Kecskeméten újabb fejlesztéseket indít a Mercedes, miközben a globális autóipar hullámvasútján ingadozik – ez a 16. hét eseményeinek összegzése.

Az autóipar világszerte feszített időszakot él meg: míg a Mercedes új gyártóüzem létrehozását és számos új munkahelyet tervez Magyarországon, addig a német márkák Kínában piaci részesedést veszítenek. A Tesla és a Nissan a vámháború következményeit érzik, míg a Stellantis és a Nissan vezetése is átalakuláson megy keresztül. Az ellátási láncok és a stratégiai döntések egyre inkább geopolitikai nyomás alatt formálódnak. Összegyűjtöttük a legfrissebb eseményeket a járműiparban; a kiemelésekre kattintva mélyebben is megismerheti a részleteket.

A Mercedes-Benz egy ambiciózus, több mint egymilliárd eurós beruházással terjeszti ki kecskeméti gyárának kapacitását, ahol 2026 közepétől új gyártóegység fogja megkezdeni működését. Ez a fejlesztés lehetőséget teremt az MB.EA platformra alapozott elektromos járművek gyártására, ugyanakkor a hagyományos hajtású autók előállítása is folytatódik.

A beruházás részeként a vállalat 3000 új munkahelyet hoz létre, a jelenlegi 4500 fős állomány mellé. A gyártási volumen 2026 második felétől nőhet jelentősen. A gyár emellett az MMA platformra épülő, belépő szintű modellekre is készül.

Az elektromos átállás időpontja még nem végleges, de a gyár célja, hogy legkésőbb 2039-re karbonsemlegessé váljon. A kecskeméti üzem már most is készen áll arra, hogy teljes mértékben elektromos termelést folytasson. A Mercedes olyan stabil munkakörnyezetet és versenyképes juttatásokat biztosít, hogy jelenleg nem tapasztal munkaerőhiányt.

Donald Trump új vámemelései globális szinten számos iparágat érintenek. A Tesla bejelentette, hogy felfüggeszti a Cybercab és Semi járművek amerikai gyártásának előkészítését, mivel a kínai alkatrészekre kivetett 145%-os vám gyakorlatilag ellehetetleníti az import folyamatát. A Nissan szintén reagált a helyzetre, és úgy döntött, hogy a Rogue modell gyártásának egy részét Japánból az Egyesült Államokba helyezi át, hogy ezzel elkerülje a kereskedelmi korlátozások negatív hatásait. Érdekes módon, a vámok következményeként a franciák mostanság egyre inkább érdeklődnek a Harley-Davidson motorok iránt, ami meglepő fordulatot hozott a piacon.

Közben az Európai Unió és Kína tárgyalásokat kezdett a kínai elektromos járművekre vonatkozó vámok minimáláras rendszerrel való kiváltásáról. A német autóipar támogatja a kezdeményezést, mivel a vámokat károsnak tartja a kereskedelmi kapcsolatokra nézve.

Az Egyesült Államok egyes elektronikai termékek - például okostelefonok és laptopok - esetében ideiglenes vámmentességet adott, de a félvezetők és hasonló árucikkek külön vámtípus alá kerülhetnek. Az USA célja, hogy hosszú távon csökkentse technológiai függőségét Kínától és Délkelet-Ázsiától. Kína sem hagyta mindezt válasz nélkül, hiszen leállította több ritkaföldfém és mágnes exportját az Egyesült Államokba. A döntés súlyosan érintheti az amerikai autóipart, hadiipart, félvezetőgyártást és technológiai cégeket.

A német autógyártók egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek a kínai piacon való érvényesülés terén. A Volkswagen, az Audi, a Mercedes-Benz és a BMW eladásai drámai mértékben csökkentek 2025 első negyedévében, a cégcsoport piaci részesedése pedig 2020 óta 25,5%-ról 17,6%-ra zuhant. A Volkswagennek elkerülhetetlenül mérlegelnie kell gyárainak bezárását vagy eladását, köztük a nankingi üzemet, mivel a termelési kapacitások kihasználtsága folyamatosan csökken. A Škoda pedig a hírek szerint 2026-ig teljesen kivonulhat a kínai piacról. Az elektromos járművek iránti kereslet is gyenge, ezért a Volkswagen a Xpeng céggel való partnerségében reménykedik a jövőbeni fellendülés érdekében.

Az Audi nemrégiben megnyitotta új PPE-alapú gyárát, azonban az eladásai drámai, 35%-os csökkenésen mentek keresztül, ami komoly kérdéseket vet fel a gyár kapacitásának kihasználtságával kapcsolatban. Ezzel szemben a Mercedes a pekingi üzemének kapacitását 800 ezerre csökkenti, 20%-os költségcsökkentési intézkedéseket vezet be, és már el is indította a leépítési folyamatokat. A BMW szintén nehéz időszakot él át az eladások terén, de a márka továbbra is terjeszkedésre összpontosít: 830 ezer éves kapacitásával a Neue Klasse modelljeit Kínában is gyártani fogja, és jelenleg nem tervez kapacitáscsökkentést.

A Stellantis és a Nissan vezetésében jelentős átalakulások zajlanak, miközben az autóipar világszerte gazdasági, technológiai és geopolitikai kihívásokkal néz szembe. A Stellantis ötfős listára szűkítette a vezérigazgatói jelöltek körét, Carlos Tavares távozása után, a cég pedig az amerikai vámok, az elektromos átállás és a leépítések nyomásával is küzd. A végső döntés 2025 első felében várható.

A Stellantis újabb jogi kihívással néz szembe: Olaszországban csoportos keresetet nyújtottak be a Takata hibás légzsákjainak ügyében. A visszahívás több százezer Citroën és DS modellt érint, és a tulajdonosok november végéig csatlakozhatnak a peres eljáráshoz.

Közben a Nissan igazgatóságában is átrendeződés zajlik. Jean-Dominique Senard, a Renault elnöke, és Pierre Fleuriot is távozik a testületből. A Renault ugyan továbbra is a Nissan legnagyobb részvényese, két új képviselőt jelöl az igazgatóságba. A változások hátterében a Honda-Nissan fúziós tárgyalások februári kudarca állhat, amit a távozó vezetők állítólag elleneztek. A Nissan új vezérigazgatója Ivan Espinosa lett, aki Makoto Uchidát váltotta, és további vezetői átalakításokat is bejelentettek.