Milyen lépéseket tegyen Európa az orosz hibrid hadviseléssel szemben? E kérdés körül forog a diskurzus számos országban.
Egyre növekvő aggodalommal figyelik a nyugati szakértők a Dánia és Norvégia felett feltűnt ismeretlen drónokat, amelyeket sokan az orosz hibrid hadviselés újabb eszközként azonosítanak. A helyzet komolyságát látva a médiában is egyre többször merül fel a kérdés: szükséges-e, hogy Európa válaszlépéseket tegyen, és ha igen, miként kellene ezt megvalósítani.
A hétvégén újra ismeretlen eredetű drónok bukkantak fel Norvégia és Dánia repülőtereinek, valamint katonai bázisainak környezetében. E fejleményekre reagálva a dán kormány péntekig betiltotta az ilyen robotok és repülőmodellek használatát az ország teljes területén. A döntésre különösen nagy szükség volt, mivel szerdán Koppenhágában informális találkozóra gyűlnek össze az EU állam- és kormányfői. A megbeszélés két központi témája az unió közös védelmi stratégiája és Ukrajna támogatása lesz.
Az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedett - főként orosz származású - drónincidensek és az EU tagállamai ellen irányuló hibrid hadviselési módszerek arra ösztönzik az unió vezetését, hogy hatékonyan reagáljanak Moszkva provokációira. Ugyanakkor a feladat nem egyszerű, hiszen a közvélemény az európai országokban meglehetősen megosztott ebben a kérdésben.
Hollandia egyik vezető, jobbközép irányultságú napilapja, a De Volkskrant, úgy véli, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy továbbra is figyelmen kívül hagyja Oroszország manipulációit. "Oroszország folyamatosan megismétli akcióit, amelyek arra kényszerítik az európai országokat, hogy szembenézzenek a valósággal: egy revansista és neoimperialista ideológiával motivált, jelentős szomszéddal állunk szemben, amely a nemzeti büszkeség érdekében kész akár több százezer ember életét is feláldozni." Az újság hangsúlyozza, hogy Oroszország szinte az egész gazdaságát a háború szolgálatába kívánja állítani, és egy megállíthatatlannak vélt hadsereget kíván létrehozni. "Ezt érdemes alaposan mérlegelni, mielőtt behúznánk a függönyt, hogy ne kelljen látnunk az utcán túloldalon égő házat."
A Jutarnji list, Horvátország második legnagyobb példányszámban olvasott napilapja, éles kritikát fogalmaz meg az európai vezetők számára, akik nem tudnak konszenzusra jutni Moszkvával kapcsolatos közös álláspontjukról. Az elkövetkező EU- és NATO-csúcsok során is terítékre kerül a téma. Radosław Sikorski, a lengyel külügyminiszter, figyelmeztette Oroszországot, hogy ha megszegik a lengyel légtér határait, repülőgépeiket lelövik. Ezzel szemben Boris Pistorius, német védelmi miniszter, a helyzet komolyságára hívta fel a figyelmet, arra figyelmeztetve a többi NATO-tagállamot, hogy ne lépjenek Putyin provokációs csapdájába. A horvát lap hangsúlyozza, hogy "a megfontolt cselekvés nem gyávaság, hanem a saját nemzetünk és Európa békéjének megőrzésére irányuló felelősségvállalás".
Egy sajátos nézőpontból vizsgálja a helyzetet Németország egyik legelismertebb és legnagyobb példányszámban fogyó napilapja, a Süddeutsche Zeitung. Az újság rávilágít a NATO-ban elterjedt, kissé visszafogott megfogalmazásra, amely csupán a szövetség keleti szárnyaként említi azokat az államokat, amelyek a legközelebb helyezkednek el Oroszországhoz. "Nem meglepő, hogy a politikai vezetők és katonai parancsnokok kerülik a 'keleti front' kifejezést – írja az újság –, hiszen az a háború, a vérontás és a halál borongós képét idézi. Ezzel szemben a 'szárny' kifejezés sokkal ártalmatlanabbnak, távolinak tűnik. Azonban a valóság egészen más. A keleti NATO-tagállamok, amelyek szembe kell nézzenek az Oroszország által indított agresszióval, harci gépekkel és drónokkal fenyegetve, nem érzik magukat biztonságban. Ők valódi frontországokként tekintenek saját magukra."
A hibrid hadviselés egyik legfőbb veszélyére a La Croix francia katolikus hírlap hívja fel a figyelmet. Az Igen, háborúban állunk Oroszországgal című írás szerint nem attól kell igazából félni, hogy orosz tankok gördülnek majd be Varsóba vagy Berlinbe. "Az igazi veszély az, hogy oroszbarát politikai pártok kerülnek hatalomra, és elpusztítják mindazt, ami erőssé tesz minket: az Európai Uniót. Ennek leküzdéséhez higgadtnak kell maradnunk, és nem szabad bedőlnünk a provokációknak. Meg kell őriznünk az európai egységet, és mindent meg kell tennünk a hamis hírek terjesztése ellen. Ezek most már nemcsak keletről, hanem nyugatról is érkeznek. A TikTok, a Facebook, az X és a mesterséges intelligencia fejlesztésének ellenőrzése ugyanolyan fontos - ha nem fontosabb -, mint tankok vagy vadászgépek építése."
A Barcelonában megjelenő weboldal vezető szerkesztője, Rafael Vilasanjuan, még határozottabb szavakkal fejezte ki véleményét. Azt írta: "Putyin agressziója a szomszédos ország ellen túllép a területi hódításon; ez az orosz birodalom újjáépítésének kezdetét jelzi. Európa számára ez a békeidők végének eljövetelét hozza magával. Az államok határai már nem számítanak biztosnak. Lengyelország és Románia területén drónok és repülőgépek üzenik, hogy Putyin ambíciói messze túlmutatnak a Donbászon. Még ha katonailag felkészültek is vagyunk, ez a harc sokkal alattomosabb formát ölt. Védekezni kell a kibertámadások, a kémkedés és a bűnözés ellen. Ha valóban meg akarjuk óvni Európát, itt kell kezdenünk."
A görög Naftemporiki véleménye éles ellentétben áll a korábbi nézetekkel. A gazdasági portál úgy véli, hogy az európai sajtó jelentős része rémhírterjesztést folytat. „Úgy tűnik, hogy háborús hisztéria van kibontakozóban, különösen az európai közszférában. Ezzel próbálják meggyőzni a közvéleményt arról, hogy Oroszország készül a NATO-tagállamok megtámadására. A valós szándék azonban az, hogy az európai polgárok lemondjanak a jóléti állam előnyeiről a haderő fejlesztésének javára. Eközben az európai adófizetők pénzéből amerikai fegyvereket vásárolnak, hogy azokat Ukrajnába szállítsák. Az EU gazdasága fokozatosan háborús gazdasággá transzformálódik. Már az európai bankok is a kollektív újrafegyverkezés időszakára készülnek, és ennek fényében formálják politikájukat és stratégiáikat.”
