A Kis-Küküllő partján zajló események rendkívül aggasztóak: a folyó élővilága komoly veszélyben van, és úgy tűnik, hogy akár teljes mértékben el is tűnhet.

A folyó vizében szomorú látvány fogad: tömeges halpusztulás zajlik, a döglött tetemeket hálóval emelik ki a vízből, egyfajta szomorú gyűjtés keretében.

A parajdi sóbánya katasztrófáját követően mindössze két héttel drámai módon megemelkedett a Kis-Küküllő folyó vízének sótartalma, amely a Marosba ömlik. Ennek hátterében áll, hogy a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező eltávolította azokat a vízhozamcsökkentő gátakat, amelyeket külföldi szakértők ajánlottak.

Jelenleg csupán néhány kisebb elpusztult hal bukkant fel a Kis-Küküllő vizének felszínén, de a szakértők véleménye szerint ez még csak a folyamat kezdete – olvasható a Székelyhon cikkében. A Kis-Küküllő Maros megye határa és Erdőszentgyörgy közötti szakaszán hálókat helyeznek el, mivel várakozásaik szerint a nagyobb halak is hamarosan a felszínre emelkednek.

Június 13-án délig körülbelül ötven kilogrammnyi döglött, apró halat emeltek ki a folyóból, ám ez csupán a kezdeti szakasz. A nagyobb halak tetemének felbukkanása várható, amelyeket a folyóra kifeszített hálók segítségével kívánnak eltávolítani.

Nem csupán a halak, hanem a folyó egész ökoszisztémája is veszélybe kerülhetett, még ha ezt jelenleg nem is mutatják konkrét jelek. Az édesvízi környezetben honos növények, mikroorganizmusok és egyéb élőlények nem képesek alkalmazkodni a sós vízhez, így az életük komoly kihívásokkal nézhet szembe.

- jelentette ki a portálnak Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség vezetője.

A Korond-patak és a Kis-Küküllő vízösszetevőit óránként nyomon követik. A sókoncentráció szintje mindkét vízmintában ingadozik, amelynek oka a Hargita megyei Parajdon, a sóbánya körüli tevékenységek alakulása.

A legmagasabb érték, amit eddig mértek a Korond-patak vizének vezetőképessége esetében, az 155 000 mikroSiemens/centimer volt: ez többszöröse a Fekete-tenger vízére jellemző értéknek. A Kis-Küküllő vizében Erdőszentgyörgy felett az említett érték felét mérték, de az is a sokszorosa a megengedettnek

- nyilatkozta Ianculescu Ovidiu, a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság vezetője.

Jelenleg nincs információnk arról, hogy a Kis-Küküllővel való találkozás után mennyire fog megváltozni a Maros vízének sótartalma, illetve mikor éri el a sósabb víz a magyar-román határt.

Ahogy már említettük, a természeti katasztrófa következtében rendkívüli állapotot rendelhetnek el Parajdon. A helyzet május 27-én vált kritikusabbá, amikor a Korond-patak áradása következtében a föld megnyílt, és ezzel együtt a híres sóbánya is súlyos károkat szenvedett.