fájlok.

A hanyagság egy figyelemreméltó példája volt, amikor a Pentagon elemzője egy véletlen hiba folytán egy szigorúan titkos e-mailt a nem megfelelő címzettnek küldött el. 2023 nyarán világossá vált, hogy a szerződéses munkatárs hónapokig a ".ml" (Mali) domaint használta a helyes ".mil" helyett, ami miatt több ezer bizalmas katonai üzenet került a nyugat-afrikai ország szerverére. Ez a hiba nem csupán technikai malőr volt, hanem komoly nemzetbiztonsági aggodalmakat is felvetett.

Régebben, a Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov között zajló híres csúcstalálkozó után (1986, Reykjavík) hosszú napokig tartó viták folytak arról, hogy valójában mi is hangzott el a megbeszéléseken, mivel az amerikai és a szovjet jegyzőkönyvek között jelentős eltérések voltak. Ez az eset jól szemlélteti, hogy a diplomáciai dokumentumok mennyire érzékeny területet képviselnek – egy apró részlet kihagyása vagy kiszivárgása politikai viharokat generálhat.

George W. Bush és Putyin 2001-es szlovéniai találkozóján mondta állítólag az amerikai elnök, hogy "a lelkébe nézett" Putyinnak. A félmondatból legendás idézet lett, amit azóta is felhoznak, pedig csak egy lezser jegyzőkönyvi hibáról volt szó.

Számos példa világít rá arra, hogy a hatalmas, sokmilliárdos nemzetbiztonsági rendszerek mögött a legnagyobb kockázatot a mindennapi emberi figyelmetlenség és gondatlanság jelenti. Egy nyomtatóban véletlenül otthagyott papírlap vagy egy buszmegállóban felejtett dosszié sokszor többet felfed egy ország védelmi stratégiájáról, mint akár egy jól megtervezett kibertámadás.