A kutatók sürgető figyelmeztetéseket adnak, hiszen az elmúlt három évtizedben egy hatalmas terület sivatagosodása figyelhető meg a Földön. A vészharangok hangja egyre hangosabbá válik, jelezve, hogy sürgős intézkedésekre van szükség.

Március 6-án minden az ESG-szempontokról, az azoknak való megfelelésről, a zöld átállás gyakorlatairól fog szólni. A legújabb ESG konferenciánk részletei a linken.

Az ENSZ kutatása rávilágít az egyre fokozódó szárazság földrajzi és gazdasági következményeire. A jelentés alapján...

Afrika 1990 és 2015 között a növekvő szárazság következtében a GDP-jének körülbelül 12%-át elveszítette, ami jelentős hatással volt a kontinens gazdasági helyzetére és fejlődésére.

Az előrejelzések alapján a következő öt év során Afrika bruttó hazai termékének körülbelül 16%-os csökkenésére lehet számítani, míg Ázsia esetében ez a szám közel 7%-ra rúghat.

Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodással foglalkozó szakértője rámutatott, hogy a jelentésben tárgyalt szárazság nem csupán az átmeneti, csapadékhiányos időszakok következménye, hanem a Föld hosszú távú átalakulásának jele. Az aszályok, amelyek egyre gyakoribbá válnak, mélyreható változásokat idéznek elő bolygónk környezeti egyensúlyában.

A szárazsággal érintett területek olyan régiók, ahol a csapadék 90%-a elpárolog, és csupán 10% jut el a talajba a növények számára. Kutatások szerint a szárazság különösen komoly fenyegetést jelent egyes mezőgazdasági kultúrákra. Például Kenyában a kukoricatermés 2050-re akár a felére is csökkenhet, amennyiben a jelenlegi trendek továbbra is fennmaradnak.

Az ENSZ előrejelzései alapján 2020-ra a világ népességének körülbelül 30%-a, azaz 2,3 milliárd ember fog szárazföldi területeken élni, ami jelentős növekedés az 1990-es évek 22,5%-ához képest. Ha a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálására nem kerül sor, akkor ez a szám 2100-ra akár meg is kétszereződhet.

A szakértők kiemelik, hogy az éghajlatváltozás valóban központi szerepet játszik a jelenség alakulásában, azonban nem elhanyagolhatóak azok az emberi tevékenységek sem, mint például a helytelen mezőgazdasági módszerek alkalmazása, a vízkészletek kimerítése, valamint a természetes növényzet eltüntetése, amelyek szintén jelentős hatással vannak a helyzetre.