Ennek bizony nem fognak örvendeni sokan: úgy tűnik, hogy a jelenlegi világjárvány akár hosszabb ideig is elhúzódhat, mint a COVID-19.

A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon az egyik legfőbb haláloknak számítanak, évente több mint 60 ezer ember életét követelve. A kardiovaszkuláris kórképek az ország egészségügyi kiadásainak közel 20%-át emésztik fel – közölte Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) igazgatója, a nemrégiben megrendezett kardiometabolikus konferencián.

Megfelelő figyelemmel és életmódbeli változtatásokkal elkerülhető lenne, hogy a magyar népesség jelentős része, szinte minden második ember, kardiovaszkuláris betegség következtében távozzon az élők sorából. Európában, köztük Magyarországon is, a szív- és érrendszeri problémák a legfőbb halálokok között szerepelnek, hiszen évente a kontinens lakóinak 37 százaléka, míg hazánkban a lakosság 49 százaléka veszti életét emiatt.

A szív- és érrendszeri betegségek évente körülbelül 300 milliárd euróra rúgó terhet jelentenek az Európai Unió tagállamai számára.

A szív- és érrendszeri betegségek szoros kapcsolatban állnak az elhízással és a diabétesszel. A cukorbetegség sajnos több mint egymillió embert érint hazánkban, ami komoly közegészségügyi problémát jelent – hívta fel a figyelmet az AIPM igazgatója.

A diabétesz gyakran a kardiovaszkuláris betegségek előfutára, és meglepő, hogy a cukorbetegek körülbelül egyharmada nincs is tisztában a saját állapotával – hívta fel a figyelmet Szalóki Katalin.

A kardiovaszkuláris megbetegedések a világon is vezető halálok között szerepel, az EU 27 országai között 1,8 millió ember haláláért felel évente, emellett pedig 210 milliárd euró gazdasági kárt is okoz, ez pedig még annál is nagyobb költség, mint amekkora az EU éves büdzséje - mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora és a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke.

Magyarország számára az Európai Unió (EU) soros elnökségi időszaka különösen fontos lehetőséget kínál az egészségügyi kihívások kezelésére, kiemelten a kardiovaszkuláris betegségek elleni harcban. Az ország célja, hogy egy átfogó, közös uniós cselekvési tervet dolgozzon ki a prevenció és a kezelés terén. Merkely Béla, a téma szakértője, büszkén számolt be arról, hogy nemrégiben sikeresen elfogadták a kardiovaszkuláris egészségtervet, amely új reményeket nyújt a betegek számára.

Vannak sikerek a kardiovaszkuláris mortalitási ráta csökkentésében, például csökken a stroke-betegek száma, kevesebb az infarktus, ugyanakkor a szívelégtelenségből eredő halál ma riasztó adatokat mutat. Egy szívelégtelenségben szenvedő beteg kórházi hospitalizációjából adódó többletköltségek pedig nagyon magasak, akár 5 és 24 ezer eurói közötti is terjedhet. Merkely Béla úgy fogalmazott, a szívelégtelenség a szív rákos megbetegedése, progresszív betegség, magas halálozással jár, sokba is kerül és rossz életminőséget jelent a betegek számára. A betegek fele két éven belül életét is veszti.

Az 50 év felett a lakosság jelentős része a magas kardiovaszkuláris rizikó csoporthoz tartozik. A professzor a kockázatok között említette a dohányzást, az alkoholfogyasztást, valamint a túlsúlyt is.

Az obezitás problémája egyre inkább teret hódít, és már a pandémia szintjére emelkedett – hívta fel a figyelmet az SE rektora. Ezt a megállapítást Vokó Zoltán is megerősítette, aki az SE egészségügyi technológiaértékelő és elemzési központját irányítja. Az elhízás világjárványként terjed, és bár lehet, hogy a statisztikák most már stabilizálódtak, rendkívül aggasztó, hogy a gyerekek és serdülők körében is sokan küzdenek a túlsúllyal. Például a magyar fiúknak körülbelül 30 százaléka már túlsúlyosnak számít.

