HMPV: Az NNGYK figyelmeztetést adott ki a kínai vírussal kapcsolatos friss hírek tükrében.

A HMPV-ről szóló hírek, amelyek gyakran túldimenzionáltak és hatásvadászok, sok emberben aggodalmat ébresztenek – állította a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a Magyar Nemzet megkeresésére. A központ hangsúlyozta, hogy a pandémia tapasztalatai miatt nem meglepő, ha egy „új” és „Kínából származó” különös nevű vírusról érkező hírek félelmet keltenek a közvéleményben. Fontos azonban tudni, hogy ez a vírus nem ismeretlen számunkra, hiszen már több évtizede jelen van, és először 2001-ben izolálták.

A molekuláris genetikai kutatások folyamatos fejlődésével a légúti minták világszerte egyre gyakrabban kerülnek vizsgálatra humán metapneumovírus (HMPV) szempontjából. Magyarországon a 2022/2023-as szezontól kezdődően a sentinel orvosok által beküldött légúti mintákat már rutinszerűen elemzi az NNGYK laboratóriuma HMPV jelenlétére. Ezt a légúti tüneteket okozó vírust már viszonylag régebben, 2001-ben izolálták első ízben.

Jelenleg nem áll rendelkezésre védőoltás a vírus ellen, így fontos, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A tünetek sok szempontból párhuzamba állíthatók más légúti megbetegedésekkel, de a korai stádiumban megjelenhet egy különleges jelenség is: a bőrkiütés, amely nem jellemző sem az influenzára, sem a koronavírusra.

A holland kutatók még 2004-ben elemeztek ilyen eseteket és feltűnt nekik, hogy a betegeknél kiütések is megjelentek a mellkas, a has, a medence és a hát környékén is. Egy másik, 2013-as tanulmány szintén megállapította, hogy a HMPV-vírussal megfertőződött gyermekek 5-10 százalékánál alakult ki bőrkiütés. A tünetek a vírussal való érintkezés után már néhány nappal megjelennek és legfeljebb egy hétig tartanak. A mellékhatásai, mint a fáradtság, akár hetekig is elhúzódhatnak.

Papp Erzsébet véleménye szerint nincs szükség különleges óvintézkedésekre, mivel a Covid-járvány során szerzett tapasztalataink alapján a betegség megelőzésének alapvető módszerei továbbra is érvényesek. A Kaposi Mór Oktató Kórház infektológiai osztályának osztályvezető főorvosa a Somogy Vármegyei Hírportálnak kifejtette, hogy a humán metopneumo vírus légúton vagy szennyezett felületek révén terjedhet. A szakember, hasonlóan az NNGYK álláspontjához, hangsúlyozta, hogy...

Az orvos hangsúlyozta, hogy a vírusok természeténél fogva rendkívül változékonyak, és ezért nehéz megjósolni, hogyan fognak viselkedni a jövőben. "A klinikai tünetek alapján nem lehet megkülönböztetni az RS vírust az influenzától. Ezt kizárólag diagnosztikai eljárásokkal tudjuk megtenni, amelyek Magyarországon is rendelkezésre állnak. Rutinellenőrzés keretében nem végezzük el ezeket, mivel nincs terápiás következményük. Jelenleg nincs specifikus gyógyszer sem a metapneumo, sem az RS vírus kezelésére" - tette hozzá a doktornő.

Az NNGYK legfrissebb értesítése alapján a HMPV jelenléte még mindig minimális, ám az influenza helyzete teljesen más képet mutat hazánkban. Az orvosi rendelők szinte megteltek, s az idei év második hetében drámai mértékben megugrott azoknak a száma, akik influenzaszerű tünetekkel keresik fel az orvosukat.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ rámutatott, hogy az idei esetszámok jelentősen túlszárnyalják a tavalyi év második hetében regisztráltakat. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az idei évben súlyosabb járványra számíthatunk. Az influenzajárványok lefolyása szezontól függően nagyon változó lehet, így a járvány jellegéről csak a szezon végén lehet pontos képet alkotni.

Az NNGYK közlése szerint a laboratóriumában a sentinel orvosok által a 2. héten beküldött légúti minták több mint egyharmadában az influenzavírust mutatták ki. Ugyanakkor a teljes őszi-téli légúti szezon ideje alatt számos egyéb vírus, és esetenként más kórokozó, például baktérium okozhat légúti megbetegedést, tehát az influenzajárvány alatt is előfordulnak más kórokozók okozta fertőzések. "A NNGYK laboratóriumában az idei szezonban a légúti mintákban a legfontosabb influenza-, SARS-CoV-2 és RS vírusok mellett kimutattak rhinovírust, parainfluenzát, bocavírust és humán metapneumovírust is" - sorolták.

A népegészségügyi központ emlékeztet, továbbra is lehetőség van az influenza elleni védőoltás beadatására, de fontos tudni, hogy az oltás után a védettség kialakulásához legalább 10-14 nap kell. "Mivel jelenleg az influenzavírus már cirkulál a lakosság körében, fennáll az esélye, hogy a védőoltásban részesült személy ezen idő alatt, még a védettség kialakulása előtt megfertőződik. Ezért sok oltott személy tévesen azt hiheti, hogy a védőoltás hatástalan és felesleges volt" - hívták fel a figyelmet.

"A pandémia idején rengeteg félrevezető és alaptalan információ látott napvilágot a COVID-19 vakcinákról, ami sok emberben bizalmatlanságot szült, és olyan elvárásokat generált, amelyeket a védőoltások nem voltak képesek teljesíteni" - hangoztatták.

A légúti fertőzések számának növekedése ellenére néhány hete kötelezővé vált a maszkviselés az egészségügyi intézményekben. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapító elnöke hangsúlyozta, hogy nem csupán saját magunk, hanem a krónikus betegségekben szenvedők védelme érdekében is elengedhetetlen, hogy orrot és szájat takaró maszkot viseljünk.

Az orvos hangsúlyozta, hogy a maszkok szerepe kulcsfontosságú volt a Covid-járvány megfékezésében, és meglepő módon a maszkviselésnek köszönhetően a hagyományos influenzajárvány is elmaradt. "Kétségtelen, hogy a maszkok hatékonyan csökkentik a cseppfertőzésen keresztül terjedő betegségek kockázatát. Ezért javaslom, hogy mindig viseljünk maszkot, ha felső légúti tüneteket tapasztalunk, vagy ha zsúfolt, egészségügyi intézményekbe látogatunk bármilyen vizsgálat vagy szakrendelés céljából" - mondta.

A szakember arról is beszélt, sokan szkeptikusak a maszkviseléssel kapcsolatban, és attól félnek, hogy "többet árt, mint használ", és az immunrendszerünk még inkább elszokik a különféle betegségektől.

"A koronavírus-fertőzés önmagában is képes gyengíteni az immunrendszert, ami miatt érzékenyebbé válhatunk a különböző betegségekre. Ráadásul a maszkviselés és a karanténszabályok következtében a szervezetünk elvesztette a korábban megszokott érintkezést a kórokozókkal, amelyekkel rendszeresen találkoztunk. Nem meglepő tehát, hogy a Covid-járvány után egy rendkívül intenzív influenzajárvány söpört végig a lakosságon. Szakmai szempontból úgy vélem, hogy még mindig ennek a következményeit tapasztaljuk, amikor azt mondjuk, hogy gyengébbnek érezzük az immunitásunkat."