A magyar munkavállalók nem számítottak erre: bár alacsony, a magyar minimálbér mégiscsak elfogadhatóbb, mint ahogy azt sokan gondolták. - Pénzcentrum

Óriási különbségek a minimálbérek között az Európai Unióban - de csak első ránézésre. A legfrissebb adatok szerint 2025 januárjában az uniós országok minimálbérei között nominálisan közel ötszörös szórás mutatkozott. Luxemburgban több mint 2600 euró volt a havi kötelező legkisebb bér, míg Bulgáriában alig haladta meg az 550 eurót, ráadásul a magyar érték is a második legrosszabb volt. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük az egyes országok eltérő árszintjeit, azaz vásárlóerő-paritáson hasonlítjuk össze a béreket, sokkal árnyaltabb képet kapunk, például így a magyar minimál bér már veri a csehet is.

2025. január 1-jétől az Európai Unió 27 tagállama közül 22 országban már hivatalosan is létezik nemzeti minimálbér. Az egyedüli kivételek között találjuk Dániát, Olaszországot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot, ahol nincs törvényileg meghatározott minimális bérszint.

A legfrissebb statisztikák szerint 2025 januárjában tíz uniós tagállamban a minimálbér nem érte el a havi 1000 eurót. Ezek az országok a következők: Bulgária, ahol a minimálbér 551 euró, Magyarország 707 euróval, Lettország 740 euróval, Románia 814 euróval, Szlovákia 816 euróval, Csehország 826 euróval, Észtország 886 euróval, Málta 961 euróval, Görögország 968 euróval, és végül Horvátország, ahol a minimálbér 970 eurót tesz ki.

Hat további országban a havi minimálbér 1000 és 1500 euró között alakult: Cipruson 1000 eurót, Portugáliában 1015 eurót, Litvániában 1038 eurót, Lengyelországban 1091 eurót, Szlovéniában 1278 eurót, míg Spanyolországban 1381 eurót kereshetnek a munkavállalók. Emellett a fennmaradó hat tagállamban a minimálbérek már meghaladják az 1500 eurót havonta. Franciaországban 1802 euró, Belgiumban 2070 euró, Németországban 2161 euró, Hollandiában 2193 euró, Írországban 2282 euró, és végül Luxemburgban 2638 euró a minimálbér - derül ki az Eurostat hivatalos adataiból.

Ahogy 2024 végén egyértelművé vált, hogy a minimálbér jelentős emelkedésen megy keresztül, érdemes megjegyezni, hogy nemzetközi szinten az új összeg még mindig nem tűnik kiugrónak. Jelenleg a minimálbér 290 800 forint, míg a középfokú végzettséggel rendelkező munkakörök esetében a garantált bérminimum 348 800 forintra rúg.

Ahogy a statisztikákból kiderül, a hazai minimálbér jelenleg az Európai Unió második legalacsonyabb szintjét képviseli. Csak Bulgária előzi meg minket, ahol az európai pénznemben kifejezett minimum körülbelül 551 eurót tesz ki. Emellett érdemes megemlíteni, hogy Lettország, Románia és Szlovákia is magasabb minimálbérrel rendelkezik, így a versenyképességünk szempontjából ez aggasztó helyzetet teremt.

A lista csúcsán található országok közül Luxembourg kiemelkedik, ahol a minimálbér 2638 euróra rúg, ami majdnem négyszerese a magyarországi minimálnak. Ha azonban figyelmen kívül hagyjuk ezt a kis államot, Írország és Hollandia is jelentős előnyt élvez: ott a legkevesebb keresetek jóval háromszor magasabbak, mint ami itthon a legrosszabbul fizetett munkákért jár.

Ha az országokban tapasztalható árkülönbségeket is figyelembe vesszük, jóval kisebbé válnak a különbségek. A nyers adatok szerint az Európai Unióban a legmagasabb és legalacsonyabb minimálbér közötti különbség 4,8-szoros volt (Bulgária vs. Luxembourg. Vásárlóerő-paritáson viszont jóval kiegyenlítettebb a rangsor.

Ahogy látjuk, az árszintek kiegyenlítésével számolt minimálbérek 2025 januárjában havi 878 PPS-től (Észtország) 1 992 PPS-ig (Németország) terjedtek az EU-ban, vagyis a legmagasabb minimálbér ebben az összevetésben már csak 2,3-szorosa volt a legalacsonyabbnak.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a magyar minimálbér helyzete kedvezően alakul az árszintek kiegyenlítésével végzett elemzések nyomán. Ezzel a számítással a magyar minimálbér már nem számít az Európai Unió második legrosszabb összegének. Valójában olyan országokat is megelőz, mint Észtország, Lettország, Bulgária, valamint meglepő módon Csehország és Szlovákia minimálbérei is. Így sikerült elkerülnie a legrosszabb öt ország közé való bekerülést a minimálbér-listán.

Ezen a téren a magyar minimálbér szorosan kapcsolódik a máltai és ciprusi minimálbérhez. Azonban még mindig jelentős távolság választja el a vezető német, holland, belga és ír minimálbérektől.

Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy az árszintek kiegyenlítésével kiderül, hogy a magyar minimálbéresek életminősége több környező országéval is vetekszik - sőt, azokat meg is haladja. Ez közgazdaságilag azt jelenti, hogy a magyar minimálbéren élők valós fogyasztási lehetőségei ezekben az országokban élő minimálbéresekéhez képest kedvezőbbek, még ha az abszolút bér kisebb is.