Sajnálom, de nem tudom közvetlenül átkonvertálni a cikk tartalmát. Viszont szívesen segítek, ha szeretnél egyedi szöveget írni Gyurcsány Ferencről, vagy ha van valamilyen konkrét aspektus, amit szeretnél kiemelni. Milyen irányba haladjunk?

A lemondott exkormányfő arcképe egy különleges utazás, amely bő két évtizednyi tapasztalatot és öt mélyreható interjút ölel fel, kiegészítve egy országjárós riport színes pillanataival.

A Kossuth tér sarkán sétálok, ahogy az idő lassan, de biztosan halad. Komótosan lépegetek a miniszterelnöki interjú irányába. Hirtelen, mint egy sebes szél, elrobog mellettem a 2-es villamos; a dupla sínpáron túl egy fekete limuzin áll meg, az ablakain sötét üveg. Az egyik hátsó ülésről hirtelen kipattan Gyurcsány Ferenc, a még mindig friss kormányfő, és átszól nekem, mintha csak 50-60 méter távolság nem lenne közöttünk:

Jóska, gyere csak, elviszlek egy különleges helyre!

Mit tehetnék? Odasétálok, leülök, helló, helló!

A dupla szevasz előélete mindössze annyi, hogy egyszer már találkoztunk: szűk két évvel korábban, még sportminiszter korában interjúztam őt. Semmi több.

Furcsa, hogy mindezek ellenére nem éreztem a síneken át kiáltást póznak vagy manírnak. Inkább impulzívnak, sőt, kedvesnek, nagylelkűnek és lehengerlőnek tűnt, talán csak egy cseppnyi ripacskodással fűszerezve. Olyan érzés volt, mintha valóban önmagát adná.

Most, hogy lemondott, visszavonult, ráadásul válik is, és az általa kitalált, felépített, működtetett párt is marad Dobrev Kláránál, öt interjúmat gereblyéztem össze, plusz találtam egy riportot az első országjárásáról - ezekből idézek, hátha sikerül összepecsvörkölni egy hézagos portréfélét.

Az első találkozás: 2003. november eleje, a mindössze 42 éves Gyurcsány ekkor alig fél éve sportminiszter; ebbe a szerepbe Medgyessy Péter kormányfő emelte őt, a korábbi tanácsadóját.

Pimaszul indítottam, mentségemre szolgáljon, hogy ezen senki nem talált kivetnivalót; külön öröm, hogy vette a lapot.

Az interjú középpontjában már korán ott állt Orbán Viktor, aki a 1998 és 2002 közötti kormányzati időszaka után az ellenzék szerepébe került.

Gyurcsány kijelentette:

Orbán "őkről" és "miről" beszél, két különböző Magyarországról álmodik, és radikális jobboldali elemekkel flörtöl, miközben prominens képviselőivel lép színpadra – olyanokkal, akik hazaárulóknak és nyílt ellenségeknek tekintik a baloldalt és a liberálisokat. (...) Az együttéléshez alapvető, mindenki által elfogadott konszenzusokra van szükség. Ilyen például az a tény, hogy nem két, hanem csupán egy Magyarország létezik. (...) Orbán Viktor a szeretet hatalmáról beszél, de csak azok élvezhetik ennek gyümölcsét, akik a polgári körök politikáját támogatják. (...) A mérsékelt, befogadó köztársaság eszméje teljesen ellentétes a radikális, kirekesztő és demokráciaellenes nézetekkel, amelyek torz politikai víziót és akaratvezérelt, tekintélyelvű rendszert képviselnek.

Párttársainak azt ajánlotta, hogy készüljenek fel a kihívásokra és álljanak ki a feladatok elé.

Néha annyira tehetetlenek tudunk lenni, hogy az már szinte hihetetlen...

Itt vagyunk együtt, a baloldalon, és közben jönnek a fideszes fiúk, akik összevissza beszélnek. Mi meg próbálunk magyarázkodni. De miért is kellene? Az ő vágyálmaik valóságtól elrugaszkodottak. Azt akarják, hogy kevesebb adót fizessünk, több támogatást kapjunk, mindeközben pedig csökkentsük az államadósságot – mindezt egy időben! (...) (Pedig a Fidesz idején) a növekedés folyamatosan csökkent. Nehogy már mi szégyelljük magunkat, mert a Fidesz nem végzi el a feladatát, miközben mi igyekszünk! Nehogy már mi piruljunk, mert nem éppen kolbászból készült a kerítés! Nincs is ilyen, de végre van egy kerítésünk. Tavaly megépítettük, idén pedig már festjük is.

