A kórházi eladósodottság már önmagában is képes hatással lenni a betegellátás színvonalára.

Több beszállító egyesítette erejét, hogy nyomatékosan felhívja a kormány figyelmét a problémára, és sürgesse annak sürgős kezelését.

a kórházak növekvő tartozásállománya már olyan szintet ért el, hogy a megoldás nem csupán az egészségügyért felelős minisztérium hatáskörébe tartozik, hanem a kormány aktív beavatkozását is igényli. Ezt a súlyos helyzetet hangsúlyozta a szerdai sajtótájékoztatón három kórházi beszállítót képviselő szervezet, nevezetesen az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség. A képviselők arra figyelmeztettek, hogy a kialakult állapot tarthatatlan, és sürgős intézkedések szükségesek a problémák orvoslására, hiszen a betegek ellátása és az egészségügyi rendszer fenntarthatósága múlik rajta.

A kormánynak sürgősen a valós kiadásokhoz kellene igazítania az egészségügyi intézmények működési költségeinek finanszírozását.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar költségvetés csak a béreket rendezte az egészségügyben, a gyógyítás többi kiadását nem. Hozzátette: képtelen a beszállítók életben maradni, a kormányzat már nem is törekszik a lejárt adósságtartomány csökkentésére. Tóth Zsolt, a MediKlaszter főtitkára szerint "a kórházi adóssághelyzet tarthatatlan, az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Ha ez nem változik, akkor az már a betegellátás minőségét befolyásolhatja."

Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója úgy véli, hogy az idei év végére visszafordíthatatlan változások kezdődtek a szektorban, amelyeket a leépítések és cégek eladása hirdetnek. Emellett megjegyezte, hogy a magyar állam összes költségvetési szervének tartozása 95%-ban az egészségügyi beszállítókat sújtja.

Az egészségbiztosítási alap tavaly 2410,123 milliárd forintot fordított a gyógyító és megelőző ellátásokra. Ehhez képest az idei évre tervezett keret 2552,91 milliárd forintra nőtt, ami körülbelül 6 százalékos növekedést jelent. Érdemes megemlíteni, hogy tavaly az infláció mértéke 17,6 százalék volt, így a költségek emelkedése és a pénzügyi keret közti különbség nem meglepő. Október végére a 2552 milliárd forintnak már közel 90 százalékát felhasználták, ami meghaladja a várható időarányos szintet.