Ha elhúzódó rekedtséggel, torokfájással vagy gombócérzéssel küzd, érdemes mielőbb részt vennie egy alapos vizsgálaton. Ne halogassa, hiszen a tünetek hátterében komolyabb problémák is állhatnak.
Ha hosszabb ideje harcol a felsorolt problémákkal, érdemes alaposabban megvizsgálni a helyzetet egy rutin fül-orr-gégészeti kivizsgálás során, hogy felfedezze, mi rejlik a háttérben.
A stroboszkópos vizsgálat kulcsszerepet játszhat a komolyabb betegségek jeleit mutató tünetek okainak feltárásában. Erről dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész és foniáter szakértője osztotta meg részletesebb gondolatait.
A torokfájás és rekedtség gyakran átmeneti jelenségekké válhat, például egy légúti fertőzés következtében, és általában csak néhány napig tartanak. A gombócérzés pedig sokszor a stresszes időszakok természetes kísérője. Azonban, ha ezek a tünetek hetekig vagy akár hónapokig is fennállnak, akkor fontos, hogy ne halogassuk a kivizsgálást, hiszen a háttérben komolyabb problémák is állhatnak.
A háttérben a hangképzési zavaroktól kezdve a reflux betegségen át akár daganatos elváltozás is meghúzódhat, ezért a két-három hete meglévő tünetekkel indokolt orvoshoz fordulni. A szokásos fül-orr-gégészeti kivizsgálás azonban nem mindig ad választ arra, hogy mi áll a panaszok hátterében. Ennek során ugyanis bizonyos részletek rejtve maradnak, melyek csak a stroboszkópos vizsgálat során láthatóak.
Dr. Holpert Valéria kifejtette, hogy a stroboszkópos vizsgálat jelentős szerepet játszik a precíz diagnózis kialakításában, mivel lehetővé teszi a hangszalagok olyan finom mozgásainak megfigyelését, amelyeket a szabad szem nem képes észlelni.
A vizsgálat menete hasonló a klasszikus fényforrásokkal végzett gégevizsgálathoz, azonban képes olyan eltérésekre is fényt deríteni, amelyeket endoszkópos vagy indirekt gégevizsgálat során nem észlelhetünk. A stroboszkópos effektus alkalmazásával a pulzáló fényforrás a hangszalag mozgásának egy-egy pillanatát világítja meg, kis időeltolással. Ennek köszönhetően a normál szem számára szinte észlelhetetlen mozgások is lelassítva, részletesebben megfigyelhetővé válnak.
Szabad szemmel nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy a hangszalag mozgásképtelensége mögött egy valódi bénulás, vagy esetleg egy kisízület gyulladása áll-e. A vizsgálat elvégzése során azonban kideríthetjük, hogy a rekedtség okát a hang túlerőltetése, fáradtság vagy krónikus gyulladás okozza-e. Ezen információk segítenek annak eldöntésében is, hogy ha a hangszalagon csomó fejlődött ki, akkor azt konzervatív módszerekkel lehet kezelni, vagy elkerülhetetlen a sebészi beavatkozás. A kisebb daganatos elváltozások gyorsan rezgéskiesés formájában jelentkeznek, így a korai felismerés lehetősége is adott.
