Új irányt vett a magyar államadósság: a külföldi befektetők új kihívásokkal néznek szembe.

Február 18-án lesz a Portfolio investment Day 2025 befektetési konferenciánk, ahol profi szakemberek osztják meg befektetési ötleteiket, legyen szó a részvény-, állampapír-, nyersanyag-, kripto-, ingatlan- vagy műtárgypiacról. Most érdemes jelentkezni!

2023 után 2024-ben is lekörözték a befektetési alapok az állampapírokat: a friss, tavaly december végi adatokkal bezárólag a lakossági megtakarítások között

A befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások összege túllépte a 11 200 milliárd forintot, ami azt mutatja, hogy az előző év során körülbelül 2500 milliárd forinttal gyarapodott a befektetési jegyek száma.

A második helyezést érték el, de ezt is csak egy komoly küzdelem árán, mivel az állampapírok közel 1400 milliárdos összeggel zárták a versenyt. A bankbetétek a harmadik pozícióban végeztek, 1361 milliárdos növekményükkel nem sokkal maradva le a második helyről. Érdemes megemlíteni, hogy a lakossági állampapírok tekintetében a magyar állampolgárok tavaly 650 milliárddal kevesebb vásárlást végeztek, mint amennyit az ÁKK éves terve előirányzott. A 2024-es finanszírozási tervben szereplő 1932 milliárdos növekedés valójában csupán 1280 milliárdot jelentett, míg a fennmaradó 120 milliárd egyéb intézményi papírok állományának bővülését tükrözi.

Kiemelkedő figyelmet érdemelnek azok a részvények, amelyek állománya decemberre meghaladta a 2000 milliárd forintot. Ez a szám tavalyhoz képest 420 milliárdos növekedést jelent, ami figyelemre méltó teljesítmény.

Decemberben az állampapírok tranzakciós adatai szinte teljesen stagnáltak, míg a befektetési alapok lenyűgöző, több mint 200 milliárd forintos tőkebeáramlást könyvelhettek el. Érdemes megjegyezni, hogy a piaci tranzakciós statisztikák az állampapírok felhalmozott kamatát is magukban foglalják, így valószínű, hogy idén is jelentős ingadozásokra számíthatunk, különösen a prémium állampapírok kamatfizetései révén.

Ezeket a számokat figyelembe véve, az állampapírok tavalyi teljesítménye lenyűgöző volt, hiszen 1337 milliárd forintos pozitív tranzakciós eredményt értek el. Ezen kívül, a befektetési alapokba is jelentős, közel 1700 milliárd forintos tőkeáramlás történt.

A részvények, bár tavaly 90 milliárd forintnyi tőke áramlott ki belőlük, mégis sikeresen átlépték a 2000 milliárdos határt a lakossági megtakarítások között. Ez a növekedés nem annyira a lakosság részvények iránti felfokozott keresletének köszönhető, hanem inkább a piacok kedvező teljesítményének és az ebből fakadó árfolyamhatásoknak.

Az állampapírok esetében érdemes továbbá azt is kiemelni, hogy van különbség a fenti (piaci értéken) számolt állomány és az MNB által közölt névérték statisztikák között. Ugyanis míg a fenti adatok alapján

A piaci állomány decemberig körülbelül 1400 milliárd forinttal gyarapodott, míg a névértéken közzétett információk alapján ez a növekedés 1184 milliárd forintot tesz ki.

A különbség forrása abban rejlik, hogy a piaci állomány, valamint a tranzakciós adatok magukban foglalják a felhalmozott kamatokat is, míg a névértékes adatok kizárólag a nettó állományt tükrözik. Ez utóbbi esetében a friss pénzek beáramlását és a kamatok visszaforgatását is figyelembe vesszük, ugyanakkor a visszaváltások hatása is érvényesül.

Vagyis ez esetben a nettó állományváltozás 1184 milliárdja azt mutatja, hogy a lakosság nettó kereslete több mint 200 milliárddal maradt el a piaci tranzakciós adattól a tavalyi évben. Azt nem tudni, hogy ebben mekkora szerepet tett ki a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása. Az viszont biztos, hogy ez a különbség egyre nő az utóbbi hónapokban.

A befektetési alapok terén továbbra is a kötvényalapok uralják a lakossági megtakarításokat, amelyek december végére közel 4400 milliárd forintot halmoztak fel. A második helyet a vegyes alapok foglalják el, amelyek összesen 2723 milliárd forintnyi megtakarítást vonzottak. Ezt követik az ingatlanalapok, amelyeknek a volumene valamivel meghaladja az 1250 milliárd forintot.

Összességében tavaly a legnagyobb figyelmet a vegyes alapok állományának változása keltette, amely 970 milliárdos növekedést mutatott. Ezt követően a kötvények állományának 775 milliárdos változása következett, míg a harmadik helyezett a származtatott alapok lett, amelyek 240 milliárdos növekedést értek el.

A bankok számára lehetőség nyílik arra, hogy az állampapírok vásárlásával jelentős mértékben csökkentsék extraprofitadójukat. Ehhez azonban az szükséges, hogy az állampapír-állományukat a csökkentés mértékének minimum tízszeresével bővítsék 2023 első négy hónapja és 2024 első tizenegy hónapja közötti időszakban, napi átlagban.

Legutóbbi írásunkban említettük, hogy a bankok zöme nem tudta megfelezni az extraprofitadóját tavaly. Ennek következtében, a várt 1300 milliárd forint helyett, a bankok állampapír-állománya a jogszabályi bázisidőszakhoz képest névértéken 70 milliárd forinttal csökkent, viszont az adóbevételek viszont emelkedtek. Novemberben pedig a kormány bejelentette a következő lépést, amely a "trükköző" bankok számára kedvezőtlen jövőképet vetített előre.

Ha a teljes képet vizsgáljuk, figyelemre méltó változások történtek a bankok részesedésében az államadósság-finanszírozás terén: decemberre már a 24%-ot is meghaladó szintet értek el. Ezzel párhuzamosan a lakosság aránya is jelentős növekedést mutatott, közelítve a 28%-hoz, míg a külföldi befektetők részesedése 30% alá csökkent.

A címlap illusztrációja a Getty Images archívumából származik.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a szakmai jogi tanácsadást.