A precíziós állattartás forradalmasítja az állattenyésztést, hiszen lehetővé teszi a hatékonyság növelését, a fenntartható gyakorlatok alkalmazását és a minőségi fejlődést. Ezzel a megközelítéssel nem csupán a termelési folyamatok optimalizálhatók, hanem
Az agrárium stratégiai fontosságú nemzetgazdasági ágazat. Versenyképességi és hatékonysági szempontból, de az exportképesség javítása és a fenntarthatóság alapján is elengedhetetlen, hogy technológiailag fejlődjön. Ennek egyik legjobb eszköze a precíziós gazdálkodási technológiák elterjedése a növénytermesztés után az állattartásban is. Jobb minőségű és versenyképesebb termék, csökkenthető inputköltségek és a szezonalitástól kevéssé függő üzletmenet - ezek lehetnek a legfontosabb előnyök. Az átállás lehetőségeiről és buktatóiról Tóth Attilával, a CIB Bank agráriumért felelős vezetőjével és Dr. Pajor Gábor állatorvossal és adatelemzővel, a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület elnökével beszélgettünk.
Az állattartás jelentős szerepet játszik a magyar mezőgazdaságban, hiszen nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem a vidéki élet szövetét is gazdagítja. Az állattenyésztés hozzájárul a foglalkoztatottsághoz, a helyi közösségek fejlődéséhez, valamint az élelmiszerellátás biztonságához. A termelés hatékonyságának javítása érdekében elengedhetetlen, hogy adatalapú megoldásokat alkalmazzunk. Az adatok elemzése lehetővé teszi a gazdák számára, hogy pontosabb döntéseket hozzanak, optimalizálják a takarmányozást, nyomon követhessék az állatok egészségi állapotát, és hatékonyabban kezeljék a környezeti hatásokat. Ezen megoldások révén nemcsak a termelés mennyisége, hanem annak minősége is javulhat, így hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez és a versenyképesség növeléséhez a nemzetközi piacon. Az állattartás jövője tehát szoros összefonódásban áll a digitális innovációkkal, amelyek lehetőséget adnak a hagyományos módszerek modernizálására.
Pajor Gábor: Örömmel tapasztalhatjuk, hogy Magyarországon a precíziós állattartás egyre inkább teret hódít a növénytermesztés modern megoldásaival párhuzamosan. E jelenség hátterében az Ipar 4.0 és 5.0 vívmányai állnak, amelyek mindkét ágazatban jelentős szerepet játszanak. Az állattenyésztés a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül egyharmadát adja, míg a növénytermesztés körülbelül 60%-os részesedéssel bír. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a szántóföldi növénytermelés több mint felén állati takarmányokat termesztenek, az arányok átalakulnak. Ez azt jelenti, hogy a növénytermesztők bevételének területarányosan több mint 50%-át az állattartók biztosítják. Ha ezt az összeget az állattartókhoz rendelnék, teljesen más képet kapnánk, mint amit a közvélemény jelenleg tükröz.
A precíziós állattartás a modern mezőgazdaság egyik alappillére, amely az egyedi igényekhez és a telepek sajátosságaihoz igazított innovatív megoldásokat kínál. Egyesületünk meggyőződése, hogy ha haszonállatainkat optimális körülmények között neveljük, és minden precíziós technológia ezt a célt szolgálja, akkor nemcsak a termelt áruk mennyisége növekszik, hanem azok minősége is jelentősen javul. Ezenfelül a fajlagos takarmányszükséglet csökkenésének eredményeként a termelés költséghatékonyabbá válik, ami hosszú távon fenntarthatóbb állattartást eredményez.
Tóth Attila: Az állattartással foglalkozó vállalkozások számára fontos az is, hogy javul az állatok hasznos élettartama, amin belül utódokat hoznak létre, és a jobb egészség miatti kisebb gyógyszerfelhasználásnak köszönhetően vonzóbb lesz a megtermelt áru. Mindezen túl pedig az állatjóléti faktorok is javíthatók. Ha egységnyi terméket kevesebb takarmányból állítanak elő, az azt jelenti, hogy a környezetterhelés is csökken.
Amikor az agrárium folyamatosan változó világáról esik szó, szinte elkerülhetetlen, hogy a klímaváltozásról beszéljünk. Ez a jelenség nem csupán globális problémaként jelentkezik, hanem komoly kihívások elé állítja az állattartó vállalkozásokat is. Az időjárási szélsőségek, mint a hirtelen lehulló esőzések vagy a tartós szárazság, alapvetően befolyásolják a takarmányellátást és az állatok egészségét. A hőmérséklet-emelkedés hatással van az állatok termelési mutatószámaira, és a megfelelő alkalmazkodás nélkül a termelékenység csökkenéséhez vezethet. Ráadásul a klímaváltozás következtében változó betegségek és paraziták is megjelenhetnek, amelyek újfajta kihívások elé állítják a gazdákat. Az állattartás fenntarthatóságának megőrzése érdekében tehát elengedhetetlen a tudatos tervezés és az innovatív megoldások keresése.
