Golovin Vlagyimir: Soha nem gondoltam volna, hogy én leszek az év edzője.

A magyar női kézilabda-válogatott kiemelkedő teljesítménnyel zárta az év sportolója gálát, hiszen az Eb-bronzérmes és olimpiai hatodik helyezett csapat elnyerte az év csapata címet. Golovin Vlagyimir, a csapat szövetségi kapitánya, szintén elismerésben részesült, hiszen a sportújságírók szavazatai alapján ő lett az év edzője. Az Operaházban megrendezett gála után az InfoRádiónak adott interjújában Golovin hangsúlyozta a folytatásra vonatkozó elkötelezettségüket, de a jövőbeli világversenyeket illetően óvatosan nyilatkozott, nem kívánt jóslatokba bocsátkozni.

Az év edzője lett, a válogatott pedig az év csapata. Előzetesen számított arra, hogy két díjat is bezsebelhetnek a gálán?

Mélyen reméltem, hogy a csapatunk díjazásban részesül, de tisztában voltam vele, hogy az ellenfeleink sem elhanyagolhatóak, így biztos voltam benne, hogy akár egyetlen szavazaton is múlhat, ki végzi az élen. Talán a mi javunkra szolgált, hogy nem is olyan régen, az év végén értük el azt a jelentős sikert az Európa-bajnokságon. Mivel ez a siker viszonylag friss, az emberek talán jobban emlékeznek rá. Azonban egy percig sem gondoltam arra, hogy én leszek az év edzője.

Tizenkét év elteltével újra bronzérmet szerzett a magyar női kézilabda-válogatott a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon. Ha visszatekintünk az utóbbi egy-két évre, különösen az olimpiai szereplésre, láthatjuk, hogy a csapat jelentős fejlődésen ment keresztül. Milyen mértékben sikerült előrelépniük azóta?

Egyértelműen fejlődtünk. Rengeteg munka van ebben, ami nem 2024-ben kezdődött, hanem most már több mint három éve nagyon keményen dolgozunk. 2021 óta voltak sikeres és kevésbé sikeres világversenyeink is, de azt hiszem, kijelenthetjük, hogy sok-sok munkával sikerült elérni azokat a főbb célokat, amelyeket annak idején meghatároztunk. Végig tudtuk, mit akarunk, és mindig ugyanabba az irányba mentünk. Nem tértünk le erről a kijelölt útról, nem kapkodtunk, hanem a tervünknek megfelelően haladtunk előre, és hála Istennek ez a terv bevált.

Számos válogatott kerettag életét hosszú évek óta végigkíséri egy támogató közeg, hiszen már a fiatalabb korosztályokban is számíthattak a segítségére.

Igen, valóban, hosszú és kitartó munka vezetett eddig az eredményig. Ahogy a díj átvételekor is említettem, számos magyar edző fektetett bele óriási energiát abba, hogy a játékosok folyamatosan fejlődjenek és egyre jobb teljesítményt nyújtsanak. A nevelőedzők mellett az ifjúsági és junior korosztályban is kiváló szakemberek segítették őket, mind klub, mind válogatott szinten. Sokunk közös erőfeszítése hozta meg az elmúlt időszak sikereit. Nehéz megítélni, hogy nélkülem is a válogatott lett volna a nyertes ezen a szavazáson, vagy hogy a csapat nélkül én megkaphattam volna a legjobb edzőnek járó elismerést. Talán nem is ez a legfontosabb, hiszen mindkét trófea közös eredmény. Ez a csapat megérdemelte a sikert, amely szerintem elsősorban annak a szellemiségnek köszönhető, amit az elmúlt három évben kialakítottunk. Nincs különbség közöttünk, a stábtagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a játékosok. Együtt alkotunk egy csapatot, és ez a két trófea ennek a közös sikernek a megtestesítője.

Az év edzője-szavazáson Ön olyan szakembereket is megelőzött, akiknek a tanítványai olimpiai bajnokok lettek 2024-ben, így talán még nagyobb szó, hogy az első helyen végzett.

Ez teljesen világos. Nagy örömmel tölt el az elismerés, és hálás vagyok mindenkinek, aki rám adta a voksát. Ismételni tudom önmagam: valószínűleg az is segített a mi javunkra, hogy decemberben megrendezésre került az Európa-bajnokság, amely mindenki emlékezetében élénken él. A kézilabda már régóta a második vagy harmadik legkedveltebb sportág Magyarországon, és a szurkolók tizenkét hosszú év után végre megélhették azt a hatalmas sikert, amit most ünnepelhetünk. Valószínűleg ez is nagy szerepet játszott a mostani szavazás kimenetelében.

Milyen mértékben tud előrelépni a csapat az új olimpiai ciklus során Párizshoz viszonyítva?

Az egyetlen ígéretem az, hogy a jövőben is maximális erőfeszítéssel fogunk munkálkodni. Jóslatokba azonban nem szeretnék bocsátkozni.