Egy jobbra tolódott Európa jövőképe: új kihívások és lehetőségek Az utóbbi évek politikai és társadalmi változásai nyomán Európa politikai tája jelentős mértékben átalakulóban van. A jobboldali pártok és mozgalmak térnyerése új dimenziókat ad a kontinens

A zöld fordulat eredményeit, melyek korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének zászlajára voltak tűzve, most a versenyképesség érdekében próbálják háttérbe szorítani. A költségvetési és védelmi kérdésekben egyelőre még stabil a középső irányvonal, de a szélsőjobboldali erők hatása is felerősödhet.

Az utóbbi évek kulcsszavai a zöld átmenet, a Covid és a háború voltak, míg 2025-re a versenyképesség kerül a középpontba. Európa gazdasági fejlődése és innovációs képességei egyre inkább lemaradásban vannak, ami sürgős lépéseket és fokozott köz- és magánköltségvetési befektetéseket igényel. Miközben az Egyesült Államok a merészebb, kockázatosabb befektetések felé orientálódik, Kína az állami támogatások révén gyors előnyre tesz szert, addig az európai vállalatok a bürokratikus terhek súlya alatt küzdenek.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, várhatóan már a jövő héten bemutatja az első jelentését, amely a versenyképesség növelésére irányul. Február végén pedig egy olyan csomag érkezik, amely a fenntartható ipart támogatja, valamint egyszerűsíti a vállalatok terheit. Érdekesség, hogy ennek keretében Ursula von der Leyen talán új irányt vesz, és eltér eddigi politikai stratégiájától.

2025 az első év, hogy az előző bizottsági ciklusban elfogadott Green Deal értelmében a nagyobb cégeknek - a kis-és közepes vállalkozásokra a legtöbb előírás nem vonatkozik -, jelentést kell tenniük a tevékenységük és befektetéseik fenntarthatóságáról és az ezt javító lépéseikről. A szabályok szerint felelősség terheli a cégeket a beszállítóik működéséért is, vagyis a vállaltok nem mondhatnák többé, hogy nem tudták, hogy az EU-n kívüli beszállítóik milyen környezeti károkat okoztak esetleg figyelmen kívül hagyták az emberi jogokat, például gyerekmunkát alkalmazva.

Von der Leyen tavaly ősszel elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a bürokratikus szabályozások gyakran egymásnak ellentmondanak, túlzottan nagy terheket rónak a vállalkozásokra, és ezzel hátrányos helyzetbe hozzák Európát a globális versenyben. Azt hangsúlyozta, hogy a versenyképesség növelése érdekében sürgősen felül kell vizsgálni és eltörölni a feleslegessé vált rendelkezéseket. Ugyanakkor, ha a Von der Leyen által vezetett, jobbközép Európai Néppárt (EPP) által tervezett módosítások révén már most, a törvények bevezetése előtt lazítanak három frissen elfogadott fenntarthatósági jogszabályon, a kritikusok véleménye szerint ez csak tovább rontaná Európa helyzetét, és gátat szabna a globális klímacélok elérésének. Ráadásul tavaly először fordult elő, hogy a Föld átlaghőmérséklete másfél fokkal megemelkedett az ipari forradalom előtti szinthez képest, ami azt jelzi, hogy nemcsak hogy nem teljesítettük a Párizsi klímacélokat, hanem valójában kudarcot vallottunk a klímavédelem terén.

Orbán Viktor: Igazán sikeres találkozón vagyunk túl, és még tartogatok néhány izgalmas meglepetést a tarsolyomban.

Az Európai Zöldek EP-képviselői egy, a lapunk birtokába jutott levélben arra kérik a Bizottságot, hogy inkább segítsék a cégeket a jelentési kötelezettségek teljesítésében, mintsem töröljék el azokat. A zöldek szerint egy ilyen döntés azokat a cégeket hozná hátrányba, akik komolyan vették a feladatot, és teljesítették a követelményeket súlyos befektetések árán is. És ez nem csak az elmúlt években Nyugat-Európában sokat gyengült zöld pártok véleménye, számos piaci szereplő, köztük a négyszáz francia céget tömörítő C3D szervezet is ellenezte levelében, hogy újra tárgyalják a nemrég elfogadott törvényeket.

Nem lenne példa nélküli, ha a Néppárt a korábban általuk támogatott szabályokat bontana le, a zöld átmenetet kárhoztatva mindenért, főként a német ipari lobbi és a tavaly jelentős tüntetéseket szervező mezőgazdasági szektor kedvében járva. Tavaly év végén a Néppárt az erdőirtást csökkentő törvényt akarta átírni még életbelépése előtt a szélsőjobb támogatásával. Hosszas egyeztetés után végül a törvény érdemi elemeit nem tudták megváltoztatni, de a szabályok alkalmazását egy évvel kitolták.

