A nyugdíjas évekhez közeledve egyre többen tapasztalnak szorongást és aggodalmat. Az élet ezen szakasza sok kérdést vet fel, és a jövő bizonytalansága sokakat nyomaszt.
Egy friss kutatás alapján úgy tűnik, hogy nőtt azoknak a száma, akik a jövőbeni nyugdíjas életükkel kapcsolatban aggodalmakkal küzdenek. Az emberek egyre inkább felismerik az öngondoskodás fontosságát idős korukra, és e tekintetben csökken a bizalmuk az állami támogatások iránt. A jelenlegi aktív korúak is egyre inkább elutasítják azt a gondolatot, hogy későbbi éveikben családjukra támaszkodjanak, különösen azért, mert úgy vélik, hogy a nyugdíjkorhatár akár hét évvel is eltolódhat.
A Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár ismételten elvégezte azt a reprezentatív felmérését, amelyet négy évvel ezelőtt készített el, és amely a nyugdíjjal kapcsolatos jövőbeni tervek és aggodalmak fontosságát vizsgálta. Az újabb válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a nyugdíjas élet kilátásai miatt aggódók aránya jelentősen növekedett. Míg 2021-ben a gazdaságilag aktív válaszadók 61%-a fejezte ki szorongását, addig az idei évben ez az arány már 68%-ra emelkedett. Különösen figyelemreméltó, hogy a 35-49 éves korosztály körében a félelem mértéke 59%-ról 70%-ra nőtt, ami rávilágít a jövőbeli nyugdíjas lét iránti fokozódó aggodalomra.
A nyugdíjról való öngondoskodás iránti tudatosság az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg 2021-ben a megkérdezettek csupán 23%-a tekintette elsődleges felelősségének az öngondoskodást, 2025-re ez az arány már 33%-ra emelkedett. Azok a válaszadók, akik önkéntes nyugdíjpénztári tagok, a legnagyobb arányban, 41%-ban érzik úgy, hogy saját jövőjük biztosítása az ő feladatuk. Ezzel szemben az állam szerepét korábban a pénztártagok 75%-a tartotta meghatározónak, míg mára ez az arány 57%-ra csökkent. Külön figyelemre méltó, hogy a családi támogatás jelentősége a nyugdíjasok eltartásában 5%-ról mindössze 3%-ra esett vissza, ami új megközelítést igényel a jövőbeli tervezés során.
A megtakarítási hajlandóságot jelentősen befolyásolja a hivatalos nyugdíjkorhatár emelkedésének realitása: a válaszadók minden korosztálya úgy véli, hogy többet kell majd dolgozniuk, mint a korábbi generációknak. Míg 2021-ben a megkérdezettek többsége 65-74 év közötti nyugdíjkorhatárt valószínűsített, addig az idei kutatás során már 65-78 évre emelkedett ez a szám. A legnagyobb pesszimisták a 18-24 éves fiatalok voltak, akik átlagosan 78 évre teszik a saját nyugdíjazásuk időpontját. Az összesített adatok szerint 2021-ben a válaszadók átlagosan 71 évre becsülték a nyugdíjba vonulásukat, míg 2025-re ez az átlag már 72 évre nő, ami drámai módon, 7 évvel meghaladja a jelenlegi 65 éves hivatalos korhatárt, és körülbelül megegyezik a férfiak 2022-es várható élettartamával.
A válaszokból kiderült, hogy a félelem, mint motiváció már mindenhol megjelent. A megtakarító képesség mind a pénztártagok, mind a nem pénztártagok esetében nőtt a két felmérés közötti időszakban: a pénztártagok tekintetében 90 százalékról 92 százalékra, a nem pénztártagok körében 20-ról 21 százalékra. A kérdéssor a nyugdíjpénztári befizetések után elérhető 20 százalékos adókedvezmény ismertségére is kitért, a válaszadók 40 százaléka tisztában volt a lehetőséggel. Ennek maximális összege 150 ezer forint lehet, amennyiben az éves befizetés meghaladja a 750 ezer forintot.
Ahogy már említettük, sokan sajnos csak későn ébrednek rá, mennyire fontos a nyugdíjas éveik anyagi biztonsága. A statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbben 40 éves koruk után kezdenek el takarékoskodni, ami gyakran késlekedett lépés a jövőjük érdekében.
Ahhoz, hogy 20 év távlatában összegyűjtsünk körülbelül 25 millió forintot – ami a nyugdíjas évek során havi 110-130 ezer forintos kiegészítést jelentene – havi 10 ezer forint helyett 55 ezer forintot kellene félretennünk.
A jelenlegi helyzetben az idősek anyagi biztonságának alapja a lakástulajdon, amely a társadalom szélesebb rétegei körében kiemelt fontossággal bír. Az általános elképzelés az, hogy mindenkinek legyen saját otthona, és hogy a gyermekeik számára is biztosítsanak lakhatást. Sokan arra törekednek, hogy lehetőség szerint több ingatlannal rendelkezzenek, amelyek bérbeadása havi szinten kiegészítheti a nyugdíjat - hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) szeptemberi konferenciáján. Ennek fényében a kormány döntése értelmében az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai a saját megtakarításaikat, de akár családtagjaik javára is felhasználhatják adómentesen lakáscélra az idei évben. Ez azt jelenti, hogy a pénztártag mellett kedvezményezett lehet a házastárs, valamint a gyermekei is.
A megtakarítások sokféleképpen hasznosíthatók, például ingatlan- vagy telekvásárlásra, házépítésre, meglévő ingatlan bővítésére, korszerűsítésére, illetve felújítására. Ezen kívül a családok lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelük havi törlesztésének rendezésére, valamint elő- és végtörlesztésére is felhasználhatják ezeket az összegeket.
