Megnyilvánult a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjének egyik áldozata.

Mária először 14 évesen lett J. Péter áldozata egy közös táborozás alatt 1996-ban. A most felnőtt nő azért mesélte el történetét, mert biztos benne, hogy nem ő az egyetlen áldozat. Szeretne másokat is arra ösztönözni, hogy törje meg a csendet. A Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatóját május 29-én tartóztatták le ugyanis a gyanú szerint prostitúcióra kényszerítette az intézetben élő fiatal lányokat.

Mária, a Szőlő utcai javítóintézet egykori igazgatójának egyik áldozata, most először osztotta meg fájdalmas emlékeit. Elmondása szerint családja szoros kapcsolatot ápolt a fiatal, akkor mindössze 28 éves J. Péterrel a kilencvenes évek végén. Mária úgy érzi, hogy fontos beszélnie a történetéről, mert meggyőződése, hogy nem ő az egyetlen, akinek Péter ártott. Ezzel szeretné bátorítani a többieket is, hogy merjék megosztani a saját élményeiket, ezzel is segítve a gyógyulást és a megértést.

Mária, aki akkor éppen 14 éves volt, és a családja rendszeresen együtt táborozott Péterrel, mindig élvezte a férfi társaságát, aki kedvességével hódította meg a szívét. Egyik nyári tábor során váratlanul csak kettesben maradtak Péterrel, és Mária meglepődött saját érzésein. Soha nem gondolta volna, hogy a férfi mellett kényelmetlenül érezhetné magát, sőt, eszébe sem jutott, hogy ez a szituáció bármilyen problémát okozhat.

Mária és Péter egymással szemben ültek, amikor Péter váratlanul a lábára tette a kezét. Az érzés egészen más volt, mint amikor a nagybácsik megveregetik az embert a vállán, Mária szívében hirtelen zűrzavar támadt. "Nagyon zavarba jöttem" - mesélte később. Ekkor az ösztön vezérelte, felállt, és a szoba ajtaja melletti mosdókagylóhoz sietett, hogy kezet mosson és megszabaduljon a feszélyezettségtől. De ekkor Péter csendesen mögé lépett.

Odanyomta magát hozzám, és már éreztem, hogy vágyakozása feszültséggé alakult. Hátulról benyúlt a bugyimba, és valahol ott volt a feje is, a nyelve, de a részletek elmosódtak az emlékeimben. Csak arra emlékszem, hogy mennyire borzasztó érzés volt az egész. Végül sikerült kiszabadulnom a helyzetből, de talán nem is ezt a szót kellene használnom, mert valójában nem tartott vissza, egyszerűen csak engedte, hogy kimenjek a szobából.

„Kérlek, formáld át a szöveget, hogy sajátos és különleges legyen!” – mondta a 444-nek.

Mária ekkor kilépett a táborozók közé, és a szívében egy furcsa érzés kavargott: "iszonyatosan mocskosnak és gusztustalannak" érezte magát a történtek súlya alatt. Pár héttel később Péter újra megpróbálta közelíteni őt, és váratlanul megcsókolta. Mária teljesen megdermedt, mintha az idő megállt volna körülötte. Ekkor Péter érdeklődve kérdezte, hogy neki is "jó volt-e", miközben a kezéhez nyúlt, és Mária csak egy pillanatra tudott reagálni a helyzetre.

Néhány évvel később a 16 éves Mária saját maga kereste fel Pétert, amikor iskolai és családi gondjai miatt úgy érezte, hogy nem látják szívesen otthon. J. Péter nappalijában töltötte az éjszakát, aki egyszer csak kiment hozzá, és amíg a férfi barátnője a másik szobában aludt újra megközelítette a kiskorú lányt. "Nem volt erőszakos, de nem is egyeztem bele abba, ami történt" - mondta, és hozzátette, csak arra várt hogy vége legyen. Ezt követően soha többé nem találkozott J. Péterrel.