A német Manfred Weber irányítása alatt álló EPP egyértelműen nem riad vissza attól, hogy a többi centrumpárttal - mint a liberálisok, szocialisták és zöldek - való zsarolásra reagáljon. Európában senki sem rendelkezik önálló többséggel, ám az EPP nem csupán az Európai Parlament legnagyobb frakciója, hanem a Bizottságban is ők képesek a legtöbb biztost delegálni, miközben a tagállamokat összefogó Tanácsban is kiemelkedő szerepet játszanak.

Ha a progresszív oldallal szembe akarnak menni, a szélsőjobb szavazataira is szükségük van, de a jelek szerint ez már messze nem tabu Weber számára,

Aki retorikai csatákban szívesen veszi fel a kesztyűt Orbán Viktorral, az tudja, hogy a politikai táj fogalmai folyamatosan átalakulnak. Az atlantista, de Ukrajnát határozottan támogató szélsőjobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek frakció – amelynek tagja Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olasz Testvérek, valamint a lengyel Jog és Igazságosság is – az előző politikai ciklusban még erőteljesen a periférián helyezkedett el. Azonban a helyzet mára megváltozott: az együttműködés az Európai Néppárttal (EPP) egyre gyakoribbá vált, és az Európai Bizottság egyik jelentős alelnöki pozícióját is az olasz politikai figura, Raffaele Fitto kapta meg. Ez a tendencia új dimenziót ad a politikai tájhoz, ahol a régi határok egyre inkább elmosódnak.

Giorgia Meloni a brüsszeli politika egyik legbefolyásosabb szereplőjévé válhat, hiszen ő lehet a kapocs Donald Trump és az Európai Unió között

A magyar miniszterelnök által alapított Patrióták Európáért (PfE) frakció jobbra helyezkedik el, ahol a francia Marine Le Pen pártja és az Osztrák Szabadságpárt is képviselteti magát. A velük való együttműködés már számos magyarázkodást követel meg az EPP részéről. A biztos jobboldali többség eléréséhez azonban elengedhetetlen, hogy olyan pártok, mint a német AfD és a Mi Hazánk, szintén csatlakozzanak a szavazáshoz. Brüsszelben ezt a koalíciót "Venezuela-koalíciónak" hívják, mivel a kifejezés először egy, a venezuelai helyzetről készült EP-jelentés kapcsán került elő, amikor a centrista álláspontot elutasították.

Más témákban a szélsőjobboldali álláspont már a fősodor része. A migrációval kapcsolatban korábban elképzelhetetlennek gondolt tervek, például az EU-n kívüli gyűjtőtáborok is idei tárgyalások alapját kérdezhetik. Az illegális határátlépések és azok kitoloncolása, akik nem kaptak menekültstátusz valós probléma. Kérdés, hogy a jobbról és szélsőjobbról érkező nyomásra milyen új tervek születnek, amikor a tagállamok még csak most ültetik gyakorlatba a tavaly elfogadott szabályokat.

Az utóbbi években egyre inkább elterjedt trend, hogy az Európai Unió anyagi támogatással segíti a szomszédos országokat, hogy ott próbálják kezelni a migrációs válságot. Nemrégiben a Frontex, az EU határvédelmi ügynöksége bejelentette, hogy 2024-re 40%-kal csökkent az illegális határátlépések száma, ami jelentős politikai sikernek számít a jobboldali politikai erők számára. Azonban a győzelmi jelentésekből gyakran kimarad, hogy a török, tunéziai vagy líbiai hatóságok sok esetben figyelmen kívül hagyják a menekülők alapvető jogait. Rendszeresen érkeznek hírek a fizikai erőszakról és a brutális körülményekről, amelyekkel a határokon és a menekülttáborokban találkoznak.

Egy másik kiemelt téma, a védelempolitika esetében sokkal nagyobb az egyetértés a jobb és baloldal között; itt az oroszpárti szélsőjobbnak kevés lapot osztanak. A tagállamok és pártcsaládok elsöprő többsége továbbra is a megtámadott Ukrajna támogatását szorgalmazza. Azt viszont még a magyar kormány sem kérdőjelezi meg, hogy az elmúlt éveknél többet kell a védelemre költeni. Donald Trump nem is alaptalan kritikája szerint kontinensünk eddig túlságosan Amerikára hagyatkozott a védelem terén. A NATO új főtitkára, Mark Rutte szerint (aki holland miniszterelnökként hallani sem akart az EU-s kiadások növeléséről) akár a szociális kiadások visszafogásával is pénzt kell előteremteni a hadiipar támogatására. Mások közös uniós hitelt javasolnak: az irány egyértelmű, de a döntéseknek a közeljövőben meg kell születniük, hiszen évekbe telik az ipar felfutása.

