A szakember hangot adott véleményének: vajon csendben lemondanak a gazdák? - Agrárszektor
A NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók most 35% kedvezménnyel vehetnek részt a regisztráción! Ne hagyd ki ezt a remek lehetőséget!
A szakértő véleménye szerint a járvány következményeként keletkezett közvetlen kárt három fő kategóriába sorolhatjuk: rövid távú, hosszú távú gazdasági, valamint erkölcsi kárra. A rövid távú kár mértéke a 11 ezer leölt állat értékére vonatkozik, amely elsősorban tejelő marhákat foglal magában. Ezek az állatok nem csupán tárgyi eszközök, hanem folyamatos jövedelmet, azaz cash-flow-t biztosítanak a vállalkozás számára. Így tehát valójában a tárgyi eszközöket érintette a kár, amikor ezeket leölték.
- nyilatkozta Hollósi Dávid.
A szakértő elemzése alapján a közvetlen anyagi veszteség mértéke figyelemreméltóan magas: a leölt állatok miatt összesen 10-12 milliárd forintra rúg a rövid távú kár, míg a kiesett éves tejhozam 15-17 milliárd forint körüli összegre becsülhető. Így tehát a közvetlen kár mértéke körülbelül 25-30 milliárd forint között mozog. Emellett hangsúlyozta, hogy a tejtermelés helyreállítása az érintett gazdaságokban évekig is eltarthat. Hollósi kiemelte, hogy a tejelő szarvasmarha-tartás területén még nem alakultak ki olyan szigorú járványvédelmi intézkedések, mint a sertés- vagy baromfitartás esetében. A mostani járvány rávilágított ezen intézkedések szükségességére, és várható, hogy a banki finanszírozás feltételei is átalakulnak a jövőben.
Annyira fontos lesz a jövőben, hogy ha nem rendelkeznek ilyen létesítményekkel, az már egy komoly akadályt jelenthet.
A járvány által sújtott telepek újbóli életre keltése kapcsán Hollósi hangsúlyozta, hogy ez nem csupán gazdasági jellegű kihívás, hanem a közösségek lelki jólétére is komoly hatással bír. Jelenleg az állam három fő költséget vállal át: fedezi az ártalmatlanítás teljes költségét, ideiglenesen átvállalja a bérköltségeket, továbbá hitelmoratóriumot is biztosít a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára.
Ez a helyzet most elkerülhetetlennek tűnik. Ha valaha volt is indokolt a hitelmoratórium, akkor az most különösen indokolt.
- megvizsgálta a szituációt.
A szántóföldi növénytermesztés aktuális helyzetéről beszélve a szakértő kiemelte, hogy a beruházások támogatásának mértéke jelenleg nem elégséges. Ugyanakkor a korábbi évek kedvező jövedelmezősége révén a gazdálkodók eszközellátottsága kielégítőnek mondható.
Az állattenyésztés és az élelmiszeripar szerepe egyre hangsúlyosabbá válik, ami teljesen indokolt.
- egészítette ki.
Hollósi véleménye szerint a szántóföldi növénytermesztés számos komoly kihívással küzd: az egy hektárra jutó hozamok tartósan alacsony szinten stagnálnak, miközben a támogatások folyamatosan csökkennek.
A támogatások ellenére is sok termelő helyzete a nullához közelít. Ez az állapot rövid távon, egy-két évig még fenntartható, azonban három-öt év távlatában már nem valószínű, hogy így tudják folytatni.
- figyelmeztetett, hogy ne hagyjam figyelmen kívül a figyelmeztetéseit.
A banki szakember szerint a mezőgazdaságban nem a klasszikus csődök, hanem a "csendes csődök" időszaka jöhet el.
A mezőgazdaság világában a csendes visszaesések ideje érkezhet el.
- kifejtette, megjegyezve, hogy ebben az időszakban a kisebb gazdaságok gyakran integrálódnak a nagyobbakba, ami a résztvevők számának csökkenéséhez vezet, ám ez nem mindig jár együtt drámai pénzügyi összeomlással.
Hollósi az élelmiszeripari pályázatok kapcsán kétféle pályázót azonosított: az egyik csoport a régóta működő, sikeresen profitáló élelmiszeripari vállalkozásokból áll, míg a másik az "opportunista" pályázók, akik most kívánnak belépni a feldolgozási szektorba. Az utóbbiak számára a banki finanszírozás megszerzése jelenthet komoly kihívást. A szakértő véleménye szerint a jövőbeni kamatszintek nem fognak visszatérni a korábbi, alacsony szintre, ezért arra ösztönzi az iparági szereplőket, hogy kutassanak fel minden lehetséges alternatívát, amely kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket kínálhat számukra.
