A BYD Európai Központját Magyarországra telepíti.
Orbán Viktor miniszterelnök 2024. február 24-én a Karmelita kolostorban üdvözli Vang Csuan-futot, a BYD elnök-vezérigazgatóját. - Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Stratégiai együttműködési megállapodást köt a kormány és a kínai BYD, jelentette be Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár Orbán Viktor a BYD elnök-vezérigazgatójával, Vang Csuan-fuval közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az együttműködést a BYD részéről Stella Li ügyvezető alelnök, Magyarország részéről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írta alá. A BYD emellett Magyarországra helyezi európai központját, 2000 új munkahelyet ígérnek.
A kormány a szerdai, 103/2025. (V. 14.) számú rendeletében már elkezdte előkészíteni a terepet a beruházás számára, a rendelet arról határozott, hogy a komáromi BYD-buszgyár melletti területen kiemelt járműipari beruházás jön létre. Emellett a kormány stratégiai együttműködési megállapodás megkötése is megjelent a szerdai rendeletek között.
A világ harmadik legnagyobb autógyártójaként és a legnagyobb elektromosautó-gyártójaként elhíresült kínai BYD 2023 folyamán bejelentette, hogy Szegeden valósítja meg első európai gyárát. A hírek szerint a 1400-1600 milliárd forintos beruházással létrejövő üzem kezdetben évi 150-200 ezer autó gyártására lesz képes, amely a jövőben akár 350 ezerre is növelhető.
A BYD az elmúlt években rendkívül gyorsan növelte eladásait, amivel óriási ütemben szorítja ki a külföldi gyártókat a kínai piacról. Kínában hatalmas gyártási kapacitásokat építenek ki, volt, hogy két hónap alatt majdnem kétszázezer dolgozót vettek fel.
A BYD jelenlegi értékesítéseinek túlnyomó része még mindig Kínában zajlik, de a vállalat ambiciózus tervekkel készül a jövőre. Európa a következő célpontjuk, ahol szeretnék bővíteni jelenlétüket. Ennek érdekében a szegedi óriásgyár építése már folyamatban van, és emellett 2024 júliusában bejelentettek egy újabb gyár megépítését Törökországban. A tervek szerint mindkét létesítményben elektromos és plug-in hibrid modellek kerülnek majd gyártásra, mivel a BYD 2022 óta már nem kínál hagyományos benzines vagy dízeles autókat.
Hosszú ideje kérdés volt, hogy a BYD hol fogja gyártani a Magyarországon készített autókba felhasznált akkumulátorokat. 2024 januárjában egy német lap felvetette, hogy ez a beruházás is Magyarország déli részén valósulhat meg, Botka László szegedi polgármester azonban korábban határozottan kizárta, hogy Szegeden akkumulátorgyár épülne.
Idén márciusban Stella Li, a BYD alelnöke bejelentette, hogy a vállalat még keresi a harmadik európai gyárának ideális helyszínét. A döntés meghozatalára a következő egy-másfél évben számítanak, de nem sokkal később a cég jelezte, hogy akár 7-8 hónapon belül is véglegesíthetik a helyszínt. A Reuters információi szerint a gyár Németországban épülhet, és a BYD képviselői olyan területeket vizsgálnak, ahol jelenleg más autógyártók üzemelnek, ám a közeljövőben bezárásra kerülhetnek. Emellett megjegyezték, hogy a kínai kormány erősen támogatja, hogy a gyártók olyan országokban telepedjenek le, amelyek ellenezték a kínai autókra kivetett európai vámokat. Ez a nyugat-európai országok többségét kizárja a lehetőségek közül, míg Magyarország és Németország kivételt képez. Egy BYD tanácsadója viszont arra figyelmeztetett, hogy logikátlan lenne a gyárat kizárólag Németországra korlátozni, így minden opció továbbra is nyitva áll.
A BYD európai központja ma Hollandiában van, de iparági források már 2024 végén arról beszéltek, hogy a cég fontolgatja ennek Magyarországra költöztetését. Sajtóhírek szerint az elmúlt hónapokban azon is gondolkodtak, hogy Európán belül hol tudnának kutatás-fejlesztési központot indítani.
Ahogy a szegedi gyár bejelentésekor publikált cikkünkben írtuk, a BYD-t 1995-ben alapította Vang Csuan-fu kínai kémikus. Vang egy fémipari kutatóintézet egyik vezetője volt, és komoly üzleti lehetőséget látott abban, hogy a japán gyárak ebben az időben álltak át a nikkel-kadmium-akkumulátorokról a lítiumion-akkumulátorokra. Csakhogy míg a japánok gépesítve, bonyolult gyártósorokkal próbálták meg az újfajta akkumulátorokat előállítani, addig a BYD eleinte a munka nagy részét manuálisan, emberekkel végeztette, ami akkor sokkal olcsóbbnak bizonyult.
A BYD az alacsony áraival nagyon gyorsan nagyon sikeres tudott lenni, eleinte Japánba és Kínába, később a világ többi részére is tömegével szállították az akkumulátoraikat, amik akkor még főleg telefonokba, nem autókba készültek. A BYD tíz év alatt a világ egyik legnagyobb és legfejlettebb technológiájával működő akkugyártója lett.
Vang 2003-ban vette meg az addig mérsékelt sikerekkel működő Xian Qinhuan Automobile autógyárat, amit azonnal átnevezett BYD Autóra. A cég eleinte a klasszikus kínai recepttel működött: vásároltak egy-egy külföldi autót, amit szétszereltek, és minden egyes szabadalmaztatott alkatrészen éppen annyit módosítottak, hogy arra már ne vonatkozzon a szabadalom. Ennek megfelelően az első autóik közül a BYD F3 a Toyota Corolla, a BYD M6 pedig a Toyota Previa koppintásai voltak.
A BYD a legtöbb autógyártóval ellentétben szinte minden alkatrészt magának gyártott, és eleinte a nyugati és japán cégekkel szemben jóval kevesebb folyamatot gépesített. Az akkor még alacsony kínai béreknek köszönhetően így olcsóbb tudott lenni a riválisainál. Az egyre nagyobb bevételeknek köszönhetően aztán a 2010-es években technológiailag felzárkóztak a régebbi gyártókhoz, mára pedig teljes egészében saját fejlesztésű autóikat árulják.
A BYD kezdetben a hagyományos autógyártás útját járta, és belső égésű motorokkal látta el járműveit, de hamarosan felfedezték az elektromos és hibrid technológiák lehetőségeit. Ezen a téren jelentős előnyre tettek szert más gyártókhoz képest, mivel a vállalat egy cégcsoport részeként működik, ahol az autógyártás és az akkumulátorgyártás szoros együttműködésben zajlik. Ennek köszönhetően képesek voltak a fejlesztéseiket párhuzamosan végezni, figyelembe véve a két terület kölcsönös igényeit.
Ez a modell az utóbbi két év során kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hiszen a cég 2024-re több mint 100 milliárd dolláros bevételt elérve felülmúlta a piacon korábban domináló Teslát az elektromos autók szegmensében. Az elektromos járművek és akkumulátorok piacának alakulásáról, valamint a magyar kormány iparpolitikájáról a Telex Témában folytattunk eszmecserét, amelyet itt megtekinthettek:
