Egy különös rémhír söpört végig a magyar sajtón, amelyet a ChatGPT generált. Az információs áradat sokakat megdöbbentett és aggodalmat keltett, ahogy a hír gyorsan terjedt a médiában.

Strandolók a Velencei-tónál 2022 nyarán - Fotó: Bődey János / Telex

A tavaly nyári hőhullám igencsak megviselte az országot, hiszen sorra dőltek meg a melegrekordok, és sajnos sokan életüket is vesztették a szélsőséges időjárás következményeként. Jelenleg, április végén és május elején, meglehetősen vegyes időjárási viszonyokat tapasztalunk, hőmérséklet-ingadozásokkal tarkítva. Ennek ellenére nem meglepő, hogy sokan már lélekben a közelgő kánikulára készülnek. Ebben valószínűleg nem segít egy olyan cikk, amelynek címe így hangzik: "100 éve nem látott hőség jön Magyarországra: 43-46 fokos hőségkilátás." Ezt a hírt a ProfitLine nevű online portál hozta le, és - mint azt hamarosan látni fogjuk - forrásmegjelölés nélkül, ami sokakban aggodalmat keltett, hiszen a cikket később több jelentős újság is átvette.

A cikk alapján a meteorológiai előrejelzések arra figyelmeztetnek, hogy Magyarország idei nyara a valaha mért legmelegebb lesz. Az ország különböző részein 43-46 fokos hőmérsékletek is várhatóak, különösen a nyár második felében. Ez a 2007-ben Kiskunhalason regisztrált 41,9 fokos rekordot is túllépheti. A ProfitLine értesülései szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) többfokozatú hőségriasztás bevezetését tervezi, mivel az aszályveszély is fokozódik, így vízhasználati korlátozásokra is szükség lehet. A cikk megjegyzi, hogy a várható extrém hőség hátterében a klímaváltozás és az erős El Niño jelenség együttese áll. "Az afrikai eredetű forró légtömegek egyre gyakrabban érik el Európát, és Magyarország Közép-Európa egyik legnagyobb mértékben érintett területe lehet" - áll a jelentésben.

A cikk megjelenése után Tóth Tamás meteorológus a Facebookon írt arról, hogy ez nem ilyen egyértelmű. Pontosabban azt írta, hogy

"Magyarországon egyetlen meteorológus sem nyilatkozott arról, hogy megdőlt volna az abszolút melegrekord, és senki nem váltott ki pánikot a hőség kapcsán."

Bár Tóth nem bocsátkozott részletekbe arról, miként lehet megállapítani, hogy a ProfitLine cikke nem feltétlenül tükrözi a valóságot, már önmagában gyanúra adhatott okot, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatra hivatkoznak. Érdemes megjegyezni, hogy 2023. december 31-én az OMSZ hivatalosan megszűnt, és feladatait a HungaroMet vette át. Figyelemre méltó, hogy az eredeti cikk a régi elnevezést alkalmazta, míg a legtöbb más médium nem esett ebbe a tévedésbe. Míg ezt a részletet tehát alaposan ellenőrizték, a cikk szenzációs fő állítását látszólag már nem vizsgálták meg kellőképpen.

Mivel nem tűnik teljesen lehetetlennek, hogy idén még melegebb legyen, mint tavaly volt (hiszen évek óta ez a tendencia), megkerestük a HungaroMetet, hogy megtudjuk, valóban 43-46 fok lesz-e néhány hónap múlva.

A HungaroMet válaszában kifejtette, hogy nem kívánják minősíteni és értékelni azt a cikket, amely forrásmegjelölés nélkül jelent meg. Továbbá nem áll módjukban nyilatkozni arról sem, hogy az említett idézetek álhíreket tartalmaznak-e, illetve hogy milyen indokok vezettek ezeknek a közlésére.

Azt viszont fontos megjegyezni, hogy két és fél, három hónapra előre egyszerűen nem lehet nagy biztonsággal megmondani, hogy hány fok lesz, a meteorológiai modellek képtelenek erre, túl sok a bizonytalansági tényező ilyen időtávokon. Emiatt azt nem lehet kijelenteni, hogy a cikkben szereplő állítás hamis, de pont ugyanígy nem állítható az sem, hogy valóban 43-46 fok lesz a nyáron - tették hozzá.

