A NAV meglepő érvekkel indokolta, miért zárta le a nyomozást a 44 éves sínpárok és használt kőből készült Budapest-Belgrád vasút projekt kapcsán.

"A NAV nem hajlandó nyomozni a a kelebiai "szupervasútba" épített, 40 éves sínek és a használt, kopott kövek ügyében" - írta meg a Facebookján Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő, aki májusban mutatta be, hogy 1980-ban gyártott síneket és használt talpfákat építenek be a vasúti pályába, majd augusztusban azt, hogy az úgynevezett ágyazatba használt, rossz minőségű követ - illetve helyenként építési törmeléket, cserepet - építenek be, szeptember 17-én tett feljelentést költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt (mondván, hogy ha a kivitelező új sínek és új kőből álló ágyazat beépítését vállalta, "akkor az szimpla csalás".
Hadházy nyilvánosságra hozta a feljelentés elutasítását igazoló határozatot, amelyben számos figyelemre méltó állítás található. Különösen érdekes, hogy amikor a képviselő a feljelentése során hivatkozott egy tanulmányra és szabványra, amelyek a vasúti pályát alátámasztó kőzúzalékok összetételét részletezik, a NAV megjegyezte: bár ezek a dokumentumok valóban "részletesen kifejtik a vasúti sínek építésekor zúzottkőként alkalmazható anyagok minőségi követelményeit, mégis, egyetlen anyagot sem neveznek meg kifejezetten".
Később azzal érvelnek, hogy egy Hadházy által a feljelentésben idézett tankönyv "csupán példálózó jelleggel sorolja fel a mélységi magmás kőzetanyagokat". Arra, hogy a videóban is láthatóan könnyen széttörhető kő kerülhet-e az ágyazatba, nem térnek ki a feljelentés elutasításában.
A feljelentés elutasításából kiderül: a NAV az építési minisztériumtól, az pedig a MÁV-tól kért tájékoztatást, amely megnyugtatta a NAV-ot, hogy az ágyazat kivitelezésével minden rendben van.
Az adóhivatal által kiadott végzésben említésre került, hogy "a nyilvános közbeszerzéseket közzétevő hivatalos weblapon nem állnak rendelkezésre adatok a kivitelezéssel összefüggő cégekről, mint például a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., a CRE konzorcium, a China Tiejiuju Kft., a China Railway Kft. és az RM International Zrt." Az, hogy ez az információ milyen kontextusban értelmezhető, vagy hogy mivel szemben szolgálhat érvelésként, sajnos nem derült ki a megjegyzésből.
A határozatból (melynek teljes szövege itt érhető el pdf formátumban) úgy tűnhetett, hogy a NAV kifogásolta, miszerint Hadházy csupán egy videót és néhány fényképet készített a használt kőről és sínről. A hatóság szerint "az általa végzett egyszerű érzékszervi vizsgálat során szerzett tapasztalatokon és az azt dokumentáló videón kívül nem szolgált más konkrét információval, sem a bűncselekmény elkövetésére, sem pedig a költségvetést érintő vagyoni hátrány mértékére vonatkozóan."
Hadházy véleménye szerint "a kövek esetében valóban indokolt lett volna egy szakértői vélemény beszerzése, de ez nem az én feladatom, hanem a nyomozásé". A használt sínekkel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy a NAV-nak nemcsak a sínek ellenőrzése lett volna a dolga, hanem az is, hogy "megvizsgálják a szerződéseket, hogy valóban használt síneket terveztek-e a szupervasútba". Mint kifejtette, ő is kíváncsi lett volna erre, "de egyelőre Lázár János minisztériuma és a MÁV is elzárkózott attól, hogy betekintést nyújtson a dokumentációkba".
A képviselő a nyomozás elutasításáról szóló bejegyzését azzal végzi, hogy jelenleg továbbra is szabad utat kap az épülő vasút fosztogatása, és "csupán reménykedhetünk abban, hogy nálunk nem történik hasonló tragédia, mint amit Újvidéken láthattunk."