A régészek ámulattal szemlélik a bronzkori hatalmas erődítményt, amely előtt állnak, és szinte megbabonázva figyelik az ősi falak titokzatos történeteit.

Az építmény nagyon nagy, de építői és az erőd felhasználása egyelőre az idő ködébe vész.

Háromezer évvel ezelőtt erődítmények sora jelent meg a Közel-Kelet és az Eurázsiai sztyeppék határán. A Kaukázus hegység déli részén, a mai Georgiában (korábbi nevén Grúziában) található Dmanisis Gora egy volt ezek közül. A civilizációból, ami ezeket építette, szinte semmi sem maradt fenn. Amit azonban a brit Cranfield Egyetem kutatói itt találtak, átrajzolja a helyi térképeket és kicsit a bronzkor történetét is.

A Cranfield régészei 2018-óta dolgoztak az időszámításunk előtt 1500 és 500 között épült Dmanisis Gora erőd feltárásán. Az rögtön látszott, hogy amit vizsgálnak, az a belső védvonal által körülzárt mag, amelyet a környező maradványok alapján egy külső fal is körülvett.

Az erőd külső határainak mérete sokáig ismeretlen maradt, egészen addig, amíg a légifotók alapos vizsgálatának nem vetették alá. A DJI Phantom 4 RTK drónok által készített körülbelül 11 ezer felvétel, valamint a 2013-ban titkosítás alól feloldott hidegháborús kémfotók összehasonlítása számos meglepetést tartogatott. A kutatók felfedezték, hogy a területet egy egy kilométer hosszú fal övezte. E felfedezés nem csupán topográfiai modellek létrehozására adott lehetőséget, hanem eddig ismeretlen mezőgazdasági struktúrák és sírhelyek nyomaira is fényt derített.

A falakat malter alkalmazása nélkül, egymásra helyezett terméskövekből alakították ki, vastagságuk pedig elérte a 2 métert. Az építkezés során felhasznált kövek és a választott technika arra utal, hogy az erőd belső és külső falának megépítése párhuzamosan zajlott.

Az erőd körüli külső területen meglepő módon szinte egyáltalán nem bukkantak régészeti leletekre. Ennek oka lehet, hogy ez a vidék lakatlan maradt, és az erőd építői viszonylag korán elhagyták a helyszínt, vagy pedig az, hogy a környéken pásztorkodó lakosok csak évszaktól függően, ideiglenesen tartózkodtak itt.

Dr. Nathaniel Erb-Satullo, a tanulmány szerzője, úgy véli, hogy egyik magyarázat sem nyújt kellően meggyőző érvet, ha az erőd megépítéséhez szükséges erőfeszítéseket vesszük figyelembe. A szakértő hangsúlyozza, hogy a jövőbeli kutatások célja többek között az, hogy részletesebben feltárja a környező területek egykori népsűrűségét, a nyájak vándorlását, valamint az itt folytatott mezőgazdasági tevékenységek jellegét.