Szépszó Gabriella, a HungaroMet Klimatológiai és Kutatás-fejlesztési Igazgatóság vezetője válaszában hangsúlyozta, hogy a tudomány jelenlegi állása lehetővé teszi számunkra, hogy valószínűségi megállapításokat tegyünk a következő évszakok átlaghőmérsékletének eltéréséről a klimatológiai átlagoktól. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a térségünkben ezek az előrejelzések sajnos ritkán bizonyulnak pontosnak.

Ezen kívül a probléma éghajlatváltozási aspektusait is figyelembe kell venni. Érdemes megvizsgálni, hogy az elmúlt évek nyári középhőmérsékletei hogyan viszonyulnak egy szabadon választott, néhány évtizeddel ezelőtti időszak adataihoz. Továbbá, fontos kérdés, hogy a jövőbeli évtizedekben milyen tendenciák várhatóak ezen a téren.

A következő 1-2 hét időjárásának alakulását a középtávú előrejelzések alapján tudhatjuk meg, míg a későbbi hetek vagy hónapok jellemzőihez az úgynevezett kiterjesztett időtávú, illetve havi előrejelzések, valamint az évszakos előrejelzések adnak egyfajta iránymutatást.

Az előrejelzések alapját a légköri és óceáni modellek szoros együttműködése képezi. A középtávú előrejelzések manapság már meglehetősen megbízhatónak számítanak, azonban a havi és évszakos előrejelzések révén elsősorban azokat a légköri változásokat tudjuk alaposan megérteni, amelyek a lassú óceáni folyamatok következményei. Ezért a hosszú távú előrejelzések leginkább olyan területeken hasznosak, ahol az óceánok jelentős hatást gyakorolnak az időjárási viszonyokra. A Kárpát-medence viszont nem tartozik ezek közé a térségek közé, így ezen a területen a havi és évszakos előrejelzések értelmezésénél célszerű figyelembe venni ezt a sajátosságot.

"A havi és évszakos eredmények mindig egy néhány évtizedes időszaktól vett eltérésről (azaz anomáliáról) adnak információt. A havi előrejelzések esetében az anomáliát a megelőző 20 év azonos időszakára vonatkozó modell előrejelzések átlagához (azaz a modellklímához) viszonyítják, míg az évszakos előrejelzések esetében az 1993-2016 időszakhoz" - zárta levelét Szépszó Gabriella, hozzátéve, hogy mindkét típusú előrejelzés kizárólag valószínűségi formában áll rendelkezésre. A térségünket érintő időjárási tényezőkről, változásokról a HungaroMet rendszeres tájékoztatást ad a honlapján, közösségi médiás felületein és egyéb csatornákon.

Fontos hangsúlyozni, hogy a HungaroMet nem fog bevezetni többfokozatú hőségriasztást, ahogy azt a cikkben említették, mivel ennek nincs hatásköre. Az intézmény kizárólag háromféle figyelmeztető előrejelzést ad ki a magas középhőmérséklet esetén, amely alapján a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint az országos tisztifőorvos hőségriasztást rendelhet el. Tehát a HungaroMet nem jogosult riasztást kiadni, és figyelmeztetést is csak néhány nappal előre, az aktuális időjárási körülmények fényében tud közzétenni.

A cikk miatt küldtünk kérdést az eredeti forrás, a ProfitLine központi emailcímére is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen meteorológiai modellt találtak, honnan szerezték a cikkhez használt adatokat.

"A cikket a ChatGPT készítette, figyelembe véve a nyilvánosan elérhető adatokat és a meteorológiai modellek eredményeit."

A válaszlevélben ez állt: Kiderült, hogy számos jelentős médiaplatform anélkül vette át egy kevésbé ismert kiadvány gyanús állításait, hogy megfelelő forrást jelölt volna meg, mindezt pedig egy mesterséges intelligencia által generált cikk alapján tették.