A kérdőjelek folyamatosan szaporodnak a lezuhant Air India repülőgép körül, mintha egy rejtélyes köd borítaná be az eseményeket.
Az Air India 171-es járatának júniusi tragédiája továbbra is megoldatlan rejtély marad, amely során 260 ember életét veszítette. Az előzetes vizsgálati jelentés nem kínált egyértelmű magyarázatokat, csupán újabb spekulációkat generált a baleset körülményeivel kapcsolatban. A 12 éves Boeing 787-es repülőgépen, amely a felszállást követően üzemelt, mindkét üzemanyag-vezérlő kapcsoló váratlanul "kikapcsolt" állásba került - egy olyan művelet, amelyet normál körülmények között csak a leszállás után szoktak aktiválni. E meglepő esemény következtében a gép teljesítménye hirtelen leállt, ami tragikus következményekhez vezetett.
A pilótafülkében készült hangfelvétel szerint az egyik pilóta megkérdezte a másikat, miért kapcsolta le az üzemanyag-ellátást, mire az azt válaszolta, hogy nem ő tette. A felvétel azonban nem egyértelmű: nem lehet biztosan tudni, ki mit mondott. A gépet a felszálláskor a másodpilóta irányította, miközben a kapitány felügyelte a műveletet. Az egyik hajtóművet végül sikerült újraindítani, de a másik addigra még nem nyerte vissza a teljesítményét, és a gép kevesebb mint egy perc repülés után egy sűrűn lakott ahmedabadi városrészbe zuhant.
A történtek óta számos elmélet került napvilágra. A Wall Street Journal és a Reuters értesülései szerint a vizsgálat középpontjában a kapitány szerepe áll, míg az olasz Corriere della Ser arról számolt be, hogy a másodpilóta többször is rákérdezett a kapitány döntésére, miszerint miért állította le a hajtóműveket. A 56 éves Sumeet Sabharwal kapitány és a 32 éves Clive Kunder másodpilóta összesen több mint 19 000 repült órával bírnak, és mindkettőjük egészségi állapotát alapos vizsgálatokkal ellenőrizték.
Az Indiai Légiközlekedési Balesetvizsgáló Hivatal (AAIB) és az amerikai NTSB egyaránt bírálta a médiában terjedő spekulációkat, hangsúlyozva, hogy a vizsgálat még tart. Az Indiai Kereskedelmi Pilóták Szövetsége "meggondolatlannak" nevezte, hogy bárki is a személyzetet hibáztatja, és türelmet kért a végleges jelentés megjelenéséig. A szakértők szerint a teljes hangfelvétel átirata, amely várhatóan szerepel majd a végső jelentésben, tisztább képet adhat az eseményekről.
Egy kanadai balesetvizsgáló nyilatkozata szerint az üzemanyagkapcsolók elmozdulása akár véletlen, akár szándékos okból történhetett, ugyanakkor a digitális hajtóművezérlő rendszer (FADEC) technikai meghibásodása sem zárható ki. Az előzetes jelentés csupán egy rövid hangrészletet tartalmazott a pilótafülkéből, ami újabb kérdések sorát vetette fel: vajon a vizsgálók már tudják, hogy ki beszélt, de az érzékeny információk miatt nem hozzák nyilvánosságra? Vagy esetleg ők maguk sem rendelkeznek egyértelmű információval?
A spekulációkat fokozza, hogy a jelentésből hiányzik a teljes hangfelvétel, ami különféle, eddig nem alátámasztott elméletek, például egy elektromos tűz lehetősége előtt is megnyitja az utat. GVG Yugandhar, az AAIB vezetője, hangsúlyozta, hogy a baleset okainak megértéséhez csak a végleges jelentés nyújt majd megbízható választ. Közben a szakértők figyelmeztetnek: a jelenleg elérhető, hiányos információk alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy emberi hiba vagy szándékos cselekvés történt. A végső válaszok – ha egyáltalán elérkeznek – még mindig a jövő homályába burkolóznak.
