Navracsics Tibor kifejtette, hogy Európa nem képes lépést tartani a globális fejlődéssel. Rávilágított arra, hogy a kontinens számos kihívással néz szembe, amelyek megnehezítik a versenyképesség megőrzését a világ többi részével szemben. Szerinte a helyze

Az „Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok” című rendezvény kerekasztal-beszélgetésén a Századvég által végzett, 33 országot átfogó közvélemény-kutatás eredményei kerültek terítékre. A diskurzusban részt vett Navracsics Tibor, Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, valamint Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke.

A legfrissebb felmérés alapján a megkérdezett európaiak 33%-a úgy véli, hogy Európa hanyatlásnak indult, míg 47%-uk a helyzet stagnálását tapasztalja. Mindössze 15% gondolja, hogy a kontinens fejlődést mutat.

Navracsics Tibor kifejezte, hogy meglepte Európa derűlátása, mivel azt várta, hogy többen választják a hanyatlást jelző alternatívát.

Mindenesetre az európai polgárok is érzik, hogy Európa nem tud lépést tartani a világgal, és minden mutató is azt mutatja, hogy az EU hanyatlani fog a következő időszakban, ha nem történik radikális fordulat.

Mindez visszavezethető arra, hogy az EU még nincs kész, nem tud beleszólni a világpolitikai történésekbe, nincs erős intézményrendszere, félúton van a konföderáció és a föderáció között, rendezetlen legitimációs problémái vannak és nincs kitalálva a demokráciafelfogása - sorolta a miniszter.

Navracsics Tibor szerint az európai nemzetek a mai napig egyetértenek abban, hogy európai integrációra szükség van, és Magyarország is komolyan veszi az Európai integrációt.

A Fidesz sokak szemében Európa-ellenes politikát folytat, ám a miniszter határozottan hiszi, hogy Orbán Viktor kormánya eddig páratlanul sokat tett az Európai Unió megerősítéséért. Emlékezetes, hogy ő volt az első kormányfő, aki részt vett az Európai Parlament plenáris vitáján, ahol közvetlenül válaszolt a képviselők kérdéseire és észrevételeire.

Magyarország célja, hogy az Európai Unió mindenkinek olyan platformot biztosítson, ahol érvényesítheti az érdekeit - hangsúlyozta.

Navracsics Tibor rámutatott, hogy az Európai Unió egy rendkívül összetett struktúra, amely sokak számára megnehezíti, hogy valóban kedvelni tudják.

Hidvéghi Balázs kifejezte, hogy Európa a két világháború traumáit még mindig nem dolgozta fel teljesen, és jelenleg is aggasztó irányba tart az uniós együttműködés.

Az unió túlzott szabályozása akadályozza a gazdasági fejlődést - jelentette ki, kiemelve, hogy a túlzott ideologizálás a zöldítési intézkedésekben komoly problémát jelent. Rámutatott, hogy az európai ipar gyengül, a külkereskedelmi mérleg romlik, és versenyképességi kihívásokkal is szembesülünk. Továbbá, megfigyelhető, hogy a nyugati társadalom egyfajta kényelmesedés jeleit mutatja.

Hidvéghi Balázs véleménye szerint az Európai Uniót egy komoly identitásválság terheli, amely összefonódik a migráció kérdésével. E folyamat során, ahelyett, hogy saját kulturális és nemzeti identitásunkat megerősítenénk, inkább úgy tűnik, mintha mindenkit ide vonzanánk.

Az európai politikának emellett van egy általános túlideologizáltsága is - emelte ki a kormánypárti politikus, hibának nevezve, hogy a háborús időszakban Brüsszel képtelen egy karakteresen és kizárólagosan európai érdeket megjeleníteni.

Továbbá, Brüsszel politikai irányvonala belső feszültségeket szül a valódi munka helyett - emelte ki.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára később rámutatott: ötéves európai-parlamenti képviselősége idején azt tapasztalta, hogy az Európai Bizottság egyre inkább politikai bizottságként lépett fel, egyre több olyan kezdeményezés volt, ahol kvázi leiratként üzennek tagállamoknak, és megsértik az érvényben lévő szerződéseket, tagállami, nemzeti parlamenti jogköröket.

Rávilágított: az ukrán gabonára vonatkozó intézkedések világosan megmutatták, milyen egyszerűen és ellenőrizhetetlenül írja felül a brüsszeli határozat a tagállamok érdekeit, miközben egy unión kívüli ország prioritásait helyezi előtérbe.

Hidvéghi Balázs kifejtette, hogy a téves irányba mutató zöld átállás, a német atomerőművek leállítása, valamint az orosz nyersanyagoktól való függetlenedés együttesen fokozza Európa kiszolgáltatottságát, ami tovább rontja a kontinens versenyképességét.

Kavecsánszki Ádám úgy fogalmazott: "a brüsszeli vezetők kimosták az európaiságot Európából", már nincs az a jólét, biztonság, béke és szabadság, amire korábban vágytak a közép-kelet európaiak.

Kiemelte, hogy az európai versenyképesség értékeléséhez elengedhetetlen a nagy nemzetközi riválisokkal való összehasonlítás. Ebből a perspektívából nézve 2014 és 2024 között az Európai Unió éves GDP-növekedése csupán 1,9 százalékot ért el, míg az Egyesült Államoké 2,5 százalékra, Kína pedig még figyelemre méltóbb, 5,8 százalékos növekedést produkált.

Emellett a kockázati tőke részesedése az innováció és a technológia terén az EU-ban öt százalék, az Egyesült Államokban 52 százalék Kínában 40 százalék, a villamosenergia árak az EU-ban pedig háromszor magasabbak is lehetnek, mint Kánában vagy az Egyesült Államokban.