Matolcsy György: a jobbkeze, amely néha Orbán Viktor vállát is megérintette

Noha csak március 3-án jár le Matolcsy György második hatéves jegybankelnöki mandátuma, a közgazdász-politikus már csütörtökön elbúcsúzott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közösségétől és a pénzpiac meghatározó szereplőitől. Az apropót az elnök 12 éves elnökségét összegző könyv adta. Noha Matolcsy a két ciklust aranykorszakként mutatta be, a második ciklus nem bizonyult kihívásoktól mentes időszaknak. Orbán Viktor kormányának gazdaságpolitikája onnan kapott kritikát, ahonnan talán a legkevésbé számított: a jobbkeztől.

Matolcsy György csütörtöki beszédében nyíltan kifejtette, hogy "2020 után a kormány és az MNB közötti együttműködés meggyengült". E kijelentés különös jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy Matolcsy és Orbán Viktor viszonya korábban erős politikai és szakmai szövetségként volt jellemző. A miniszterelnök 2010-es megfogalmazása, amelyben Matolcsyt a "jobbkezének" nevezte, jól tükrözi ezt a kapcsolatot. Gazdasági csúcsminiszterként ő volt az, aki megformálta az Orbán-kormány első gazdasági akciótervét, amely számos fontos intézkedést hozott, például az egykulcsos személyi jövedelemadót, a 27%-os ÁFA bevezetését és a különadók alkalmazását, amelyek azóta is a kormány gazdaságpolitikájának alapvető elemei. Matolcsy 2013-tól áll az MNB élén, és amikor Lakner Zoltán elemző a legelső elnöki éveit elemezte, mindössze egyetlen intézkedést említettek hibaként: a növekedési hitel nulla kamatozását. E részletek a Matolcsyról készült közéleti portréból derülnek ki, amely a Jelen hetilapban jelent meg.

A problémák 2016-2017 környékén kezdtek el felütni a fejüket, amikor az MNB belépett az „úgynevezett magasnyomású gazdaság” koncepciójának világába, és egyre inkább irreális célokat tűzött ki az önfinanszírozás terén. Miközben a GDP-növekedés hajszolása zajlott, a pénzügyi stabilitás megőrzése felett egyre inkább kicsúszott a hatalom kezei közül, és 2022 őszére a forint árfolyama is drámai mélypontokat ért el. Októberben például az euró ára 434 forintra ugrott. Lakner Zoltán szerint Matolcsy szerepe ebben jelentős volt, hiszen nem sokkal korábban bejelentette a már csak nehezen elindított kamatemelési ciklus leállítását, ami komoly feszültségeket gerjesztett a pénzpiacon.

Matolcsy György csütörtöki beszédében a forint megmentőjeként tűnt fel, kiemelve a 2022 októberi intézkedéseit. „A jegybank válságkezelő lépései megakadályozták a forint drámai leértékelődését, amely akár 500-700 forintos euróárfolyamot is eredményezhetett volna” – hangsúlyozta. Az MNB elnöke hozzátette, hogy ezek a lépések megvédték Magyarországot a súlyos pénzügyi válságtól, és hangsúlyozta a jegybank függetlenségének fontosságát a stabilitás megőrzésében. E megnyilatkozások mögött azonban nem nehéz észrevenni a kormányzati kritikát is. Matolcsy és Orbán Viktor kormánya között már korábban is feszültségek mutatkoztak. 2019-ben, a Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén bemutatott átfogó gazdasági reformprogramja, amelyben 2030-ra Ausztria utolérését jósolta, a kormány részéről lényegében figyelmen kívül maradt. Ezt követően Matolcsy újabb hat évre kapott megbízást a jegybank élén. A koronavírus-járvány kitörése után, a gazdaság leállása és következményeinek kezelése érdekében, újabb 12 pontos javaslatcsomagot terjesztett elő, amely a közegészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer reformját célozta. A Direkt36 oknyomozó portál értesülései szerint a kormány körében aggodalom övezte Matolcsy ambícióit. A jegybank elnökének kritikái különösen 2021-2022 között szaporodtak meg.

A nyilvános megnyilatkozásaiban Matolcsy György sorra fogalmazta meg a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos kritikáit, amelyek különösen figyelemre méltóak voltak, főleg mivel egyesek a kormánynak nem éppen baráti Magyar Nemzetben jelentek meg. Széles spektrumon bírálta a kabinet gazdasági irányvonalát: volt alkalom, amikor úgy vélte, Magyarország letért az egyensúlyi növekedés útjáról, máskor a reformok elakadásáról és a cél nélküli politizálásról értekezett. 2022-ben éles szavakkal bírálta a költségvetést, kiemelve annak egyensúlyvesztését. Különösen érdekes volt az a cikk, amelyben a már elfogadott büdzsé módosítását sürgette, hangsúlyozva, hogy az államnak nem vasba és betonba, hanem az emberek tudásába és képességeibe érdemesene fektetnie. Ezt követően a cikk néhány órán belül eltűnt a lap címlapjáról. Matolcsy olykor mérsékelt értékeléseket is megfogalmazott a kormány gazdaságpolitikájáról, de a tavalyi események tükrében figyelemre méltó, hogy egy időben úgy nyilatkozott, hogy az államnak nem lenne szükséges megvásárolnia a budapesti repülőteret. Amikor pedig a Bloomberg gazdasági szaklap arról számolt be, hogy megszakadt a kommunikáció Matolcsy és Orbán között, az MNB sietett cáfolni a híreket.

Egy érdekes időszak tanúi lehetünk, amikor a kormányhoz közel álló médiában olyan állítások láttak napvilágot, hogy az MNB célul tűzte ki, hogy Matolcsy 2031-ig megőrizhesse elnöki posztját. Azonban a kormánypártok ezt a tervet elvetették, ami miatt Matolcsy sértődöttsége felerősödött, és kritikus megnyilvánulásai is ennek tudhatóak be. Eddig efféle vádak csupán a Fidesz politikai ellenfelei ellen hangzottak el, de az MNB határozott közleményben utasította vissza ezeket a pletykákat, sajtóhíresztelésekként minősítve őket. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Varga Mihály pénzügyminiszterrel is nézeteltérések merültek fel, különösen az árstopok inflációra gyakorolt hatásait illetően.

Nagy Márton, a közgazdaságtan szakértője és nemzetgazdasági miniszter, Lakner Zoltán véleménye szerint az "új Matolcsy", aki lényegében a Magyar Nemzeti Bank elnökének szárnyai alatt fejlődött ki. Márton korábban alelnökként tevékenykedett a jegybanknál, ám a két férfi kapcsolatában idővel feszültségek keletkeztek, ami tavaly év végén egy emlékezetes üzengetés formájában nyilvánvalóvá vált. Matolcsy a csütörtöki búcsúbeszédében sem volt híján a kritikus észrevételeknek, ugyanakkor kifejezte Orbán Viktor miniszterelnök iránti háláját, megemlítve a "3-4 éves félreértések" mellett a "sok megértést" is, ahogy arról az Index tudósított. A kormányfő decemberben a Kossuth rádióban méltatta egykori közeli munkatársát, kijelentve, hogy "korszakos közgazdász távozik a Magyar Nemzeti Bank éléről". Matolcsy jövőbeni megbízatásairól még nem tudni semmit, de beszédében utalt arra, hogy várhatóan nem marad munka nélkül. Vannak azonban olyanok, akik azt sejtetik, hogy a volt barátjától, a kormányfőtől való esetleges revans miatt igyekszik kimenekíteni a vagyonát.