IMF: A világgazdaság stabilnak bizonyult, de a növekedési ütem csökkenhet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése szerint a globális gazdaság továbbra is ellenálló, de a növekedés kilátásai romlanak, miközben a bizonytalanság továbbra is magas. Ugyan a vámháború hatásai eddig mérsékeltebbek a vártnál, hosszú távon - a kínai strukturális problémákkal együtt - beárnyékolhatják a nemzetközi növekedési kilátásokat.

A szervezet előrejelzése alapján a világgazdaság idei növekedése 3,2 százalékra, míg a következő évre 3,1 százalékra tehető. Bár ez a szám némileg kedvezőbb az év elején megfogalmazott prognózisoknál, mégis elmarad a 2024-es várakozásoktól, amely 3,3 százalékos bővülést valószínűsít.

Az év kezdetétől fogva a hírek folyamatosan arról számolnak be, hogy az Egyesült Államok jelentős vámokat vezetett be kereskedelmi partnereivel szemben, ezzel újabb hullámokat keltve a globális kereskedelmi feszültségek tengerén. A piaci szereplők gyors reakciói – mint az import előrehozása, az ellátási láncok átstrukturálása, és új kereskedelmi megállapodások kötése különböző országok között – ellenére a vámháború folytatja a bizonytalanságok gerjesztését. A legfrissebb bizonyíték erre a napokban kirobbanó újabb konfliktus a kínai féllel, amely a ritkaföldfémek exportjának korlátozásából fakad.

Az IMF állásfoglalása alapján a negatív következmények jelenleg mérsékeltnek mondhatók, ugyanakkor aggasztó, hogy a globális kereskedelem hatékonysága tartósan csökkenthet, amennyiben a vámok és egyéb korlátozások hosszú távon érvényben maradnak. Ezen felül az Egyesült Államokban a vámok inflációs nyomást generálnak, ami tovább bonyolítja a gazdasági helyzetet.

Az amerikai gazdaságot számos, egymással szövevényesen ellentétes tényező formálja.

Európában a növekedés motorja elsősorban Németország fiskális ösztönző intézkedéseinek köszönhető, míg a feltörekvő és fejlődő országok a gyengébb dollár és a laza pénzügyi környezet révén viszonylag kedvező alkalmazkodást mutattak. Az IMF hangsúlyozza, hogy az utóbbi évek során jelentős fejlődésen mentek keresztül a gazdaságpolitikai keretrendszerek e régiókban, ami hozzájárult az ellenálló képességük növeléséhez.

A jelentés alapján a közpénzügyek állapota az Egyesült Államokban és Európában is aggasztó tendenciákat mutat.

A magas államadósság, a reálkamatok folyamatos emelkedése és az újonnan felmerülő kiadási igények – mint például a honvédelem támogatása – mind komoly kihívások elé állítják a költségvetések fenntarthatóságát. Franciaország esete jól szemlélteti ezt a problémát, hiszen az országban már több kormány is megbukott azzal a céllal, hogy sikeresen összehozza a következő évi költségvetést.

A befektetők körében aggodalomra ad okot, hogy számos fejlett országban növekedésnek indultak a piaci hozamok. Ezzel párhuzamosan az alacsony jövedelmű országokat a csökkenő nemzetközi segélyek veszélyeztetik, ami válságos helyzetbe sodorhatja őket.

Kína továbbra is a globális gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezője lesz, azonban a jövőbeli kilátások nem túl kedvezőek.

A 2021-22-es ingatlanpiaci válság következményei még mindig érezhetők,

az ingatlanberuházások csökkennek, és a gazdaság adósság-deflációs spirálba kerülhet. Bár az export más ázsiai és európai piacokra nőtt, és a jüan gyengülése segítette a versenyképességet, az IMF szerint a hatalmas állami támogatások torzítják a gazdaság szerkezetét, különösen a gyártóiparban.

A termelékenység bizonyos ágazatokban (például elektromos autók, napenergia) javul, de összességében nem nő. Az alapvető reformok hiánya miatt a hosszabb távú kilátások gyengék.

A Valutaalap megfogalmazása szerint a borongós előrejelzés nem végleges. Számos tényező gyorsan pozitív irányba terelheti a jövőbeli kilátásokat:

Az IMF álláspontja szerint a gazdasági stabilitás helyreállításának alapja a kormányok által megteremtett bizalom és kiszámíthatóság. Emellett elengedhetetlen, hogy hosszú távú stratégiák keretében az oktatás, a kutatás, az infrastruktúra fejlesztése és a jó kormányzás területén invesztáljanak.