EU-csúcs: Orbán Viktor hallgatott, amikor arról kérdezték, hajlandó lenne-e magyar katonákat küldeni Ukrajnába a javasolt tűzszünet biztosítása érdekében. Ha Orbán szavai igazak, akkor Donald Trump már régóta hátrányosan érintené a magyar gazdaságot.

Idén megkezdődnek a hivatalos tárgyalások az Európai Unió 2027 utáni hétéves költségvetéséről. Úgy tűnik, hogy az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöld pártok koalíciója elkötelezett amellett, hogy a jövőben még szorosabb kapcsolatot építsenek ki az EU-s támogatások és a konkrét reformok, valamint a jogállami normák betartása között. A végleges költségvetést 2026 végére kell elfogadnia az EU-nak, és ezúttal nem lesz elegendő csupán egy pro-európai többség a parlamentben vagy a tanácsban; a döntéshez minden tagállam vezetőjének egyetértése szükséges, függetlenül attól, hogy éppen ki ül az egyeztető asztalnál.

Orbán Viktor bejelentette, hogy Donald Trumppal együttműködve szeretné átalakítani az európai politikai tájat.

Donald Trump és Európa: vámok és milliárdosok Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke, mindig is különös figyelmet fordított a kereskedelmi politikára, különösen Európával kapcsolatban. A vámok bevezetése és módosítása nem csupán gazdasági intézkedések voltak, hanem politikai eszközök is, amelyekkel Trump próbálta megerősíteni pozícióját a globális színtéren. Európa, a gazdasági hatalom, amely szoros kereskedelmi kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal, gyakran szembesült Trump vámpolitikájának következményeivel. Az acél- és alumíniumvámok bevezetése sok vitát generált, és feszültségeket teremtett az amerikai-európai kapcsolatokban. A vámok emelése nemcsak az ipari szektort érintette, hanem szélesebb körű gazdasági következményekkel is járt, amelyek a milliárdosok és a nagyvállalatok érdekeit is befolyásolták. A milliárdos vállalkozók, akik jelentős befolyással bírnak a politikai és gazdasági döntésekre, szintén reagáltak a változásokra. Sok esetben a vámok emelése új lehetőségeket teremtett számukra, hogy kihasználják a piaci feszültségeket, míg mások a globális láncok átalakulásában látták a jövőt. Az ilyen dinamikák elemzése rávilágít arra, hogy a politikai döntések milyen mélyen hatnak a gazdasági tájra, és hogyan formálják a milliárdosok stratégiáit. A Trump-adminisztráció által képviselt megközelítés tehát nem csupán a kereskedelmi kapcsolatok átformálásáról szólt, hanem egy új, globális gazdasági rend kialakulásának lehetőségéről is, amelyben a vámok és a milliárdosok kulcsszerepet játszanak. Az ilyen összetett viszonyok megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy átlássuk a jövőbeli kereskedelmi politikák irányvonalait, és a globális gazdaság alakulását.

Ma csak találgatni tudjuk, hogyan fog alakulni 2025-ben az EU és az USA viszonya. Egy biztos: sok konfliktusra számíthatunk a jövő héten hivatalba lépő Donald Trump elnökkel. Trump kampányígérete, miszerint magasabb vámokkal sújtaná az Amerikába bevitt árukat, az európai ipar számára újabb súlyos csapást jelentene - ahogy az amerikai fogyasztóknak is, a tervek kritikusai szerint. Ha ez megvalósul, arra Európának is válaszolnia kell. A lehetséges kereskedelmi háborún túl az amerikai technológiai cégek is a figyelem középpontjában lesznek. A kampány alatt végig Trumpot támogató Elon Musk után januárban a Facebook-tulajdonos Mark Zuckerbergnek is "eszébe jutott", hogy egyetért a republikánus elnök nézeteivel, és közösségi médiáját az új hatalom tetszésének megfelelően alakítaná át.

A két milliárdos már ki is jelentette: remélik, hogy Trump segítségükre lesz Európában, ahol a jogszabályok sokkal komolyabban veszik a piaci verseny szabályainak betartását, és tiltják az illegális vagy hazugságon alapuló információk terjesztését a digitális térben. Az Európai Bizottság által folytatott vizsgálatok súlyos milliárdokba fájhatnak az óriáscégeknek, amennyiben kiderül, hogy nem tartják be az európai törvényeket. Ők viszont, az érkező második Trump-kormányzat stratégiája alapján, Amerika diplomáciai erejét is bevetnék a hosszadalmas jogászkodás helyett.