Az Európai Unió területén a máltai népesség a legmagasabb túlsúlyos arányt mutatja, míg Magyarország a második helyen helyezkedik el az Eurostat statisztikái szerint a testtömegindex (BMI) alapján. Merkely Béla figyelmeztetése szerint a BMI öt pontos emelkedése 30%-kal fokozza a kardiovaszkuláris betegségek miatt bekövetkező halálozás kockázatát, ami komoly és aggasztó tény.

Az előadás során említést nyert, hogy az SE kezdeményezésével megkezdődtek az egyeztetések a Belügyminisztérium és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) között. Céljuk, hogy bizonyos esetekben az egészségbiztosító is hozzájáruljon a baritária műtétek költségeinek fedezéséhez.

Szijjártó Attila, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának vezetője rámutatott, hogy az egészséggazdasági elemzések alapján minden egyes elmaradt bariátriai műtét a társadalom számára 18-21 millió forintos veszteséget jelent. E témáról korábban már részletesen írtunk.

Vokó Zoltán a modern táplálkozási irányelvek kapcsán hangsúlyozta, hogy a növényi alapú étrend növelése elengedhetetlen, míg az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását mérsékelni szükséges. Javaslata szerint naponta fél kilogramm zöldséget érdemesene fogyasztanunk, és az energiabevitelünk legnagyobb részét teljes kiőrlésű gabonákból, gumós zöldségekből, valamint keményítőtartalmú élelmiszerekből kellene fedeznünk. A húsfogyasztást ajánlott napi 50 grammra csökkenteni, előnyben részesítve a szárnyasokat és a halakat. Érdemes megjegyezni, hogy Kínában az 1960-as évek óta a húsfogyasztás évi öt kilogrammról elképesztően megnövekedett 60 kilogrammra, és ezt a növekedést sürgősen vissza kellene fordítani.

Magyarország fő célkitűzése az Európai Unió soros elnöksége során többek között az volt, hogy a versenyképesség növekedjen, az EU-ban és Magyarországon is, mondta az AIPM konferenciáján Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.

Az egészségügy számos hangsúlyos tematikus területtel rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a transzplantáció, a ritka betegségek és a kardiovaszkuláris problémák. Különösen a kardiovaszkuláris betegségek foglalnak el fontos helyet, mivel Magyarországon ezek a szív- és érrendszeri rendellenességek a legfőbb halálokok között szerepelnek.

- hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Paradigmaváltásra van szükség az egészségipar területén, erről Malina Müller, a WIFOR Institute munkatársa beszélt. A kardiovaszkuláris betegségek társadalmi költségeivel kapcsolatban elmondta, hogy a múltban a költségoldalról közelítették meg az egészségügyet, de fontos, hogy ne csak költségként, hanem a jövőbe való befektetésként tekintsünk ezekre a költségekre. Az egészség az élet minden területére hatással van, mérőszámokat kell meghatározni és ezeknek az alkalmazhatóságát pedig tesztelni kell. Csak az egészséges ember tud hozzájárulni a munkaerőpiacon a termelékenységhez.

A szakértők véleménye szerint a kardiovaszkuláris megbetegedések csökkentése révén az országok bruttó hazai terméke akár 2 százalékkal is növekedhetne.

Elemzéseik alapján a szív- és érrendszeri betegségek következtében az európai uniós állampolgárok átlagosan 7,6 napot töltöttek kórházi ellátás alatt, valamint több mint 25 napot rehabilitációs programokon vettek részt.

Bizonyos diagnózisoknál a felnőtt halálozási arány elérte a 17 százalékot, ami 160 ezer haláleset alapos vizsgálatán alapul. Ennek következtében összesen 1,6 millió életév vész el a kardiovaszkuláris betegségek miatt. Egyének szintjén ez körülbelül tíz évnyi életidőcsökkenést jelent. A kórházi kezelések és rehabilitációk összesen 1,1 milliárd eurós többletköltséget róttak a rendszerre.