Demeter Szilárd írása, amely Krasznahorkai László és a magyar irodalom kapcsolatát vizsgálja, izgalmas betekintést nyújt a kortárs magyar irodalom sokszínűségébe. Krasznahorkai műveiben nem csupán a nyelvi bravúrok, hanem a mély filozófiai tartalom is dom
Az író éles kritikát fogalmaz meg Orbán Viktor és kormánya történelmi diskurzusával kapcsolatban, amelyben a magyar történelmet dicsőségesnek állítják be. Szerinte ez a narratíva csupán a valóság elferdítése, hiszen a történelem sokkal inkább a vereségek sorozatából tevődik össze, mintsem diadalmas eseményekből.
"Ha hihetünk a 444-nek, akkor Krasznahorkai László legutóbbi interjújában, amit a svéd Svenska Dagbladetnek adott, sötét képet festett Magyarország jelenlegi állapotáról. Szerinte az országban már nincs remény, és ez nemcsak az Orbán-rezsim miatt van, hanem a társadalmi problémák miatt is. Az író éles kritikát fogalmaz meg Orbán Viktor és kormánya történelmi diskurzusával kapcsolatban, amelyben a magyar történelmet dicsőségesnek állítják be. Szerinte ez a narratíva csupán a valóság elferdítése, hiszen a történelem sokkal inkább a vereségek sorozatából tevődik össze, mintsem diadalmas eseményekből. Krasznahorkai szerint az emberek elvesztették a gyökereiket, és a demokrácia törékeny, mivel hatalmas a jogfosztott, tanulatlan tömeg, amelyben sok a "szemétláda". Egy szélsőjobbos tüntetésen látott "Vissza Trianont" feliratot is műveletlenségnek tart, hiszen Trianon egy párizsi kastély volt, ahol a békeszerződést aláírták. Krasznahorkai úgy látja, hogy Magyarország az elmúlt évtizedben egyre jobban eltávolodott a Nyugattól, és az országban egy elveszett generáció él.
