Az Alkotmánybíróság döntése minden eddigit felülmúl: a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó szerződéseket nem szükséges nyilvánosságra hozni.

Hosszas jogi csatározások után végül megszületett a döntés: a bíróságok nem rendelkeznek azzal a jogkörrel, hogy felülbírálják a külügyminiszter kizárólagos hatáskörébe tartozó határozatait. Ez a megállapítás akkor is érvényes, ha a miniszter döntései gátat szabnak a közérdekű információk nyilvánosságra hozatalának.

Oroszi Babett, a hvg.hu volt munkatársa, jogi lépéseket tett annak érdekében, hogy nyilvánosságra kerüljenek a Budapest-Belgrád vasút projekttel kapcsolatos, 5 millió forintot meghaladó szerződések. Ezt a kérést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elutasította - számolt be róla az mfor.hu.

Az Ítélőtábla döntése szerint a portál győzedelmeskedett, mivel a másodfokú bíróság megállapította, hogy amennyiben a kért információk nem veszélyeztetik az ország külpolitikai és külgazdasági érdekeit, és nem kerülnek illetéktelen külső befolyás alá, akkor ezek az adatok tízéves korlátozás nélkül nyilvánosan hozzáférhetők.

A Kúria ezt felülbírálta. A legfőbb bírói testület szerint elegendő indok az, hogy a törvényben kihirdetett magyar-kínai egyezmény alapján kérték a Kínai Népköztársaság Kormányának az állásfoglalását, és az elutasító volt.

Az ítélőtábla megállapította, hogy a minisztertől jogszabályi keretek hiányában kérték a megtagadás jogszerűségének alátámasztásához szükséges részletes érvek és elemzések bemutatását, valamint, ha szükséges, azok bizonyítását. A kúriai bírák hangsúlyozták, hogy a bíróság nem jogosult felülvizsgálni a miniszter diszkrecionális, vagyis kizárólagos jogkörében hozott döntéseit.

Az újságíró ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy az információszabadságról szóló jogszabály általános rendelkezései nem sérthetők a magyar-kínai vasúti megállapodásra vonatkozó törvény által.

Az Alkotmánybíróság többségi álláspontja keddi ülésén összhangban állt a Kúria véleményével.

"Ha a rendes bíróság vagy az Alkotmánybíróság felülbírálhatná a külügyi és külgazdasági érdekek megfelelőségét, azzal a Kormány és az Országgyűlés hatáskörébe való beavatkozás történne. Ez a beavatkozás pedig a hatalommegosztás egyensúlyának felborulását okozná, irányítva az igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság szerepét." - állt az indoklásban.