Frissítették a gránitszilárdságú Alaptörvényt, hogy Magyarország legfőbb ügyészének ne legyen szüksége ügyészi minőségre.

Kedden az Országgyűlés 135 igen szavazattal és 53 nem ellenében megszavazta az Orbán Viktor által korábban gránitszilárdságúnak titulált Alaptörvény tizennegyedik módosítását. Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy Magyarország legfőbb ügyészét a jövőben nem csupán ügyészek közül válasszák ki. Az eddig érvényes szöveg szerint a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával kellett megválasztani. Mostantól azonban eltávolították a "az ügyészek közül" kifejezést a jogszabályból.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága terjesztette elő az alkotmánymódosítást, amelynek indoklásában hangsúlyozták, hogy a rendszerváltás óta megválasztott három ügyész közül kettő, Györgyi Kálmán és Polt Péter nem rendelkezik ügyészi háttérrel. Továbbá, számos európai országban, mint például Hollandiában, Lengyelországban, Dániában és Svédországban, nem számít követelménynek az ügyészi tapasztalat a pozíció betöltéséhez.

Polt Péter 2019-ben a parlamenti fideszes többség döntése nyomán kapta meg a legfőbb ügyészi posztot, amelyet kilenc évre választottak meg. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter később ugyan tagadta ezt a hírt, azonban a Magyar Péterhez közel álló Kontroll portál információi szerint Polt Péter a 2026-os országgyűlési választások előtt lemondhat a tisztségéről. Ezt követően a KDNP-s Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára vehetné át a posztot. Amennyiben ez bekövetkezik, Polt Péter 2034-ig lehetne a Fideszhez hű legfőbb ügyész, akit csak kétharmados parlamenti többség képes eltávolítani a hivatalából.

Megint átírnák az Alaptörvényt, megnyitva az utat Polt Péter leváltása előtt