Lemondott bíró: Egy politikailag rendkívül érzékeny ügy kapcsán kaptam egy felkérést a felettesemtől.
A bírói tisztségéről lemondó Laczó Adrienn a Partizánnak arról beszélt, az ügy és a konkrét igazgatási vezető megnevezése nélkül, hogy határozottan, konkrétan kérték tőle egy politikailag rendkívül kényes ügyben, hogy "olyan módon befolyásolja az ügy kiosztását, hogy az lehetőleg a kívánt eredményt hozza". Ezt nem teljesítette, és a kívánt eredmény született.
Az utóbbi hetekben jelentős mélységbe süllyedt a konfliktus a bírósági szervezetek és a kormány között, miután a felek között egy megállapodás született. Ennek értelmében az állam több mint 130 milliárd forintot kíván fordítani a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére. Ez a pénzügyi támogatás azonban feltételekhez kötött: a bírósági dolgozóknak bele kell egyezniük bizonyos szervezeti átalakításokba, amelyek kritikák szerint veszélyeztethetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A javaslat részeként 35 évre emelném az alsó korhatárt a bírók kinevezésénél, valamint egyszerűsíteném a külsős pályázók lehetőségét bírói pozíciók betöltésére. Emellett lehetőséget biztosítanék arra is, hogy a járásbírókat bármikor áthelyezhessék egy másik bíróságra a vármegyén belül. Eddig már több mint ezer bíró és igazságügyi dolgozó fejezte ki ellenérzését a megállapodással kapcsolatban.
Ehhez kapcsolódóan lemondott tisztségéről Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke. Ő volt a korrupciós bűncselekménnyel vádolt volt fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György perének bírája is. Ő akkor úgy fogalmazott: "sajnos az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni."
A Partizánban megkérdezték Laczó Adriennt, hogy a személyét érte-e politikai nyomásgyakorlás a bírói működése során. Amire úgy válaszolt: "a saját ítélkező tevékenységemben nem", de hozzátéve: hat évvel ezelőtt volt egy eset, amikor a fővárosi büntető kollégiumot vezette ideiglenesen, kinevezés nélkül, és pályázott a tisztségre, szerette volna elnyerni. Nem nevezte meg sem az ügyet, sem az érintett igazgatási vezetőt, de az illető határozottan, konkrétan kérte tőle egy politikailag rendkívül kényes ügyben, hogy "olyan módon befolyásolja az ügy kiosztását, hogy az lehetőleg a kívánt eredményt hozza". Ezt nem teljesítette, nem nyerte el a pozíciót, és a kívánt eredmény született. Soha nem tudta meg, lehet, hogy szakmailag jó döntés volt, de a kívánt eredmény született - ismételte meg -, és lehet, hogy átnyúltak a feje fölött. Amikor a műsorvezető rákérdezett, hogy ez azt jelenti-e, hogy legalább egy ügyben 2010-et követően tapasztalta azt, hogy politikai szempontok játszottak szerepet abban, hogy mely bírának osszanak ki egy ügyet, úgy válaszolt: "ez így volt". Laczó Adrienn ennél többet nem szeretett volna elmondani.
A bírói tisztségéből távozó jogász a Telexnek is beszélt erről az esetről, az említett reformtervezetről pedig azt mondta: Egyáltalán nem fogadja el az Országos Bírói Hivatal elnökének érvelését, aki azzal érvelt a megállapodás aláírása mellett, hogy különben nem lett volna béremelés.
Laczó Adrienn véleménye szerint "ez azt jelenti, hogy a zsarolásnak engedünk teret. Ezzel elfogadjuk, hogy a kormány a bírók béremelését feltételekhez köti, ami szerintem teljesen elfogadhatatlan. A beígért emelés ráadásul messze elmarad attól a szinttől, amit az OBH elnöke maga is indokoltnak tartott. Ilyen körülmények között egy ilyen megállapodás elfogadása nem tekinthető alkufolyamatnak. Ebben az esetben nem szabad hozzájárulnunk. Ha egy reformtervezet valóban jó, akkor támogatjuk, függetlenül attól, hogy van-e rá forrásunk vagy sem. Rendkívül tisztességtelen összekapcsolni ezt a két kérdést. Mindenki, aki részt vett ebben a megállapodásban, helytelenül döntött."
