Mesebeli dallamok csendülnek, nem csupán a kicsiknek szólnak. Az éjszakában felnőttek is elmerülnek a varázslatos történetek tengerében, ahol a zene minden szót életre kelt. Az érzések, emlékek és álmok találkoznak egy harmonikus együttlétben, ahol a mesé

Mitől válik egy mű valóban különlegessé, és milyen titkokat rejt a mélyebb rétegeiben? Miért érezzük, hogy a zene hallgatása közben szívünk hirtelen összeszorul, vagy éppen ellenkezőleg, miért tölti el a lelket egyfajta derű? Milyen gondolatok foglalkoztathatták a zeneszerzőt, amikor saját magáról és művészetéről reflektált? E kérdésekre keresi a választ a sorozat, amelyben zenészek által kiválasztott művek segítségével a nézők betekintést nyerhetnek a zene mélyebb világába. Murvai-Bőke Gabriella zenetörténész által írt ismertető szövegek, színművészek előadásában, igazi szalonzenei környezetben kelnek életre, hogy együtt fedezhessük fel a zene varázslatos és sokszínű világát.
Május 10-én az Óbudai Társaskör varázslatos kalandokra invitálja a közönséget. Az esemény mottója: "Jelkép-erdején át vezet az ember ösvénye", és ez a mesés utazás minden résztvevőt végigkísér, segítve a nehézségek feldolgozását, valamint erőt adva az új kezdetekhez. A mítoszok és legendák nem csupán szórakoztatnak, hanem az élet mélységeiről is mesélnek, hiszen a zeneszerzők is jól tudják, mennyire fontos a mesék teremtő hatása. A Szent István Filharmonikusok zenei varázslatával egy olyan világba kalauzolják el a közönséget, ahol a Diótörő oldalán harcolhatnak, Mahler zenéjében felfedezhetik az éteri fényt, és felfedhetik az állatvilág titkait. Sőt, még arra is fény derül, hogy Strauss mit keres a kutyaólban.
Természetesen! Íme egy egyedi megközelítés a "Variációk egy francia gyermekdalra" témához: --- **Francia gyermekdal variációi: A játszótér varázsa** A játszótér zsongása, nevetés és móka, Minden kicsi szívben ott dobog a zene. Pörög a hinta, repül a gondolat, Egy francia dallam száll a fák alatt. **Első variáció: A hintázás öröme** Hinta, hinta, ég felé szállok, Felhők között, mint egy madár, úgy vágyok. A szél simogat, mint egy lágy ölelés, Minden pillanat új kalandot ígér még. **Második variáció: A csúszda kalandja** Csúszdán le, mint a szélvész, Egy röpke pillanat, s már földet érés. Nevessünk együtt, barátok között, A csúszdázás öröme egy végtelen kötet. **Harmadik variáció: A labdajáték** Labda pattog, a barátság szőtte, Körbe-körbe, mint a tavaszi tőzike. Gólra törve, de a játék a lényeg, Együtt a nevetés, ez a legszebb kémia. **Negyedik variáció: A mese világa** Mesélj, mesélj, csillagok alatt, Kalandok várnak, csak ki kell nyitni a kaput. A szavak szárnyán repülünk messze, Egy francia dallam a szívünkbe veszte. **Záró variáció: A búcsúzás pillanata** Lassan elérkezik a nap vége, De a játszótér varázsa sosem vége. Ígérjük, jövőre újra találkozunk, A barátság dallamát sosem feledjük. --- Remélem, tetszik a fenti szöveg! Ha szeretnél más stílusban vagy témában variációkat, csak szólj!
Különleges módon hozzájárulnak a teljesítményhez: Fodor Gyöngyvér, Dénes Balázs, Fánczi Gábor és Füredi Gellért, mindannyian bőgő művészek, akik egyedülálló hangzásukkal gazdagítják az előadást.
Gustav Mahler „Urlicht” című műve, amely a II. szimfóniájának egy jelentős része, egy lenyűgöző zenei utazás. Az „Urlicht” németül annyit jelent, mint „ősvilág” vagy „alapvető fény”, és a darab mélyen gyökerezik az emberi lélek keresésében, a transzcendencia és az élet értelme után kutatva. A zene szimfonikus mélységei és a vokális szóló érzelmi kifejezése egyedülállóan ötvözi a drámaiságot és a lírát. A darab hangzásvilága a népdalok egyszerűségével és a filozófiai mélységgel egyaránt rendelkezik, amely Mahler sajátos zenei nyelvén keresztül tárul elénk. Az „Urlicht” hangulata a remény és a megnyugvás érzését kelti, ahogy a sötétségből a fény felé vezet az út. Mahler képes arra, hogy a zene által kifejezze az emberi lét legmélyebb dilemmáit, miközben az élet és a halál, a fájdalom és a megváltás kérdéseit boncolgatja. Az „Urlicht” nem csupán egy zenei darab, hanem egy spirituális élmény, amely megérinti a hallgató szívét és lelkét. Ahogy a mű végigfut, a zene fokozatosan egyre felemelőbbé válik, és végül a megnyugvás és a belső béke érzésével zárul. Mahler zsenialitása abban rejlik, hogy képes egyesíteni a különböző zenei elemeket és érzelmeket, hogy egy olyan egységes és megható élményt teremtsen, amely örökre a hallgatók emlékezetében marad.
