Új impulzusokat nyert a martonvásári nemesítési program – Agrárszektor A martonvásári nemesítési tevékenység új szakaszba lépett, friss energiákkal és innovatív megoldásokkal gazdagodva. A szakemberek célja, hogy a helyi fajták versenyképességét növeljék

Kiemelkedő tulajdonosváltáson ment keresztül az Elitmag Kft., azonban a magyar föld és vetőmag iránti elkötelezettségük töretlen maradt. Ez a fontos esemény a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet és az Elitmag Kft. által szervezett martonvásári országos kalászos szakmai nap és fajtabemutató keretében valósult meg. A rendezvény nem csupán a közös célok megerősítésére fókuszált, hanem lehetőséget biztosított a résztvevőknek arra is, hogy megismerkedjenek, beszerezhessék és a jövőben alkalmazhassák a legújabb vetőmag-újdonságokat.

Mint azt Kontschán Jenő, a HUNREN Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója a rendezvényen tartott beszédében kiemelte, az intézmény életében az elmúlt időszakban jelentős változások történtek, ám minden változás egyben egy új lehetőséget is jelent.

Ha nekem mint főigazgatónak lehet kérésem és elvárásom a jövőre, az az, hogy a magyar földben magyar vetőmag legyen. Bízom benne, hogy a magyar mezőgazdaság erős lesz, erős marad és ebben a martonvásári fajtáknak és hibrideknek a jövőben is nagy szerepük lesz" - hangsúlyozta a szakember, majd hozzátette: bízik abban, hogy az új szakmai együttműködés révén a martonvásári nemesítés is új irányt, új lendületet fog kapni a jövőben, amely meghatározza majd a hazai kalászos vetőmag piacon tartását és piacon maradását.

Csulik Zoltán, az Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy az Elitmag Kft. tulajdonosi szerkezete az utóbbi időszakban jelentős átalakuláson ment keresztül, hiszen a tulajdonosi kör 90%-a megújult. A Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport, a Csákvári Zrt. és az Encorn Trade Kft. három kiemelkedő szakmai és tőkebefektetőként csatlakozott a céghez, míg a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont 10%-os részesedését továbbra is megtartotta. Az új tulajdonosok pénzügyi támogatásukkal nemcsak hogy stabilizálták a céget, hanem egyben szilárd alapokat is teremtettek a jövőbeli célok megvalósításához.

Ahogy azt már említettük, az új tulajdonosok határozottan elkötelezettek amellett, amit Kontschán Jenő főigazgató is kiemelt: a céljuk, hogy a magyar föld termékeny talaján magyar búza bontogassa szárnyait. Tevékenységüket ennek szellemében kívánják folytatni. Kiemelt feladatuk, hogy a jövőben még szorosabb és közvetlenebb kapcsolatokat alakítsanak ki partnereikkel, valamint hogy a kereskedelem és a marketing terén is eredményesebb együttműködést valósítsanak meg. Ennek egyik első lépéseként piackutatást indítanak, amelynek során a vállalat munkatársai felkeresik a partnereket. A kutatás célja, hogy feltérképezzék a partnerek tapasztalatait és véleményét a piaci helyzetről, különös figyelmet fordítva az őszi búza vetőmagra. A beérkező visszajelzések alapján pedig olyan intézkedéseket terveznek, amelyek még inkább elősegítik közös céljaik elérését és erősítik piaci jelenlétüket.

Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője az egyesülés kapcsán lapunknak kifejtette, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatai világosan jelezték: az Elitmag munkatársai kiemelkedő szellemi tőkével rendelkeznek. Szavai szerint lenyűgöző és egyben méltánylandó az a lojalitás és elkötelezettség, amelyet a nehézségek ellenére is tanúsítottak a munkavállalók. Különösen jóleső érzés számára, hogy a csapattagok ilyen büszkék arra, hogy a közösség részei lehetnek.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a rendezvényen tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a búzapiac egy rendkívül törékeny egyensúlyi helyzetben van. A termelési oldalon a klímaváltozás kiszámíthatatlansága, a geopolitikai feszültségek, valamint a világpiaci kínálat csökkenése mind-mind instabillá teszik a helyzetet. Ugyanakkor a kereslet folyamatosan nő, különösen azokban a térségekben, amelyek önellátásra nem képesek.

Kifejtette: a magyar termelők számára az egyik legnagyobb kihívás jelenleg az, hogy egy olyan piacon kell helytállniuk, ahol a versenytársak jóval enyhébb szabályozási környezetből érkeznek. A hazai mezőgazdaság jövője szempontjából kulcskérdés lesz, hogy képesek leszünk-e érdekeinket hatékonyan képviselni uniós szinten, és fenntartható gazdasági környezetet teremteni az élelmiszer-termelés számára.