A munkavállalók nagyobb béremelést követelnek - MMOnline

A Jobtain legfrissebb felmérése szerint 2025-re a munkáltatók 88%-a mindössze 10%-nál alacsonyabb béremelést tervez, míg a munkavállalók 86%-a legalább 11%-os növekedést szeretne elérni. Érdekes módon, a megkérdezett dolgozók körülbelül fele 20%-ot meghaladó bérnövekedést vár el. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a magasabb béreknek: a növekvő munkanélküliség, a csökkenő vállalati nyereség és a lassuló gazdasági teljesítmény mind kihívást jelent. "A következő év egyik kulcskérdése, hogy vajon megismétlődhet-e az a jelenség, amely során a cégek kezdetben alacsonyabb béremelési tervei végül a munkavállalók magasabb bérigényeihez igazodtak" - emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A Jobtain 2025 márciusában végzett felmérést partnerei körében többek között arra a kérdésre vonatkozóan, hogy leginkább mi határozza meg a bérpolitikájukat. Kutatásuk alapján a cégek egyharmada teljesítményalapú bérstratégiát követ és nem jelent számukra kihívást az objektív mérőszámok kidolgozása. A vállalatok 45 százaléka csak kisebb módosításokat tervez a bérstruktúrában, viszont 36 százalék egyáltalán nem módosítaná azt. Ez utóbbi arány azért érdekes, mert egyébként az EU bértranszparencia irányelveinek való megfelelés meglehetősen komoly feltételeket támaszt a vállalatokkal szemben, amelyek közül az azonos munkáért egyenlő bér elve csak egy a sok közül. Igaz, hogy ezzel kapcsolatban a megkérdezettek 75 százaléka úgy nyilatkozott, már most megfelelnek az egyenlő bérezés alapelvének. Viszont a számos további, bértranszparenciával kapcsolatos elvárásoknak való megfelelés miatt bizonyos, hogy sok cégnek kell a bérpolitikáját átalakítani. A tehetségek megtartása, illetve a dolgozói elégedettség növelése a cégek harmadának jelent hatalmas kihívást .

"Megkérdeztük a munkavállalókat is a bérek kapcsán. Több mint ötven százalékuk fizetése 300.000 forint alatt van jelenleg, harmaduk 3-500.000 forint között keres, és mindössze 6 százalékuk fizetése esik a 700.000 - 1.000.000 forintos kategóriába. A dolgozók több minte fele nem kapott tavaly béremelést, egyötödük 5 százalék alattit. Viszont a munkavállalók háromnegyede nyilatkozta azt, hogy a megélhetési költségei nőttek. A bérigénynél a betanított munkások is 500.000 forint feletti fizetést jelöltek meg, a szellemi munkakörben ez közel 700.000 forint. Az egyéb juttatások kategóriájában a pénzbeli és természetbeni juttatás egyaránt fontos a betanított munkások közel felének" - részletezi az eredményeket a Jobtain szakértője.

A kutatásokból egyértelműen kiderült, hogy a munkavállalók bérigényeinek legfőbb mozgatórugója az utóbbi időszakban tapasztalt jelentős áremelkedés. Ha az árak csökkennének, a dolgozók sem várnának el olyan mértékű bérnövekedést. Érdekes módon azonban a Jobtain által végzett felmérés azt mutatja, hogy a vállalatok a bérfejlesztés során legkevésbé az inflációt tartják szem előtt; sokkal inkább a versenytársaik példáját követik. Mindemellett a válaszadók 32%-a úgy véli, hogy az infláció jelenti a legnagyobb kihívást a bérpolitika tervezésében.

Bérpolitika és bértranszparencia 2025-ben

A vállalatok bérpolitikáját számos tényező alakítja, amelyek közé tartoznak a gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci környezet. A munkaerő-megtartás és a munkavállalók motiválása, az inflációval kapcsolatos kihívások kezelése, a tehetségek vonzása, a toborzási folyamatok, valamint a társadalmi egyenlőség elősegítése mind kulcsfontosságú aspektusok. Emellett a vállalatok teljesítménye a gazdaság egészére is hatással van. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet, amelyben szakemberhiány tapasztalható, arra kényszeríti a cégeket, hogy versenyképes bérezést kínáljanak. A munkaerő kereslete és kínálata szoros összefüggésben áll a bérpolitikával: amennyiben hiány van a megfelelő szakemberekből, a vállalatoknak magasabb javadalmazást kell kínálniuk a tehetségek megszerzése érdekében. Fontos azonban megjegyezni, hogy a bérpolitika kialakításánál a vállalatok nem csupán a piaci versenyképességet tartják szem előtt. A munkahelyi környezet minősége, a fenntartható működés iránti elkötelezettség, valamint a közösségi projektekhez való hozzájárulás szintén jelentős szerepet játszanak. Ezen kívül a munkavállalók igényei és elvárásai is formálják a bérpolitikát, hiszen a dolgozók elégedettsége és elkötelezettsége alapvetően befolyásolja a vállalat sikerét.

"Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a bértranszparencia. A cégek egyre inkább nyíltan kommunikálják a bérezési struktúrájukat, a fizetési skálákat, és igyekeznek biztosítani, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a bérek alakulásával a különböző pozíciókban. A globalizáció hatására a cégek egyre inkább globális munkaerőt alkalmaznak és ennek megfelelően alakítják a bérpolitikát. Figyelembe veszik a különböző földrajzi helyek közötti bérkülönbségeket és a helyi piacon versenyképes kompenzációs csomagot kínálnak" - emeli ki a Jobtain szakértője.

A bérbenchmarking szerepe felértékelődik

A bérbenchmarking kiemelt jelentőséggel bír a vállalatok számára, mivel lehetőséget teremt arra, hogy átláthatóbbá váljon a bérezési struktúra a különböző iparágakban és piaci viszonyok között. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a cégek pontosan lássák, hol helyezkednek el a piacon, és hogyan formálhatják bérpolitikájukat úgy, hogy az ne csupán versenyképes, hanem motiváló és fenntartható is legyen. A bérbenchmarking során a vállalatok összehasonlítják saját bérszintjeiket a versenytársakkal, így felfedezhetik, hol állnak a versenytársakhoz képest. Emellett a belső bérkülönbségek kezelésére is lehetőség nyílik, mivel lehetővé válik az azon munkakörökben dolgozók béreinek összevetése. Az eredmények minden érintett számára kedvezőek: csökkenthetők a bérkülönbségek, és kialakítható egy méltányos, egyenlő bérezési rendszer, amely megfelel a hatályos jogszabályoknak. Ezenfelül a bérköltségek áttekintése és optimalizálása is megvalósulhat. "A jól megtervezett bérpolitika nem csupán anyagi szempontból fontos. Kulcsszerepet játszik a vállalati kultúra formálásában, növeli a munkavállalók elégedettségét és elköteleződését. Segít a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodásban, és hozzájárul a vállalat versenyképességének fenntartásához" - fogalmaz Mihályi Magdolna.