Pajor Gábor: A gazdaságosság, a nyereségesség, a mennyiség és a minőség egyszerre javítható a precíziós gazdálkodás által. Mindennek az origója a takarmányellátás. A kukoricára alapozott takarmányozás kezd átalakulni, inkább takarmánybúzára és egyéb növényekre térnek át, mert a kukorica hozama egyre bizonytalanabb, nehezebben tervezhető. Egyre súlyosabb az állattartó telepeken a hőstressz, amely nemcsak a szarvasmarhákat, hanem a sertéseket is sújtja - de szerencsére technológiai megoldásokkal lehet védekezni.
Ha a hőstressz elleni védekezés érdekében megteszünk a szükséges lépéseket, az hosszú távon jelentős előnyöket hozhat. Manapság a farmmenedzsment szoftverek segítségével pontosan meghatározhatjuk az egyedek vagy csoportok takarmányigényeit. Míg a növénytermesztésben a precíziós technológia, például az önvezető traktorok révén valósul meg, addig az állattartás terén kamerák és szenzorok segítik a folyamatokat. Ezek a modern eszközök az állatok környezetében, az istállókban, sőt akár magukon az állatokon vagy azok belsejében (például a bendőben) elhelyezve biztosítják, hogy nyomon követhessük az állatok fejlődését, takarmányozását és egészségi állapotát.
Mennyire elterjedtek a precíziós megoldások a gazdálkodók körében?
Tóth Attila: Napjaink állattenyésztési gyakorlatában az eszközök folyamatosan ontják az értékes adatokat. Különösen a tejelőtehenészetek esetében tapasztalható ez a tendencia, ahol a modern technológiák széles körben elterjedtek. Például a fejőgépek nem csupán a tej mennyiségét mérik, hanem a tej egyéb fontos tulajdonságait is, mint például az elektromos vezetőképességet, amely jelezheti a tőgygyulladás kockázatát is. Mégis, a gazdák gyakran nem ismerik fel ezeket az adatokban rejlő lehetőségeket, és nem használják ki a bennük rejlő potenciált a termelés hatékonyságának növelésére.
Pajor Gábor: Az erről szóló edukáció is a mi küldetésünk. Egy agrárvállalkozónak a saját szakmai szemlélete, felkészültsége és nyitottsága határozza meg, mikor vág bele hasonló fejlesztésekbe. A versenyképességi és hatékonysági nyomás miatt azonban nem az a kérdés, hogy alkalmazza-e az új technológiákat, hanem az, hogy mikor. És az, hogy mikor vág bele, tulajdonképpen a nemzetgazdaságunkat is meghatározó versenyképességi kérdés. Nekünk az Egyesületben nagyon sok olyan jó gyakorlatunk és jó példánk van, amely kimutatta, hogy ha a gazdálkodók hajlandóak a beruházásokra, akkor ezek többszörösen megtérülnek. Akik elkezdik ezeket a megoldásokat használni, azok ki tudják hozni a haszonállataikból azt, amire azok genetikájuk alapján képesek, ezáltal valóban versenyelőnybe kerülnek a többi gazdálkodóval szemben.
A precíziós állattartás kétségkívül kulcsfontosságú tényező a nemzetgazdaság szempontjából. E technológiai megközelítés révén nemcsak a termelés hatékonysága növelhető, hanem a fenntartható fejlődés is elősegíthető. Az állatok egészségének és jólétének folyamatos monitorozása lehetővé teszi, hogy a tenyésztők és gazdálkodók optimalizálják a takarmányozást és a kezelési folyamatokat, ezáltal csökkentve a költségeket és növelve a hozamokat. A precíziós szemlélet alkalmazása nemcsak a termelési eredmények javítását szolgálja, hanem hozzájárul a környezet védelméhez is, ami elengedhetetlen a jövő fenntartható mezőgazdasága számára. Ezért a precíziós állattartás nem csupán egy technológiai újítás, hanem a gazdaság fejlődésének és a társadalmi felelősségvállalásnak is alapvető eleme.
Tóth Attila: Amennyiben a támogatási rendszerek arra ösztönöznek bennünket, hogy a jövedelmezőbb megoldásokat részesítsük előnyben, ebből az egész ország gazdasága, valamint a fogyasztók is előnyökhöz jutnak.
Melyek azok a szegmensek a magyar mezőgazdaságban, ahol már megfigyelhető az agrárdigitalizáció és a precíziós állattartás, valamint hol lehet még várhatóan jelentős technológiai fejlődés a jövőben?