A portál egy gyermekjogi szakértőt, Gyurkó Szilviát kérdezte meg a bántalmazásról. Szilvia elmondta, hogy sok esetben az áldozatok visszatérnek a bántalmazóikhoz, és ennek hátterében gyakran a gyermekkori szexuális visszaélések következményei állnak. Az áldozatok gyakran önváddal és mély szégyenérzettel küzdenek, úgy érzik, hogy ők is felelősek a történtekért. Amikor segítséget keresnek, sokszor nem kapják meg a szükséges támogatást, és ez csak fokozza a trauma súlyosságát. Ez a kettős bántalmazás – a fizikai erőszak és a környezet hitetlensége – olyan pszichológiai helyzetet teremt, amelyben az áldozatok évtizedekig csendben viselik a szenvedéseiket, és különféle önpusztító stratégiákkal próbálják enyhíteni a fájdalmukat.

J. Péter Pál ellen korábban többször is érkeztek feljelentések gyanús kapcsolatok miatt, melyek kiskorúakat érintettek. 2009-ben egy fegyelmi eljárás következményeként elbocsátották a gyermekvédelemből. Ennek ellenére 2010-ben a Budapesti Javítóintézet igazgatói posztjára nevezték ki, ahol 15 éven át tevékenykedett, egészen május 29-i letartóztatásáig.

J. Péter Pál a kilencvenes évek közepén lépett be a gyermekfelügyelői világba, később pedig szociális munkásként folytatta pályafutását. 2002 és 2005 között a Magvető utcai befogadó lakásotthon irányítását látta el. A Magyar Jelen korábbi munkatársai arról számoltak be, hogy J. ebben az időszakban gyakran vitt ki éjszakánként gyereklányokat az intézményből, azt állítva, hogy krízistanácsadást nyújt számukra.

Reviczky Krisztina volt munkatárs szerint egy Adrienn nevű, 13 éves lány egy ilyen éjszakai alkalom után zaklatottan visszatérve utalt arra, hogy J. orális szexre kényszerítette. A lányt korábban szexuális bántalmazás miatt emelték ki a családjából.

Az otthoni munkát végző kollégák 2003-ban Molnár László, a Területi Gyermekvédelmi Szolgálat akkori vezetője társaságában feljelentést tettek a XVIII. kerületi rendőrkapitányságon. Az eljárás során több munkatárs is tanúskodott, azonban a nyomozás végül bűncselekmény hiányában lezárásra került. Később újabb feljelentés is érkezett J. ellen, ám ez a vizsgálat is hasonló eredménnyel zárult.

2009-ben fegyelmi eljárás keretében eltávolították J.-t a gyermekvédelmi rendszerből, miután kiderült, hogy egy 16 éves lánnyal nem megfelelő kapcsolatot ápolt. A megrovás és az elbocsátás ellenére 2010-ben mégis kinevezték a Budapesti Javítóintézet igazgatójává. A Rendészeti Államtitkárság információi szerint J. Péter Pál és egy munkatársa prostitúcióra kényszerítettek két olyan lányt, akik gyermekotthonban nevelkedtek. Az adminisztrációs nyilvántartások szerint a lányok az óbudai Szőlő utcai javítóintézet munkatársai voltak, azonban a valóság az volt, hogy testükkel kellett keresniük a megélhetésüket.

Az igazgatót május 29-én fogták el, miután a nyomozók két nappal korábban akciót indítottak ellene. A vádak között szerepel az emberkereskedelem, a kényszermunka, valamint a közszolgálati pozícióval való visszaélés.

A NANE Egyesület bántalmazott nők és gyermekek számára nyújtott támogatása érdekében működtet egy ingyenesen hívható segélyvonalat, amely a 06-80-505-101-es telefonszámon érhető el. A vonal munkanapokon hívható: hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 18:00-22:00 között, kedden pedig 8:00-12:00, valamint szerdán 12:00-14:00 óráig. Külföldről az Egyesület segélyvonalát a 06-1-267-4900-as számon lehet elérni. További részletek és információk a NANE segélytevékenységeiről a nane.hu weboldalon találhatók.

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap minden órájában, Magyarország területén díjmentesen hívható a 06-80-20-55-20-as telefonszámon.