Dodik fellebbezését az elmozdítása ellen elutasították.
A bosznia-hercegovinai bíróság elutasította Milorad Dodik fellebbezését, amely a szövetségi választási bizottság (CIK) döntése ellen irányult. Ez a határozat megfosztotta őt a boszniai Szerb Köztársaság elnöki pozíciójától.
A klix.ba szarajevói hírportál értesülései szerint a bíróság határozata nyomán Milorad Dodik hivatalosan is megszűnt az elnöki pozíciójának betöltése. Ezzel párhuzamosan a CIK-nek kötelező előrehozott elnökválasztást kiírnia.
A bosznia-hercegovinai választási bizottság augusztus elején hozott határozatával megfosztotta hivatalától Milorad Dodikot. A döntés hátterében az állt, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság megerősítette a Dodik ellen hozott elsőfokú ítéletet, amely egy év letöltendő börtönbüntetésre és hat év hivatali tevékenységtől való eltiltásra ítélte a boszniai szerb elnököt. Az ítélet kihirdetése után Dodik első lépése Orbán Viktorhoz, Karmelita kolostorába vezetett.
Mivel a boszniai törvények értelmében a börtönbüntetés pénzbírsággal kiváltható, Dodik korábban már kifizette a kiszabott 36 500 konvertibilis márka (kb. 7,4 millió forint) összegű büntetést.
Dodik hétfőn Banja Lukában bejelentette, hogy szeptemberben népszavazást terveznek, amelynek célja, hogy kiderüljön, a boszniai szerbek egyetértenek-e a választási bizottság döntéseivel, valamint azzal, hogy Bosznia-Hercegovina főképviselője hozza meg a végső döntéseket. Emellett 90 napon belül egy második népszavazás is várható a Szerb Köztársaság államszövetségből való kiválásáról. A politikus már több mint harminc éve hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, mivel véleménye szerint Bosznia-Hercegovina nem tud megfelelően működni államként.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában vádat emelt Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen. Az ügyészség azt a büntető törvénykönyv egy szigorú rendelkezésére hivatkozva lépett fel, amely lehetővé teszi, hogy hivatali személyeket 6 hónaptól akár 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtsanak, valamint 10 évre eltiltsanak hivatali tevékenységeik ellátásától, amennyiben nem tartják tiszteletben, nem hajtják végre, vagy akadályozzák a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Dodik esetében azzal vádolják, hogy figyelmen kívül hagyta Christian Schmidt főképviselő utasításait, mivel aláírta a nemzetközi főképviselő hatáskörének elutasításáról szóló jogszabályt.
A büntető törvénykönyv releváns szakaszát nemrég Christian Schmidt alakította át, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikai vezetők kijelentései és intézkedései húzódtak meg.
Radovan Višković, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke lemondott posztjáról. Az N1 regionális hírtelevízió információi szerint Višković kifejtette, hogy a Szerb Köztársaság alkotmánya lehetőséget ad a miniszterelnöknek arra, hogy mandátuma alatt egyharmad részben átalakítsa a kormányt anélkül, hogy új kormányt kellene alakítania.
"Az elején sajnos nem volt szerencsénk a kormányunkkal, hiszen két miniszter már közvetlenül a megválasztásuk után erkölcsi okokból lemondott. Ezt követően pedig egy másik minisztert neveztek ki a minisztertanácsba" - fogalmazott Višković. Hozzátette, hogy a Szerb Köztársaság elnökével és más érintettekkel közösen döntés született egy új kormány kinevezéséről.
Višković kifejtette, hogy továbbra is a Dodik által irányított Független Szociáldemokraták Párt (SNSD) tagja marad, és a jövőben is számíthatnak a támogatására. Ugyanakkor hozzátette, hogy a jövőbeni hozzájárulása már egy új szerepkörből fog történni.
A bosznia szövetségi ügyészség korábban Dodik és Nenad Stevandić boszniai szerb házelnök mellett Višković ellen is nyomozást indított, mert a vádak szerint veszélyeztették az ország alkotmányos rendjét. Korábban mindhármuk ellen elfogatóparancsot is kiadtak, mivel a nyomozás részeként megtagadták az idézést a kihallgatásra.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos struktúráját a 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg, amely a boszniai háború befejezéséhez vezetett. E megállapodás alapján az ország két fő részre tagolódik: a Szerb Köztársaságra és a Bosznia-Hercegovinai Föderációra. (MTI)
