Nagy Márton minisztériuma nyilatkozott a költségvetési hiányról, bemutatva a legfrissebb fejleményeket és elemzéseket a helyzetről.

Magyarország pénzügyei stabil alapokra épülnek, és a költségvetés helyzete továbbra is biztató. A kormány éppen most indítja el Európa legnagyobb adócsökkentési programját, miközben elkötelezetten dolgozik a fiskális fegyelem megőrzésén, valamint az államadósság és a költségvetési hiány mérséklésén. Ezt a fontos információt az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről készült gyorstájékoztató bevezetőjében hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Kép forrása: MTI/Balogh Zoltán

Az NGM azt hangsúlyozta, hogy 2025 első hét hónapjában a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 9 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához képest.

2025 júliusában a központi alrendszer 12,8 milliárd forintos hiánnyal zárta a hónapot, ami drámai eltérést mutat az előző év azonos időszakában tapasztalt 213,0 milliárd forintos többlettel szemben. Július végére az államháztartás központi alrendszere már összesen 2786,4 milliárd forint hiányt halmozott fel. Ez az összeg pontosan megfelel az idei évre prognosztizált pénzforgalmi hiány (4774 milliárd forint) időarányos részének, amely 58,4 százalékot képvisel. Ez a számadat a módosított hiánycél tarthatóságára is utal, amit az NGM tájékoztatója is hangsúlyozott.

Az első hét hónap során a központi költségvetés hiánya elérte a 2779,9 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan az elkülönített állami pénzalapok 89,1 milliárd forintos többletet könyveltek el, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 95,6 milliárd forintos hiányt jeleztek.

Az NGM friss jelentése szerint a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához képest 8,6 százalékkal emelkedtek. Különösen figyelemre méltó, hogy a fogyasztáshoz kötődő adók terén körülbelül 9 százalékos növekedés tapasztalható - állítják a szakértők.

Július végére a költségvetés összesen 2726,3 milliárd forintot fordított kamatkifizetésekre, ami 509,3 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának adatait. Az NGM szerint ezt a különbséget többek között a lejáratok eltérő kamatfizetési időpontjai és az államadósság különböző szerkezete magyarázza.

Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 1561,6 milliárd forint kifizetés 234,6 milliárd forinttal több az előző év azonos időszakánál. Ezt az úthálózat rendelkezésre állási díjak esetében egyes felújítási és nagykarbantartási munkák, míg a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap kiadásai kapcsán a víziközmű-szolgáltatók részére történt többletkifizetések okozták - fűzte hozzá a jelentés.

Ahogy az NGM is rámutatott, a nyugellátások és a gyógyító-megelőző szolgáltatásokra fordított költségek túllépték a tavalyi szintet. Július végéig, beleértve a 13. havi nyugdíjat és egyéb ellátásokat, a nyugellátásokra és nyugdíjszerű juttatásokra összesen 4400,8 milliárd forintot költöttek el, míg a gyógyító-megelőző ellátások esetében a kifizetések elérték a 1732,0 milliárd forintot.