Nagy Ferenc Nemzetközi Kórustalálkozó: egy különleges zenei esemény, ahol a világ különböző tájairól érkező kórusok találkoznak, hogy megosszák szenvedélyüket és tehetségüket. Az esemény célja, hogy elősegítse a kulturális párbeszédet és a zenei hagyomány

Múlt vasárnap immár tizenharmadik alkalommal került sor a hagyományos őszi Nagy Ferenc kórustalálkozóra, amelyek célja zenével, énekkel emlékezni arra a zenetanárra, karnagyra, aki látnokként hirdette a magyarság újraegyesülését, azonban ezt nem a politikumtól várt el, hanem szívós munkájával valósította meg már akkor, amikor az országhatárok alig voltak átjárhatók.

Nagy Ferenc (1935-2008) Búzaházán látta meg a napvilágot, és már 17 évesen elkezdte kórusvezetői pályafutását. A szászrégeni tanítóképző elvégzése után a kolozsvári zeneakadémián folytatta tanulmányait. Első lépéseit zenetanárként Mikházán és Jobbágytelkén tette meg, majd véglegesen Csíkfalvára költözött, ahol a helyi iskolában tanított, sőt, egy időre az intézmény vezetésével is megbízták. Kiemelkedő munkássága során számos énekkart alapított és kórusversenyeket szervezett; ő volt a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség megalapítója is, amelynek örökös elnöki posztját töltötte be. Tevékenységének elismeréseként 2006-ban Bartók Béla-díjat kapott, 2008-ban pedig a Magyar Kultúra Lovagjává ütötték. Minden ősszel a Csíkfalva községben megrendezett kórustalálkozókon tisztelegnek emléke előtt, ahol az idei, már tizenharmadik alkalommal megtartott esemény nemzetközi színt is kapott, hiszen anyaországi és vajdasági dalkarok is részt vettek rajta.

A rendezvény lebonyolításáért felelős csapatot a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar és a nyárádszeredai Bocskai István Dalkör alkotta, akik mellett számos támogató is részt vett az esemény megvalósításában. Fontos szereplők voltak a Jobbágyfalva-Nyárádszereda Unitárius Társegyházközség, Csíkfalva önkormányzata, valamint a Tündér Ilona vendégház is. A rendezvény fő támogatóiként az RMDSZ és a Communitas Alapítvány emelkedtek ki, mellettük pedig helyi és környékbeli cégek is hozzájárultak a sikerhez, többek között a Genesis, a Lanka Transilvania, a Gabriella, a Vikingsif és a Tilia.

A kórustalálkozó résztvevőit idén is a festői jobbágyfalvi unitárius templom várta, ahol a közönség hamarosan találkozhatott a csíkfalvi általános iskola előtt álló Nagy Ferenc emlékoszlopnál. Délben itt gyűltek össze a kórusok, hogy együtt ünnepeljék a zene és az emlékezés erejét. A helyi iskola kórusa egy szívhez szóló énekműsorral tisztelgett a névadó előtt, majd Szakács Endre művész, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség örökös alelnöke, Nagy Ferenc jó barátja és az emlékoszlop megálmodója, megemlékezett a karnagyról. Beszédében hangsúlyozta, hogy Nagy Ferenc a szívét és hitét mindig magával hordozta, és kitartó munkával felkutatta a Kárpát-medence összes énekkarát és karnagyát, létrehozva egy átfogó névjegyzéket. "A szabadság mindig a munkálkodás gyümölcse" - figyelmeztette a jelenlévőket a művész, aki az értékek megőrzéséről is beszélt, megidézve Kerekes szavait, amelyek mindenkit arra ösztönöztek, hogy folytassák a hagyományok ápolását és a zene szeretetét.

József, a helyi református lelkipásztor, Isten áldását kérte az eseményre. Az emlékezés koszorúinak elhelyezése után a résztvevők elénekelték Nagy Ferenc népszerű népdalát, a „A csitári hegyek alatt”-ot, amely mélyen resonált a jelenlévők szívében. Az ünnepség a jobbágyfalvi kultúrotthonban folytatódott, ahol Gáll Hajnalka, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, különlegesnek titulálta ezt a napot, amikor a zene, a hit és a közösség hangjai egyesülnek. A kórustalálkozó nem csupán egy kulturális esemény, hanem a magyar lélek ünnepe is, amely a határokon innen és túl is összeköti az embereket egy közös dallamra. „Nagy Ferenc élete és munkássága példaértékű, hiszen nemcsak a zene, hanem a közösség szolgálatában is maradandót alkotott. Az ő elhivatottsága, embersége és közösségépítő ereje ma is inspiráló példát nyújt mindannyiunk számára” – emelte ki a konzul, hangsúlyozva, hogy „a közös éneklés egy híd a nemzetek és generációk között, amelyet mindig érdemes újraépíteni”.

A községi önkormányzat nevében üdvözlő Varga Ervin polgármester szerint "ez az esemény nemcsak a kórusmuzsika ünnepe, hanem főhajtás egy példamutató életmű előtt - Nagy Ferenc tanár úr előtt, aki egész életében hitt abban, hogy az éneklés nem csupán hangok sorozata, hanem a lélek kifejezése, a közösség hangja." A férfikar, amely Nagy Ferenc nevét viseli, méltón viszi tovább ezt az örökséget, a kórustalálkozók pedig évről évre bizonyítják, hogy amit egy elhivatott ember el tud indítani, az nem múlik el vele, hanem közösséggé, hagyománnyá, értékké válik - hangsúlyozta a községvezető.

Ezt követően a részt vevő kórusok hangversenyére került sor, színpadra lépett a nyárádszeredai Pillancsok, a szegedi Őserő dalárda, a nyárádremetei Gyöngyszemek énekegyüttes, a nyárádszeredai Harmónia ifjúsági kórus, a csókai II. Rákóczi Ferenc Magyar Művelődési Egyesület Rákóczi férfikórusa, a nyárádszeredai Bocskai Dalkör női kara, valamint a házigazda Nagy Ferenc Férfikar.

A kórustalálkozó legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor a hosszú egy évnyi előkészítés után a jobbágyfalvi Nagy Ferenc és a csókai Rákóczi férfikórusok ünnepélyesen aláírták az együttműködési egyezményt. "A zene mindig is összekötötte az embereket, és talán mi, magyarok ezt még inkább a szívünk mélyén érezzük. Bár határok választanak el bennünket, lelkünkben egy közös dallam zeng. Ugyanaz a nyelv, ugyanaz a hit, ugyanaz a nemzettudat él bennünk, és ez az összetartozás ereje."

Tedd egyedivé a szövegedet: "A közös hagyomány, a megosztott kultúra és a zene varázsának ereje összekapcsol minket. Most két kórus egy olyan megállapodást ír alá, amely szimbolikusan is megjeleníti mindazt, amit a zene és a magyarság összetartó ereje jelent. Ez az egyezmény nem csupán baráti kapcsolatokat teremt, hanem testvéri kötelékeket is ápol a két közösség között - egy ígéretet arra, hogy a jövőben is együtt énekelünk, és megőrizzük mindazt, amit közösen kaptunk örökségként" - hangzott el az ünnepi pillanatokban. "Sokfélék vagyunk, de a zene, bármilyen formában is szóljon, összeköt minket: vajdaságiakat, anyaországiakat és erdélyieket. Ilyenkor érezzük, hogy egyek vagyunk" - tette hozzá zárszavában Tőkés Attila, nyárádszeredai református lelkipásztor.