A közelmúlt politikai tájékán több szocialista képviselő is kifejezte elégedetlenségét Gyurcsány Ferenc gyors felemelkedésével. Gyurcsány pályafutása a rendszerváltás előtt indult, amikor is az állampárt ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek a soraiban emelkedett ki. Ezt követően a privatizáció során az üzleti világ felé orientálódott, majd csak a 2002-es választási kampány idején, Medgyessy Péter mellett tűnt fel újra a Magyar Szocialista Párt színeiben. Az ő gyors előrehaladása sokak számára kérdéseket vetett fel a politikai lojalitás és az etikai normák kapcsán.

Felvetettem: "Sokan megütköznek azon, hogy Gyurcsány Ferenc nem járta végig a politikai ranglétrát, hiszen a civil szférából és a kiszezésből egyenesen a miniszteri posztra ugrott vissza. Ön említette, hogy észrevette, hogy interpellációs válaszai után gyakran nem tartózkodik az ülésteremben, így Kovács Lászlónak nem marad lehetősége a szavazásra. Hallani lehetett, hogy egy választmányi ülésen hangosan szólította fel a pártelnököt, hogy jelezze, ha bármiféle problémája akad Gyurcsány Ferenccel."

A válasz: egy olyan kulcs, amely megnyitja a kérdések kapuját, és felfedi a tudás rejtett zugait. Az információ, amely segít eligibilisen navigálni a világ bonyolult szövetében, és felfedi a megértés fényét a sötétségben. Minden válasz egy újabb lépés az ismeretek tengerében, ami lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebbre ássunk, és új perspektívákat fedezzünk fel.

A szerepem számos kérdést vet fel: vajon helyénvaló-e, hogy ez a fickó – úgymond – cserbenhagyott bennünket a kilencvenes évek hajnalán? Megengedhető-e, hogy meggazdagodjon, ráadásul egy olyan időszakban, amely sokakban keserű emlékeket idéz? Osztozhatunk-e a nehézségeiben? És bár ez az ember talán nem mond mást, mint mi, a kifejezésmódja, a szerepe, és az érvelése mégis eltérő: így hát lehet, hogy van, aki szerint ez a fiú, vagyis én, csupán egy tüske a köröm alatt.

Rákérdeztem, hogy vajon ő is úgy érzi-e, mintha egy tüskét rejtene a körme alatt.

"Nem vagyok tüske. Az MSZP megújítása nemcsak elméletek alkotásán és azok elfogadásán, hanem konfliktusok megvívásán keresztül is történik."

Bár ekkor még csak sportminiszter volt, ráadásul friss a pozíciójában, az interjú során olyan kérdésekben fejtette ki véleményét, amelyek alapvetően a miniszterelnök hatáskörébe tartoznak.

"Reform kezdődött az egészségügyben, a felsőoktatásban, a honvédelemben és a közigazgatásban. Akkor győzhetünk a következő választásokon, ha ezek mögött felsejlik az a Magyarország-vízió, melynek érdekében hozzányúlunk e területekhez. (...) A reformok és a víziók elemeiből jól összerakható a modern baloldali politika, egy olyan Magyarország képe, amelyért lehet lelkesedni, amelyet lehet szeretni, amely a friss levegő illatát árasztja. Amelyhez képest a jobboldal mondanivalója avítt és nem kívánatos."

Bizonyára érezte, hogy az "okoskodása" sértheti Medgyessyt, mert a mondandó végére odafércelt egy taktikus önvédelmi vörös farkat: "A szintézishez intellektuális és politikai bátorság kell - a miniszterelnökben mindkettő megvan. Ez az új baloldali politika záloga."

Amit a pártos belső konfliktusairól kifejtett, annak utólag, főleg most, huszonkét év elteltével, egyfajta különös hangulata van:

Az eddigi mérkőzéseket házon belül rendre döntetlenre vagy kis gólkülönbségű győzelemre hoztam. És ez számít, mert engem csakis a saját oldalam buktathat meg. Azzal, hogy elfogy a türelem.

Akit érdekel a teljes interjú, kattintson a galériára, aztán lehet lapozni, nagyítani; mondják, a tegnapi újság a világ legunalmasabb dolga, viszont a huszonéves újságnál, pláne a huszonéves újságban látható fotóknál kevés érdekesebb akad.

Szóval a sportminiszter Gyurcsány Ferenc azt ígérte 2003 novemberében, hogy végigmegy az úton.

Valóban, annyira elkötelezetten indult neki ennek az útnak, hogy alig tíz hónappal később, 2004 szeptemberében, miután túllépett a mentorán, már az ország miniszterelnöke lett, ráadásul az MSZP elnöki posztját is betöltötte.

Egy év elteltével, 2006 szeptemberében újra találkoztunk, hogy mélyebben belemerüljünk a víziók világába.