Pajor Gábor szavaival élve: Az intenzív baromfitartás területén már évtizedek óta figyelhetjük a fejlődést. Gondoljunk csak bele, amikor egy apró, mindössze 50 grammos broiler csirkét kezdünk nevelni, és mindössze 42-45 nap alatt elérjük a két és fél kilós súlyt, mindezt gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül. Ez a folyamat rávilágít arra, hogy mennyire lényegesek a napi mérések: a hőmérséklet Celsius fokban, a felhasznált víz mennyisége deciliterekben és a takarmányadagok dekagrammokban. A baromfinevelés nyereségessége viszonylag alacsony, de a telepeken óriási számú állatot tartanak. A nagy számok törvénye alapján pedig könnyen belátható, hogy már egy kis előrelépés is jelentős hatással lehet a termelés hatékonyságára.
A sertéstartás világában is egyre inkább elterjednek a korszerű megoldások: a takarmányozás önetető bokszok segítségével valósul meg, ahol a rendszer az egyes állatok paraméterei alapján pontosan kiszámolja, mennyi takarmányra van szükségük. A kiskérődzők, mint például a birkák és juhok esetében is felfedezhetők modern innovációk, de a húsmarhatartás terén tapasztalható fejlődés igazán figyelemre méltó. Itt a korábban csupán az állatok azonosítására szolgáló nyaki transzponderek 21. századi átalakulásuk során már olyan fontos adatokat is rögzítenek, mint a szaporodásbiológiai állapot, a kérődzés, az evés és az egészségi állapot, amelyeket online továbbítanak a gazdálkodók számára.
Valószínű, hogy a gazdák számos különböző lehetőséget mérlegelnek. Ahhoz, hogy meghatározzák, melyik megoldás a legjövedelmezőbb, érdemes alaposan átgondolniuk a költségeket és a várható bevételeket. Hogyan végezhetik el ezt a számítást, hogy pontos képet kapjanak a potenciális profitjukról?
Pajor Gábor: Engedjék meg, hogy a broiler csirke esetét vegyem alapul. A nevelési idő csökkentése 53 napról 42 napra nem csupán egy elméleti számítás, hanem valóságos költségmegtakarítást és bevételnövekedést hoz minden gazdálkodó számára. Ez az egyszerű példa jól szemlélteti, milyen lehetőségek rejlenek a hatékonyság növelésében.
Tóth Attila: A termelőknek meg kell határozniuk, mely adatok gyűjtésére van szükségük ahhoz, hogy üzleti szempontból releváns következtetéseket vonhassanak le. Az állattartók számára a takarmányköltségek folyamatosan emelkednek évről évre. Ha ezt a költséget bármilyen módon befolyásolni tudják – legyen szó árakról vagy mennyiségekről –, akkor a termeléshez kapcsolódó kockázatok is részben kezelhetővé válnak. A precíziós gazdálkodás terén jelenleg még a tanulási fázisban vagyunk, különösen a magvetés terén. Ugyanakkor már van egy növekvő igény, amelyre a megfelelő technológia, szoftverek, tanácsadási lehetőségek és tudástranszfer adhat választ.
A precíziós gazdálkodás és a fenntarthatóság összeér valahol?
Pajor Gábor: Ha az élelmiszer-termékpályát nézzük, a mezőgazdasági alapanyagok előállítása a szántóföldeken kezdődik, ahol kulcsfontosságú fázisok a trágyázás, a növényvédelem és a betakarítás. Mindegyikhez vannak precíziós megoldások. Ma a legtöbb növénytermesztő-vállalkozás valamilyen módon precíziós, termelési vertikumban, tehát állati takarmány termesztésében is gondolkodik.
A növénytermesztésben alapművelet a trágyázás, és a világ legjobb trágyája a szerves trágya, amit az állatok állítanak elő. Ez tehát egy tökéletes körforgás, amit precíziós módszerekkel támogatni lehet, és ez egyben egy fenntartható modell is. Nagyon jó lenne, ha a szerves trágya hatékonyabban hasznosulna, és nem veszélyes hulladékként végezné valamilyen égetőben.
Mikor érkezik el az idő, hogy a magvető edukációs szakaszból továbblépjünk? Esetleg üzleti tervezésre vagy valamilyen formában támogatásra van szükség ahhoz, hogy a következő lépést megtehessük?
Tóth Attila: Az állattartók mindegyike valamilyen precíziós megoldást alkalmaz, és a farmmenedzsmentszoftverek is ebbe a körbe tartoznak. A gazdáknak minden technológiai befektetés esetén figyelembe kell venniük, hogy ez milyen hatással lesz az üzletükre a következő 3-5 évben. Banki finanszírozóként fontos számunkra, hogy közösen gondolkodjunk a hatékonyabb munkavégzés lehetőségein. Amikor a gazda megtalálja azt a megoldást, amelyben szakmai szempontból is bízik, akkor szoros együttműködés keretében összehangoljuk a finanszírozási igényeit és az üzleti terveit.
Az uniós programok kiemelkedő jelentőségűek, és a piaci információink szerint a közeljövőben újra elérhetők lesznek pályázható források. Továbbá örömhír, hogy elindul a digitális adat-elemző szakmérnök képzés, amelynek célja, hogy képzett szakemberek álljanak rendelkezésre a források és technológiák hatékony kihasználásához.