Közreműködnek: Dénes Balázs (bőgő), Dénes-Worowski Marcell (bőgő), Fánczi Gábor (bőgő), Godár Gergely (bőgő) és Piukovics Gábor (bőgő).
Daryl Runswick: Strauss a kutyaólban – egy olyan mű, amelyben a zeneszerzők világának ironikus és szórakoztató oldalát ismerhetjük meg. Az írásban a klasszikus zene és a mindennapi élet találkozása révén egy szórakoztató, mégis mélyreható képet kapunk a művészet és az élet összefonódásáról. A cím is sejteti, hogy a komoly zene és a hétköznapi szituációk hogyan képesek egymást kiegészíteni, vagy akár ellentmondani is. Runswick stílusa friss és szellemes, amely lehetővé teszi, hogy a közönség számára élvezetes és emlékezetes élményt nyújtson, miközben elgondolkodtat a zene és a kultúra szerepéről a társadalomban.
Közreműködnek: Fodor Gyöngyvér, Dénes Balázs, Dénes-Worowski Marcell, Fánczi Gábor, Godár Gergely és Piukovics Gábor, mindannyian bőgős szerepben.
Csajkovszkij "Diótörő" című balettzenéje egy varázslatos zenei utazás, amely tele van érzelmekkel és színes dallamokkal. A mű különböző karaktereket és eseményeket idéz meg, kezdve a karácsonyi ünnepségtől, ahol Clara és a Diótörő herceg kalandjai elkezdődnek. A zene magával ragadó, a könnyed és játékos melódiák mellett felfedezhetjük a drámai pillanatokat is, amelyek a balett szívét adják. A híres "Virágkígyó" tánc és a "Hópehely" balett jelenetek különösen emlékezetesek, zenei gazdagságukkal és a táncosok precíz mozdulataival. Ez a balett egy igazi ünnepi klasszikus, amely mindig képes elvarázsolni a közönséget.
Közreműködik: Petruska Emma (cselló), Puskás Bernadett (cselló), Farkas Áron (cselló), Villányi Péter (cselló)
Saint-Saëns "Állatok farsangja" című zenekari műve egy lenyűgöző és szórakoztató kompozíció, amely különböző állatok karaktereit és viselkedését jeleníti meg zenén keresztül. A darab különlegessége, hogy minden egyes tétel egy-egy állatot vagy állatcsoportot idéz meg, miközben humorral és játékossággal tölti meg a zenét. A nyitótétel, amely a "Bevezetés és Ronda" címet viseli, az egész mű hangulatát megalapozza, és a közönséget egy varázslatos, színes világba vezeti. A híres "Mókusok tánca" a vidámság és a dinamizmus mintaképe, ahol a száguldó ritmus és a gyors dallamok remekül tükrözik a mókusok élénkségét. A "Csigák" tétel lassabb, meditatívabb hangzása a természet nyugalmát hozza el, míg az "Elefánt" tétel a nehézkes mozgás és a báj keverékével szórakoztat. A "Tollászkodó madarak" pedig a könnyedséget és a szabad szelleműséget tükrözi, ahol a dallamok szárnyra kelnek a zenészek kezei alatt. A mű fénypontja a "Tánc a macskák" tétel, amely a macskák titokzatos és játékos természetét ragadja meg, míg a zárótételben, a "Farsangi bálban", a különböző állatok összefonódó tánca egy igazi ünnepi hangulatot teremt. Saint-Saëns mesterműve nemcsak a zeneélvezet örömét nyújtja, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a hallgatók egy szórakoztató és tanulságos utazásra induljanak az állatvilágban, felfedezve annak sokszínűségét és varázsát.
Közreműködik: Fejes Helga (hegedű), Puskás Bernadett (cselló), Schrettner-Kozák Bernadett (hegedű), Dénes Balázs (bőgő), Horváth Levente (brácsa), Janzsó Gergely (hegedű), Schrettner Kornél (hegedű), Szőke Márton (klarinét), Kovács Gergely (zongora)